Előfizetés

Mintha őrület vezetné a kormányt

Publikálás dátuma
2016.05.24. 07:00
A tanév során tartott tiltakozásokat kibekkelte a kormány FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A biciklit annyira túltolták a közoktatásban, hogy már le sem bírnak állni vele: az egyre nagyobb elégedetlenség, tiltakozások ellenére tovább száguldanak a szakadék felé, a hónapok óta tartó egyeztetéseknek nincs is érdemi eredménye. Sőt, sokkal inkább úgy látszik, a tiltakozások visszafelé sültek el, és továbbra sincs olyan erős társadalmi nyomás, amely megkövetelné a kormánytól, hogy erős, minőségi állami oktatást csináljon.

Az orbáni oktatáspolitika kudarcát már évekkel korábban megjósolták a komoly oktatási szakértők, a kormány mégis véleményük figyelmen kívül hagyásával, hatástanulmányok és érdemi egyeztetések nélkül vágott bele a közoktatás átalakításába. Heves tiltakozások voltak már a 2011-es új köznevelési törvény ellen is, azt az Országgyűlés mégis elfogadta. A kezdetben sikertörténetként aposztrofált, Klebelsberg Kunó egykori kultuszminiszterről elnevezett Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik) már a megalakulása is botrányos körülmények között zajlott. Emlékezetes: Klebelsberg legközelebbi leszármazottja, Klebelsberg Éva többször is felhívta a szaktárca figyelmét, hogy a család engedélye és jóváhagyása nélkül használták fel a nevet. Szerinte a szervezet szellemisége nem Klebelsberg Kunora emlékeztet - tiltakozását figyelmen kívül hagyták.

Így a kormánynak köszönhető, hogy amikor ma a magyar iskolákban kiejtik a Klebelsberg nevet, az ott dolgozók nagy részének görcsbe rándul a gyomra. Klebelsberg szellemiségének nemcsak hogy nem felel meg a központ, de ami a falain belül, vagy úgy általában a jelenlegi oktatásirányításban (igaz, hullottak fejek az elmúlt években; a Klik több vezetőt, az oktatásügy több államtitkárt felemésztett, de az irány ugyanaz maradt) történik, az annak épp ellenkezője. Csak hogy néhány példát említsünk, ilyen az államosításra törekvés, az erőszakos centralizáció, a tankötelezettségi korhatár leszállítása, az érettségihez, egyetemhez vezető út megnehezítése, a szegény gyermekek felzárkóztatásának folyamatos ellehetetlenítése. Az oktatásból hatalmas pénzeket vontak ki, a Klik költségvetését pedig már csak ezért is, évről évre alultervezték. A súlyos pénzhiány és szakmai hozzá nem értés olyan gondokat okoztak, amelyek több iskolában már a mindennapi munkát veszélyeztették.

Ezzel párhuzamosan ugyanakkor ez a Klik lett a tanárok munkáltatója, akiket így lassan, de biztosan önálló, alkotó értelmiségiekből egyre szigorúbb keretek közé szorított állami hivatalnokokká kezdtek átképezni. A beígért életpályával és béremeléssel egy időre rózsaszín álomport bocsátottak a pedagógusok nagy részére, ám ahogy teltek az évek, egyre többen tették fel a kérdést: a több pénzért (amit egyébként nem mindenki kapott meg) megéri-e feladni az önállóságot? Megéri az egyre torzabb elképzelésekkel előálló, "illiberális ideológiát" csepegtetni a gyerekek fejébe botrányosabbnál botrányosabb, összegányolt állami egyentankönyvekből? Megéri egy nem örök életű politikai irányvonal, egy párt, egy rezsim kedvéért kockára tenni a gyerekek jövőjét, boldogulását? Megéri feladni egy szakmát, a tanári hivatást? Az utolsó csepp a pohárban az átgondolatlan, eltúlzott tanfelügyelet, a PÖCS-ként elhíresült önértékelési rendszer, a felesleges, időrabló portfóliókészítés bedobott ötlete volt. A korábbinál jóval erősebb, egységesebb tiltakozás kezdődött.

Mára túl vagyunk szakszervezeti fórumokon, nyílt leveleken, tüntetéseken, országos demonstrációkon, polgári engedetlenségen, sztrájkon. Úgy tűnik, lényegében mégsem javul meg semmi.

Csak a név változik

Az viszont vitathatatlan, hogy valami megmozdult, és ez egészen biztosan a tanárok, diákok és szüleik egyre szélesebb tiltakozásának köszönhető. Bár Palkovics László oktatási államtitkár úgy tesz, mintha a kormány magától felismerte és belátta volna hibáit (több interjúban nyilatkozta, hogy a rendszer bizonyos mértékű újragondolása ezek nélkül is megtörtént volna), Balog Zoltán humánminiszter egy januári informális beszélgetésen még arról tájékoztatta Galló Istvánnét, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét, hogy a kormány semmilyen, nagyobb volumenű, rendszerszintű átalakításra nem készül az oktatásban. Csakhogy február elején nyilvánosságra került a Miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levele, ami egy egész tanári kar segélykiáltása volt már nemcsak a kormány, de az egész társadalom felé.

A hatalomban érezték, hogy valamit sürgősen tenni kell, így Balog miniszter kezdeményezésére, Palkovics államtitkár vezetésével létrejött a köznevelési kerekasztal, a korábbi, az elégedetlenkedők elhalkításában már jól bevált kerekasztalok (felsőoktatási, antiszegregációs) mintájára. Ahogy a korábbiak, úgy ez is csupán egy látszategyeztető fórum, és ezt nemcsak az eddigi tapasztalatok, hanem tények is alátámasztják: a kerekasztal működése törvényileg nem szabályozott, a munkacsoportokban dolgozó valódi szakembereknek döntési joga nincs, a kérdésekben egyedül a többségében nem szakmai szervezetekből és a kormánynak kedves tagokból álló grémium dönthet. De még az ő döntésük sem kötelezi semmire a kormányt.

Már bizonyították, hogy nem is érdekli őket a meghívott szakértők véleménye, a Klik átalakítását például úgy jelentették be, hogy arról a kerekasztalon még csak nem is egyeztettek. Ebből is látszódhat, hogy a fórum semmi másra nem jó, minthogy a kormány már előre eltervezett intézkedéseit legitimálja. Nem érdeklik őket a Pedagógusok Sztrájkbizottságát alkotó szakszervezetek sem, melyek hónapok óta tárgyalnak a kormánnyal. Bár a köznevelési törvény módosításának tervezetét elküldték véleményezésre a szakszervezeteknek, azt már napokkal azelőtt benyújtották az Országgyűlésnek, hogy a bizottság állásfoglalását kézhez kapták volna. Majd a köznevelési kerekasztal is ülésezett, ahol bejelentették a változtatásokat: jön a totális államosítás, az önkormányzatoktól a működtetői jogokat is átveszik, az év végéig elkészül az új nemzeti alaptanterv, az igazgatók gazdálkodási, munkáltatói jogait szélesítik. Lényegében beismerték, hogy hetekig hazudtak, a Klik ugyanis nem szűnik meg, csak Klebelsberg Központ lesz belőle (a nevet annyira megszerették, hogy nem akartak megválni tőle, vagy csak tovább akarják bosszantani a Klebelsberg családot), a 198 tankerület helyett pedig lesz 56 marad. A név változik, a szisztéma ugyanaz marad.

Az európai hangulat nyomta a BUX-ot

 A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 66,23 pontos, 0,25 százalékos csökkenéssel, 26 368,25 ponton zárt hétfőn.

A részvénypiac forgalma 7,4 milliárd forint volt, a vezető részvények vegyesen alakultak az előző napi záráshoz képest.
Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője az MTI-nek elmondta: a nap elején a kereskedést a Fitch pénteki hitelminősítése, Magyarország befektetési kategóriába sorolása határozta meg, az OTP részvényeinél már az első félórában jelentős forgalom mutatkozott, hatott a papír árfolyamánra, hogy a Credit Suisse legutóbbi elemzésében 8000 forint célárat határozott meg a magyar banki papír számára.

Ezután az eladási nyomás erősödött a piacon, a pénteki rákészülés után hétfőn profitrealizálás zajlott a magyar nagyobb részvényeknél - monta Kiss Mónika, aki szerint kedden a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának ülésére figyel majd a piac, a várható további 15 bázispontos kamatcsökkentés újabb impulzust jelenthet a befektetők számára.

Cinkotai Norbert, a KBC Equitas elemzője az M1 aktuális csatornán elmondta: az európai piaci hangulat gyengült, a nap során a magyar tőzsde sem tudta magát jól tartani.
A Mol 260 forinttal, 1,58 százalékkal 16 240 forintra csökkent, 1,5 milliárd forintos forgalomban.
Az OTP-részvények ára 30 forinttal, 0,44 százalékkal 6880 forintra erősödött, forgalmuk 3,9 milliárd forintot tett ki.
A Magyar Telekom árfolyama 5 forinttal, 1,12 százalékkal 451 forintra nőtt, forgalma 350,0 millió forint volt.
A Richter papírok árfolyama 11 forinttal, 0,20 százalékkal 5564 forintra esett, a részvények forgalma 1,3 milliárd forintot ért el.
A kis- és közepes részvények indexe, a BUMIX 1767,15 ponton zárt hétfőn, ez 11,17 pontos, 0,63 százalékos csökkenés a pénteki záráshoz viszonyítva.

Merkel: teljesíteni kell a vállalt kötelezettségeket

A humanitárius válsághelyzetek megoldása érdekében vállalt kötelezettségeket gyakran senki nem teljesíti - figyelmeztetett Angela Merkel német kancellár hétfőn Isztambulban, a Humanitárius Világ-csúcstalálkozón (World Humanitarian Summit) tartott beszédében.

Merkel hangsúlyozta: Németország azt szeretné, hogy a vállalt kötelezettségek teljesüljenek. Hozzátette: mindannyian ugyanazon a bolygón élünk. Mindenkinek csak egy élete van és jogában áll, hogy azt emberhez méltó és értelmes módon élje, amihez a lehetőséget meg kell adni.

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára arról beszélt, hogy néhány embernek a pénz, a hírnév, a hatalom a fontos, de itt és most az igazságot, a reményt, valamint az emberiség közös jövőjét kell képviselni. "Nem csak bizonyos emberek életben maradásáról van szó, hanem arról, hogy mindenki számára emberhez méltó életet tudjunk biztosítani. Még soha nem látott globális léptékű intézkedésekre van szükség" - húzta alá a koreai politikus.

A főtitkár kiemelt feladatnak minősítette a konfliktusövezetekben a polgári lakosság és az emberi jogok védelmét. Ban szorosabb együttműködésre kérte a humanitárius szervezeteket, valamint arra szólította fel a világ vezetőit, hogy osszák meg a krízisek okozta terheket.

Recep Tayyip Erdogan török elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának 5 állandó tagállamára utalva kritikus hangon fogalmazott. Min mondta. határozott, gyors, átlátható és elszámoltatható ENSZ-re van szükség. "Mindig hangoztatjuk, hogy a világ ötnél több országból áll. Az ENSZ eredeti célja az volt, hogy megóvja az emberiséget a pusztulástól. A szervezet történetének több mint 70 éve azonban pont ezen a területen sikertelenséget mutat, amiért elsősorban a Biztonsági Tanácsot terheli a felelősség" - szögezte le a török elnök., aki szerint ez a szíriai konfliktus kitörése óta is tisztán látható.

"Az emberiség sorsát nem lehet öt ország politikai érdekei alapján eldönteni. Ezt sem az ész, sem a lélek nem fogadja el. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformra van szüksége, hogy tükrözze a regionális és kulturális viszonyokat" - húzta alá Recep Tayyip Erdogan.

Az isztambuli az ENSZ történetének első világszintű humanitárius csúcstalálkozója.