Tízezrek két tűz között Falludzsában

Aggodalmát fejezte ki az ENSZ, mivel legalább tízezer család rekedt az iraki Falludzsában, miközben az iraki kormányerők megkezdték a 2014 óta az Iszlám Állam fennhatósága alatt lévő város visszafoglalását. 

A hétfőn kezdődött offenzíva előtt az iraki légierő szórólapokon szólította fel a lakosságot, hogy távozzanak a városból, mivel azonban sok ezren nem jutottak ki, tartani lehet attól, hogy komoly polgári áldozatokkal jár majd a Bagdadtól mintegy 65 kilométerre nyugatra fekvő város ostroma. Az IS azonban akadályozta a lakosok távozását, s hiába állított fel forró drótot az iraki kormány, a kommunikáció megszakadt a külvilággal, sokan két tűz között rekedtek.

Orosz részről tagadták a műholdfelvételekre alapozott amerikai hírszerzési jelentéseket, amelyekből kiderült, súlyos károkat okozott egy orosz csapatok és szíriai kormányerők által használt bázis ellen indított IS-támadás. A műholdas felvételek szerint legalább négy harci helikopter és húsz teherautó megsemmisült, amikor a T4-es bázison tűz ütött ki. Orosz ellenzéki források szerint egy üzemanyagtartály felrobbantása okozta a tüzet.

Ez volt a Szíriában harcoló orosz erők eddigi legsúlyosabb vesztesége a BBC jelentése szerint. Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint ugyanakkor valamennyi Szíriában állomásozó orosz helikopter részt vesz a terroristák elleni harcban, s személyi veszteségek sem történtek. A szóvivő az IS propagandaháborújának tulajdonította a hírt, annak ellenére, hogy a Stratfor portál közzétette a műholdas felvételeket a súlyosan megrongálódott bázisról.

Szerző

Orbáni út: felzárkózás vagy leszakadás?

Publikálás dátuma
2016.05.25. 07:26

Két ellentétes vélemény uralja a hazai közbeszédet. Az egyik, hogy a magyar gazdaság kiválóan teljesít, a másik, hogy az uniós források nélkül az Orbán rendszer villámgyorsan összeomlana, illetve az a kérdés, mennyi idő alatt lehetne helyre hozni azt a hibát, amely miatt Magyarország az Unió egyik legrosszabbul teljesítő országa lett.

Az "Európa és Magyarország: illeszkedés vagy kiválás?" címmel rendezett tegnapi konferencián Surányi György egyebek mellett azt elemezte, hogy Magyarország a gazdasági felzárkózást vagy a leszakadást választja-e. A volt jegybank elnök úgy vélte, ennyire összeegyeztethetetlen vélemények a gazdaságról az elmúlt 30 évben nem fogalmazódtak meg. Surányi e két szélsőséges vélemény közé pozicionálta magát. Bár a gazdaság pályáját fenntarthatónak ítélte és nem tartott összeomlástól, viszont egyáltalán nem igaz, hogy akár az uniós, akár a régiós átlagnál jobban teljesítene Magyarország. Az elmúlt 15 évben a növekedést figyelembe véve mindkét csoportban az alsó harmadban szerepelt az ország, a közepesnél kicsit gyengébben teljesített, de nem került a sor végére. A visegrádi négyek közül a csehek, szlovákok és a lengyelek gazdasági növekedése 2008-hoz képest nagyjából 13 százalékkal magasabb mint a válság kitörésekor, miközben a magyar kibocsátás tavaly érte el a 2008-as szintet.

A magyar növekedési potenciál nagyjából 2 százalék, ami messze elmarad a kormány propagandájától és 3-5 százalékos várakozásaitól. Surányi hangsúlyozta, a 2014-2015-ös 3,6, illetve 2,9-3,0 százalékos növekedés (a tavalyi végleges adatok még nem ismertek) az uniós források koncentrált lehívásának tudhatók be, hiszen ezek aránya évente eléri a hazai GDP 4,5 százalékát, de az előző két évben ez az arány 6-6,5 százalékos volt. Segíti a magyar gazdaságot a cserarány ritkán tapasztalt kedvező alakulása, az energia és nyersanyagárak zuhanása. Mindezek tükrében a magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt években inkább gyenge volt, mint közepes - summázta Surányi György.

Szerző

Orbáni út: felzárkózás vagy leszakadás?

Publikálás dátuma
2016.05.25. 07:26

Két ellentétes vélemény uralja a hazai közbeszédet. Az egyik, hogy a magyar gazdaság kiválóan teljesít, a másik, hogy az uniós források nélkül az Orbán rendszer villámgyorsan összeomlana, illetve az a kérdés, mennyi idő alatt lehetne helyre hozni azt a hibát, amely miatt Magyarország az Unió egyik legrosszabbul teljesítő országa lett.

Az "Európa és Magyarország: illeszkedés vagy kiválás?" címmel rendezett tegnapi konferencián Surányi György egyebek mellett azt elemezte, hogy Magyarország a gazdasági felzárkózást vagy a leszakadást választja-e. A volt jegybank elnök úgy vélte, ennyire összeegyeztethetetlen vélemények a gazdaságról az elmúlt 30 évben nem fogalmazódtak meg. Surányi e két szélsőséges vélemény közé pozicionálta magát. Bár a gazdaság pályáját fenntarthatónak ítélte és nem tartott összeomlástól, viszont egyáltalán nem igaz, hogy akár az uniós, akár a régiós átlagnál jobban teljesítene Magyarország. Az elmúlt 15 évben a növekedést figyelembe véve mindkét csoportban az alsó harmadban szerepelt az ország, a közepesnél kicsit gyengébben teljesített, de nem került a sor végére. A visegrádi négyek közül a csehek, szlovákok és a lengyelek gazdasági növekedése 2008-hoz képest nagyjából 13 százalékkal magasabb mint a válság kitörésekor, miközben a magyar kibocsátás tavaly érte el a 2008-as szintet.

A magyar növekedési potenciál nagyjából 2 százalék, ami messze elmarad a kormány propagandájától és 3-5 százalékos várakozásaitól. Surányi hangsúlyozta, a 2014-2015-ös 3,6, illetve 2,9-3,0 százalékos növekedés (a tavalyi végleges adatok még nem ismertek) az uniós források koncentrált lehívásának tudhatók be, hiszen ezek aránya évente eléri a hazai GDP 4,5 százalékát, de az előző két évben ez az arány 6-6,5 százalékos volt. Segíti a magyar gazdaságot a cserarány ritkán tapasztalt kedvező alakulása, az energia és nyersanyagárak zuhanása. Mindezek tükrében a magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt években inkább gyenge volt, mint közepes - summázta Surányi György.

Szerző