Mintha őrület vezetné a kormányt

Publikálás dátuma
2016.05.24. 07:00
A tanév során tartott tiltakozásokat kibekkelte a kormány FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A biciklit annyira túltolták a közoktatásban, hogy már le sem bírnak állni vele: az egyre nagyobb elégedetlenség, tiltakozások ellenére tovább száguldanak a szakadék felé, a hónapok óta tartó egyeztetéseknek nincs is érdemi eredménye. Sőt, sokkal inkább úgy látszik, a tiltakozások visszafelé sültek el, és továbbra sincs olyan erős társadalmi nyomás, amely megkövetelné a kormánytól, hogy erős, minőségi állami oktatást csináljon.

Az orbáni oktatáspolitika kudarcát már évekkel korábban megjósolták a komoly oktatási szakértők, a kormány mégis véleményük figyelmen kívül hagyásával, hatástanulmányok és érdemi egyeztetések nélkül vágott bele a közoktatás átalakításába. Heves tiltakozások voltak már a 2011-es új köznevelési törvény ellen is, azt az Országgyűlés mégis elfogadta. A kezdetben sikertörténetként aposztrofált, Klebelsberg Kunó egykori kultuszminiszterről elnevezett Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik) már a megalakulása is botrányos körülmények között zajlott. Emlékezetes: Klebelsberg legközelebbi leszármazottja, Klebelsberg Éva többször is felhívta a szaktárca figyelmét, hogy a család engedélye és jóváhagyása nélkül használták fel a nevet. Szerinte a szervezet szellemisége nem Klebelsberg Kunora emlékeztet - tiltakozását figyelmen kívül hagyták.

Így a kormánynak köszönhető, hogy amikor ma a magyar iskolákban kiejtik a Klebelsberg nevet, az ott dolgozók nagy részének görcsbe rándul a gyomra. Klebelsberg szellemiségének nemcsak hogy nem felel meg a központ, de ami a falain belül, vagy úgy általában a jelenlegi oktatásirányításban (igaz, hullottak fejek az elmúlt években; a Klik több vezetőt, az oktatásügy több államtitkárt felemésztett, de az irány ugyanaz maradt) történik, az annak épp ellenkezője. Csak hogy néhány példát említsünk, ilyen az államosításra törekvés, az erőszakos centralizáció, a tankötelezettségi korhatár leszállítása, az érettségihez, egyetemhez vezető út megnehezítése, a szegény gyermekek felzárkóztatásának folyamatos ellehetetlenítése. Az oktatásból hatalmas pénzeket vontak ki, a Klik költségvetését pedig már csak ezért is, évről évre alultervezték. A súlyos pénzhiány és szakmai hozzá nem értés olyan gondokat okoztak, amelyek több iskolában már a mindennapi munkát veszélyeztették.

Ezzel párhuzamosan ugyanakkor ez a Klik lett a tanárok munkáltatója, akiket így lassan, de biztosan önálló, alkotó értelmiségiekből egyre szigorúbb keretek közé szorított állami hivatalnokokká kezdtek átképezni. A beígért életpályával és béremeléssel egy időre rózsaszín álomport bocsátottak a pedagógusok nagy részére, ám ahogy teltek az évek, egyre többen tették fel a kérdést: a több pénzért (amit egyébként nem mindenki kapott meg) megéri-e feladni az önállóságot? Megéri az egyre torzabb elképzelésekkel előálló, "illiberális ideológiát" csepegtetni a gyerekek fejébe botrányosabbnál botrányosabb, összegányolt állami egyentankönyvekből? Megéri egy nem örök életű politikai irányvonal, egy párt, egy rezsim kedvéért kockára tenni a gyerekek jövőjét, boldogulását? Megéri feladni egy szakmát, a tanári hivatást? Az utolsó csepp a pohárban az átgondolatlan, eltúlzott tanfelügyelet, a PÖCS-ként elhíresült önértékelési rendszer, a felesleges, időrabló portfóliókészítés bedobott ötlete volt. A korábbinál jóval erősebb, egységesebb tiltakozás kezdődött.

Mára túl vagyunk szakszervezeti fórumokon, nyílt leveleken, tüntetéseken, országos demonstrációkon, polgári engedetlenségen, sztrájkon. Úgy tűnik, lényegében mégsem javul meg semmi.

Csak a név változik

Az viszont vitathatatlan, hogy valami megmozdult, és ez egészen biztosan a tanárok, diákok és szüleik egyre szélesebb tiltakozásának köszönhető. Bár Palkovics László oktatási államtitkár úgy tesz, mintha a kormány magától felismerte és belátta volna hibáit (több interjúban nyilatkozta, hogy a rendszer bizonyos mértékű újragondolása ezek nélkül is megtörtént volna), Balog Zoltán humánminiszter egy januári informális beszélgetésen még arról tájékoztatta Galló Istvánnét, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét, hogy a kormány semmilyen, nagyobb volumenű, rendszerszintű átalakításra nem készül az oktatásban. Csakhogy február elején nyilvánosságra került a Miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levele, ami egy egész tanári kar segélykiáltása volt már nemcsak a kormány, de az egész társadalom felé.

A hatalomban érezték, hogy valamit sürgősen tenni kell, így Balog miniszter kezdeményezésére, Palkovics államtitkár vezetésével létrejött a köznevelési kerekasztal, a korábbi, az elégedetlenkedők elhalkításában már jól bevált kerekasztalok (felsőoktatási, antiszegregációs) mintájára. Ahogy a korábbiak, úgy ez is csupán egy látszategyeztető fórum, és ezt nemcsak az eddigi tapasztalatok, hanem tények is alátámasztják: a kerekasztal működése törvényileg nem szabályozott, a munkacsoportokban dolgozó valódi szakembereknek döntési joga nincs, a kérdésekben egyedül a többségében nem szakmai szervezetekből és a kormánynak kedves tagokból álló grémium dönthet. De még az ő döntésük sem kötelezi semmire a kormányt.

Már bizonyították, hogy nem is érdekli őket a meghívott szakértők véleménye, a Klik átalakítását például úgy jelentették be, hogy arról a kerekasztalon még csak nem is egyeztettek. Ebből is látszódhat, hogy a fórum semmi másra nem jó, minthogy a kormány már előre eltervezett intézkedéseit legitimálja. Nem érdeklik őket a Pedagógusok Sztrájkbizottságát alkotó szakszervezetek sem, melyek hónapok óta tárgyalnak a kormánnyal. Bár a köznevelési törvény módosításának tervezetét elküldték véleményezésre a szakszervezeteknek, azt már napokkal azelőtt benyújtották az Országgyűlésnek, hogy a bizottság állásfoglalását kézhez kapták volna. Majd a köznevelési kerekasztal is ülésezett, ahol bejelentették a változtatásokat: jön a totális államosítás, az önkormányzatoktól a működtetői jogokat is átveszik, az év végéig elkészül az új nemzeti alaptanterv, az igazgatók gazdálkodási, munkáltatói jogait szélesítik. Lényegében beismerték, hogy hetekig hazudtak, a Klik ugyanis nem szűnik meg, csak Klebelsberg Központ lesz belőle (a nevet annyira megszerették, hogy nem akartak megválni tőle, vagy csak tovább akarják bosszantani a Klebelsberg családot), a 198 tankerület helyett pedig lesz 56 marad. A név változik, a szisztéma ugyanaz marad.

Szerző

Zápor, zivatar, felhőszakadás

Publikálás dátuma
2016.05.23. 23:04
Thinkstock fotó
Kedden többfelé kell készülni záporra, zivatarra, melyeket helyenként felhőszakadás, jégeső kísérhet.

Nyugaton, északnyugaton és zivatarok idején erős, viharos lökések kísérhetik az északnyugatira forduló szelet. Nyugaton jelentősen visszaesik a hőmérséklet, helyenként csupán 14-15°C-os maximumokat mérhetünk, míg keleten, északkeleten 20-24°C-ig emelkedik a hőmérséklet.

Szerző

Class-húzás Simicskától?

Publikálás dátuma
2016.05.23. 20:47
Egyre fogy a Simicska-birodalom médiumainak száma FOTÓ: NÉPSZAVA
A Sláger és a Danubius rádiók korábbi tulajdonosai közösen vették meg a Class FM-et üzemeltető Advenio Zrt.-t Simicska Lajos üzleti körétől. A rádió jogi képviselője szerint ugyanakkor a Médiatanács korábban kiszabott büntetései megmaradnak, noha Nagy Ajtony Csaba hozzátette, nem látja jogi akadályát annak, hogy a Médiatanács meghosszabbítsa a Class novemberben lejáró frekvenciaengedélyét. Az új tulajdonos állítja: az üzlet előtt egy politikai szereplővel sem tárgyaltak.

Nem érinti a Class FM tulajdonosváltozása a korábbi büntetéseket, melyeket a rádió bíróságon támadott meg, s melyek ügyében per van folyamatban - közölte lapunkkal Nagy Ajtony Csaba, miután eladták a Class FM országos kereskedelmi rádiót működtető társaságot, a Simicska Lajos és üzlettársa, Nyerges Zsolt tulajdonában álló Advenio Zrt.-t a Sláger Rádió Zrt.-nek és a Marquard Média Hungary kiadónak. Utóbbi anyavállalata, a Marquard Media International üzemeltette a néhai Danubius rádiót.

A Class FM jogi képviselője azt is elmondta, a rádió frekvenciaengedélyének meghosszabbítását is veszélyeztető büntetések miatt indult perekben nem ő fogja képviselni a céget, s igazgatósági tagságáról is lemondott. Arról, hogy a részvényesek - a realizálható vételáron felül - miért döntöttek a cég eladásáról, illetve hogy a jogász szerint a Médiatanács meghosszabbítja-e a rádió novemberben lejáró frekvenciaengedélyét, Nagy érdemben nem tudott nyilatkozni, de szerinte tény, hogy jelenleg a frekvencia meghosszabbításának nincs törvényes akadálya és az új tulajdonos is abban érdekelt, hogy a rádiót hosszútávon működtesse.

Megírtuk, a Médiatanács régóta arra készülhet, hogy ellehetetlenítse az Orbán Viktorral összekülönbözött Simicska rádióját: korábban a jogi képviselő arról számolt be, a hatóság igen jelentős apparátust mozgatott meg annak érdekében, hogy "fogást próbáljon találni" a rádión, s a meghosszabbításra kizáró okokat keressen. Ismert, az utóbbi időben a Médiatanács több alkalommal is megbírságolta a Simicska-közeli rádiót annak reggeli műsora miatt. A határozatokat azonban az Advenio az eljárás során folyamatosan vitatta, bíróság előtt megtámadta, és egyben kérte azok végrehajtásának felfüggesztését. Nagy Ajtony Csaba szerint ugyanis a műsorszámok besorolása megfelelt a médiatörvényben és a klasszifikációs ajánlásban foglaltaknak, és nem hangzott el semmilyen súlyosan jogsértő tartalom. Kiemelte, a sajtóban keringő információkkal ellentétben korábban a Class FM-el szemben nem született olyan határozat, amely a médiatörvény vagy a hatósági szerződés súlyos vagy ismételt jogsértését állapította volna meg. Ennek megfelelően az Advenio már tavaly július 30-án benyújtotta a hosszabbítási kérelmet a Médiatanácshoz. Erre azért volt szükség, mert a törvény szerint a műsorszolgáltatónak 14 hónappal az engedély lejárta előtt kérelmeznie kell a hosszabbítást. A tanács július és szeptember között dönt arról, hogy hosszabbít vagy új pályázatot ír ki.

Az új tulajdonos Michael McNut, a Sláger igazgatóságának elnöke tegnap sajtótájékoztatón jelentette be: a tranzakcióban részt vett az amerikai Emmis Communcation International médiabefektető cég is, amely korábban tulajdonolta a Sláger Rádió kiadóját. A vételárat üzleti titokként kezelik. Az új tulajdonosok a Médiahatóságnál hétfőn reggel bejelentették a tranzakciót. Az üzletember kifejtette, a Sláger nem fog politikai szerepet játszani, nem tárgyaltak kormányzati szereplőkkel az ügyben - bár tisztában vannak vele, hogy a magyar média a rendszerváltás óta nem független. McNutt azt is elmondta, hogy a Class FM brand megmarad, az adó profilja nem változik a jövőben sem. Hozzátette, az Emmisnek fel fog ajánlani valamennyi tulajdoni hányadot a saját részéből, de más szereplő nem jelenik majd meg.

Emlékezetes: a 2009-es frekvenciapályázatokig két országos kereskedelmi rádió működött Magyarországon, a Danubius Rádió és a Sláger Rádió. A frekvenciacsomagjaikra kiírt pályázaton mindkét társaság elindult, de vesztettek, és a két nagy múltú rádió elhallgatott az országos frekvenciákon 2009 utolsó negyedévében. A cégek bírósághoz fordultak, a Sláger ügye a washingtoni székhelyű nemzetközi választott bíróságig jutott, de ott 2014 áprilisában elutasították a keresetet. A Sláger helyét az FM1 Zrt. - amely mögött baloldali gazdasági körök álltak - által működtetett Neo FM, a Danubiusét pedig a Simicska Class FM-je vette át. A Neo 2012-ben megszűnt, frekvenciái a közmédiához kerültek, mert a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa felbontotta szerződésüket a több mint 750 millió forintos médiaszolgáltatási díjhátralék miatt.

A rádiókon még az sem segített, hogy 2008 decemberében az Országgyűlés úgy módosította az akkor hatályos médiatörvényt, hogy a Sláger és a Daubius pályáztatás nélkül is megtarthassa frekvenciáját. Ezt ugyanis Sólyom László akkori államfő az Alkotmánybírósághoz továbbította, amely 2009. június végén megsemmisítette a jogszabályt. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT, a Médiatanács elődje) akkori elnöke, Majtényi László ezután elérte, hogy a pályázatok során ne az addigi szubjektív szempontok, hanem a megajánlott médiaszolgáltatási díj legyen a legfőbb bírálati szempont. Ezt kihasználva az FM1 és az Advenio irreális összeget, bevételük 50, illetve 55 százalékát ígérték, míg a frekvenciákat addig használó rádiók mindössze 10-15 százalékot - a Neo ebbe bukott bele. Nem csoda hát, ha az ORTT Simicskáékat hozta ki győztesen. A döntés miatt Majtényi végül lemondott posztjáról.