Arsiero és Asiago között az olaszok kétségbeesett erőfeszítéssel védik az utat, amely a nagy olasz síkság felé vezet. Úgy látszik azonban, hasztalanul, mert a támadó osztrák-magyar seregek szinte megállás nélkül rohannak előre és egyre-másra foglalják el az Arsiero és Asiago közötti megerősített terület erődeit. Újabban ismét a Campolongo nevű páncélerőd esett el, amely a d'Assa-völgy közepén fekszik és a nyugati irányból jövő ellenséges támadást volt hivatva föltartóztatni. A monarchia tüzérségének azonban még egész sereg olasz erődöt kell lehetetlenné tenni, hogy a támadó gyalogság útját egyengesse es megadja a lehetőséget az itteni területen való további előnyomulás számára.
Ha a monarchia csapatai a d’Assa-völgy délnyugati kanyarulatán túl lesznek, akkor megszakíthatják az olaszoknak lombardiai vasúti összeköttetését, amivel lehetetlenné teszik az erre a területre irányuló gyors csapatszállítást. Az olaszok fejvesztett menekülését legjobban a zsákmányolt ágyúk és gépfegyverek száma mutatja: újabban megint 63 ágyú jutott a győzelmes osztrák-magyar seregek birtokába.
A doberdói fennsíkon megélénkült az ágyúharc. Úgy látszik, az olaszok ezzel gyöngíteni próbálják a Déltirol felől jövő offenzíva erejét. Monfalcone körül támadást is kíséreltek meg, de visszaverték őket.
Népszava 1916. május 25.
