Királyi albérlet a Várban

Könnyen előfordulhat, hogy Lázár János hamarosan egy, mondjuk épp lapunk karikaturistája, Pápai Gábor által rajzolt Lázár-portréval találja szemben magát a Karmelita kolostor felújított épületében, a kancelláriaminiszter ugyanis - állítása szerint - eddig egyetlen személyes ambíciót vitt az új kormányzati központ létrehozását szolgáló nagyszabású építkezésbe: politikusi karikatúrákat látna szívesen a mellékhelyiségekben. Orbán Viktor kormányfő és a Miniszterelnökség költözködési tervei hónapok, sőt, évek óta lázban tartják a közvéleményt, ám Lázár szerint "semmi titok nincs", az új rezidencia pedig a kormányzás szimbóluma lesz - kívül és belül egyaránt.

Majd a megfelelő időben megbeszélik, ki fogadja be a kormányfőt, vagy ki kivel bútorozik össze ideiglenesen, ha kell - mondta Lázár János lapunk kérdésére: ő, vagy éppen Semjén Zsolt nyújt majd menedéket Orbán Viktornak a jövő év végére elkészülő Karmelita kolostorban, ideiglenesen. A Miniszterelnökséget vezető miniszter tartott ugyanis virtuális idegenvezetést a budai Várnegyed, s elsősorban a kancelláriának jövőben otthont adó épületegyüttes rekonstrukciójának útvesztőjében újságíróknak, kedd este a Honvéd Főparancsnokság - úgy tűnt, jelentős részben már megújult - épületében.

A kancelláriaminiszter - alig kétórásra nyúlt - beszámolója szerint a három (most Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, ő maga mint Miniszterelnökséget vezető miniszter és Rogán Antal Kabinetirodát vezető) miniszter által birtokolt budavári iroda mellett a Karmelitában lesz még legalább egy, államtitkári szintű, de miniszter fogadására alkalmas szoba is, amelybe akár Orbán, akár "más miniszterelnök" is beköltözhet majd, uszkve húszéves időtartamban. "A miniszterelnök, mármint a mindenkori, nem feltétlenül a mostani", ugyanis csak ideiglenesen bútorozik be a Karmelita kolostorba, a végcél a Sándor-palota bevétele az államfő - Lázár szavai szerint "a következő köztársasági elnök" - várpalotába paterolása után. A dunai panorámájú, vélhetően az új, botrányos erkélyt is magáénak tudó szoba hivatalosan a miniszterelnök helyettesének elhelyezésére szolgálhat majd, de nem féltjük Semjén Zsoltot attól, hogy adott esetben ne engedné át a helyét Orbánnak.

Ismert, a grandiózus terv az első Orbán-kormány egy 1999-es kormányhatározatán alapszik, hiszen a felújított, ma az államfő által használt Sándor-palota épületét Orbán eredetileg is magának akarta. A palota átadásnak eredeti időpontja 2002. március 15-e lett volna, ám megcsúszott a felújítás, és mire elkészült, a Fidesz elveszítette a választásokat. Azért az első Orbán-kormány tagjai tartottak még egy utolsó, vélhetően szimbolikus kormányülést a Sándor-palotában, mielőtt a Fideszt hatalmon követő szocialista-liberális kabinetek változtattak a terven, s az államfőnek adtak helyet a Várban.

A "budavári kormányzati negyed", amelyről a harmadik Orbán-kormány döntött, sokkal grandiózusabb és összetettebb, összességében pedig több százmilliárd adóforintot is felemésztő csomag lehet, mint bármely korábbi várfelújítási terv. A beruházás felelőse L. Simon László, hozzá köthető az a szállóigévé vált kijelentés is: "sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni". A kormánybiztos tavaly jelentette be a teljes várrekonstrukciós program, a Nemzeti Hauszmann Terv indítását, amelynek különböző munkálatai - például a régészeti feltárás - már 2014 óta zajlanak, ám a budavári lovarda alapkőletételére csak a múlt héten került sor. Ám a kormányfő és a Miniszterelnökség helyét adó Karmelita épületegyüttes átalakítása időkapszula nélkül is dübörög, mégis könnyen előfordulhat, hogy Orbán régi-új vágyának beteljesülése kísérteties hasonlósággal hiúsul meg, mint 2002-ben.

A volt Honvéd Főparancsnokság FOTÓ: TÓTH GERGŐ

"Nem eshet távol a mi hatalomfelfogásunktól"

"Semmi titok nincs, minden nyilvános és transzparens" - vezette fel a hosszú, mind gyakorlati, mind pedig történelmi ismeretekben kétségtelenül gazdag háttértudást tartalmazó mondókáját Lázár, aki ezúttal sem mulasztotta ugyanakkor el, hogy Kövér László fideszes házelnökre tolja a Várba költözködés grandiózus terveinek (és árának) felelősségét. A kancelláriaminiszter felidézte ugyanis azt a 2010-es határozatot, amely szerint a végrehajtó hatalomnak, magyarán a kormánynak ki kell költöznie az Országházból. Mindezt Lázár a hatalmi ágak szétválasztásának demokratikus alapelvével támasztotta alá, a hosszúra nyúlt előadást követően el is mulasztottuk megkérdezni, más ügyekben miért nem törekszik ennyire a kabinet a jogalkotó, a végrehajtó és az ellenőrző hatalmi ágak, azaz a törvényhozás, a kormány és az igazságszolgáltatás külön választására.

A Karmelita bevétele ugyanakkor nyilván csakis erre vezethető vissza, hiszen - mint azt Lázár a maga eleganciájával odavetette - 2013-ban úgy született döntés erről, hogy felmérték: ez a megoldás "a legpraktikusabb, legegyszerűbb és a legolcsóbb", 15-20 milliárdos részköltségvetésével. Persze azt a csúcstárca vezetője is hamar hozzátette: a budai Vár elfoglalása "nem eshet távol a mi hatalomfelfogásunktól" sem, a királyi többes ezúttal vélhetően nem az Orbán Viktor által rendre citált magyarokra, "csak a Fideszre" vonatkozott. Az viszont már korántsem csupán a kormánypártok ügye, hogy a kabinet mintegy 20 évre előre tervez; az alapvető cél a budai Vár dunai terem-, pontosabban épületsorának 1944. március 19. előtti látványának visszaállítása, kisebb-nagyobb (esetenként hatalmas) újításokkal - a Várnegyed teljes rekonstrukciója pedig összességében több mint 200 milliárd forintos közpénzköltéssel járhat.

A Karmelita kolostor épületegyüttese és környéke, valóban csak töredéke a gigaberuházásnak, hiszen a kormány tervei a Karmelitán túl a következő lépcsőt jelentő Szent György tér - nyilvános tervpályázaton meghirdetendő - átalakításán át, a budai várpalota renoválásával, s az államfői hivatal odaköltöztetésével számolnak, aminek egyenes következménye, amit Lázár sokszor el is ismételt a beszélgetésen, hogy a mindenkori kormányfő hivatala végül a Sándor-palota lesz.

Részlet a látványtervből.

Politikával összefüggő szakmák

Lázár és (hozzá hasonlóan) szakértő társai hosszasan idézték fel a budai Vár történeti emlékeit, elsősorban természetesen az építészeti, majd pedig a rekonstrukciós események és változások tükrében. A miniszter a kabinet kormányzati negyed kialakítására vonatkozó - "más közberuházásokkal szemben jól előkészített" - terveit nemcsak a palotanegyed műemléki és kulturális funkcióinak megőrzésével igyekezett magyarázni, egyenesen azzal érvelt: "itt aztán nem lesz hotelnegyed", miután az állam a legfőbb ingatlantulajdonos a Várban, az épületek többségét pedig állami kézben is szeretnék tartani.

Ráadásul szerinte 1540-ig a Várnegyed a kormányzás, a hatalom irányítóközpontjaként működött, a Karmelitában pedig a történelem folyamán nemcsak kolostor volt már, hanem a török ostrom idején még hárem is, tehát "a politikával összefüggésbe hozható valamennyi szakma megfordult itt, kiváló helye lesz a politikacsinálásnak ismét". Lázár úgy vélte, a Karmelita nemcsak múltja miatt, de építész-szakmai megítélése okán is a "közkonszenzus által értékesnek ítélt épület", amelynek teljes körű rekonstrukciója lényegében közérdek. Ahogyan az is, hogy nagy részében közfunkciós intézményként működjön a jövőben, tehát a miniszterelnöki hivatal és apparátus megfelelően modernizált és díszített tereivel, valamint egy nyilvános rendezvényközponttal és a "magyar tájépítészetet kihívás elé állító" botanikai beruházással, ami az egykori pasa kertjének (és nem parkjának!) felújítását jelenti.

Nemcsak a táj, illetve a pasakert, hanem a Karmelitában bizony minden magyar, vagy legalábbis az lesz: magyar tervezők, magyar tervei alapján magyar építészek, magyar építőanyagokból hozzák létre a magyar kormányzás új székhelyét - természetesen. A Karmelita épületegyüttes szépülését és megújulását a 2016. március 10-én - nem tudni, nyílt, vagy meghívásos - közbeszerzési eljárást követően kötött szerződés alapján a Confector Kft. végzi, amely Lázár szerint családi vállalkozás. A kizárólag az épületegyüttesre vonatkozó kivitelezési költség 13 milliárd 968 millió forint. Az erről is beszámoló, kiosztott brosúra még úgy szólt: "a kivitelezés a tervezett ütemezés szerint folyik, előre láthatólag 2017. november végére elkészül", ám később - kérdésre - Lázár szavaiból kiderült, csak akkor költöznek, ha a felújítás valóban el is készül, s mindez nem vicc: a folyamat máris egy hónapos csúszásban van a régészeti feltárások, s az azokat követő statikai problémákat orvosló újratervezés és eljárások miatt, így a határidő esetében "rezeg a léc".

Fej-tor-potroh

Zoboki Gábor, a rekonstrukciót tervező építészeti iroda vezetője a háttérbeszélgetésen egy - legalábbis - érzelmektől fűtött előadásban mutatta be a Várnegyed megújításának eddig elkészült terveit, sőt, a múltat is alaposan kivesézte. Harsogtak a budai Vár épületbeosztását szimbolikusan "fej-tor-potroh" metaforával illető terepre illesztett jelzők és víziók, amikor pedig a Művészetek Palotájának megálmodója a Szent György tér felújításáról beszélt, amelyre ugye nyilvános tervpályázatot hirdetnek (azaz nem automatikusan az ő irodája tervez majd), a magyar "nemzet főtere", a "magyar akropolisz" is megütötte fülünket, de Zoboki nem fukarkodott a teret "Budapest szakrálisan legmagasabb pontjaként" jellemezni. Az építész összességében arról beszélt, hogy a Karmelita kolostor környékét (Szent György tér) teljes pompájában építik újjá fokozatosan, és olyan lesz, mint 1916-ban volt, amikor itt koronázták meg IV. Károlyt, az eddigi utolsó magyar királyt. Ebben a megújulásban szerinte a Karmelita "tudatosan aszkéta homlokzatot" kap, az iroda két éve dolgozik a terven, hogy az "úri helyen" kialakítandó kormányzási központ ne csak a - vitatott és vitatható - történelmi látképhez, de a modern kori igényekhez is illeszkedjen. Így jutott el az építész a Karmelita belső tereinek bemutatásáig, amelyben "egy elefánt fog egy zsiráffal szembenállni", hiszen a feltárt műemlékeket, így például a könyvtárrá alakított kápolnát ötvözik napi használatba kerülő terekkel, amelyek Zoboki szerint is puritán külsőt kapnak majd, a dunai homlokzaton például nem is "az imádott erkély", hanem a kormányülések terméből kilépve elénk táruló botanikus kert lesz majd az igazi vizuális élvezet, "a csoda".