Lázár János a paksi bővítésről tárgyal Brüsszelben

A paksi kapacitást fenntartó beruházásról tárgyal Lázár János Brüsszelben, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Margarete Vestager versenyjogi biztossal találkozik a belga fővárosban és jelentős előrelépést vár szerdai látogatásától.

A Miniszterelnökség közleményében azt írta: a magyar kormány ahogy korábban, úgy most is megegyezésre törekszik, kerülni szeretné a bírósági utat. A kabinet véleménye szerint, a Paks II. beruházás nem tartalmaz állami támogatást, szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülni képes. Vagyis a két új paksi blokk hozzájárul az ellátás biztonság megteremtéséhez, a klímavédelmi célkitűzések teljesítéséhez és a megfizethető áramár fenntartásához anélkül, hogy szükség lenne bármilyen garantált villamosenergia-átvételi árra vagy más állami támogatásra - mutattak rá.

A Miniszterelnökség szerint fontos hangsúlyozni, hogy a magyar kormány kész mérlegelni az Európai Bizottság elvárásait. Ezek közül kiemelkedően fontos, hogy az új létesítményben megtermelt áramot az erőmű azonos piaci feltételek mellett értékesítse, garantálja, hogy állami szereplőknek nem biztosít versenyelőnyt, illetve az Európai Unió irányadó joga alapján Paks II. nem lehet része a Magyar Villamos Műveknek.

A kormány mérlegelni fogja az Európai Bizottság véleményét az állami támogatás hiánya, vagy megléte tekintetében is - jelezték. Meggyőződésük, az uniós alapszerződések értelmében minden tagállamnak joga van arra, hogy meghatározza saját energiapolitikáját és ezen belül a villamosenergia-termelés energiamixét. A Magyar Országgyűlés 2009-től kezdve mindegyik parlamenti ciklusban megerősítette, hogy egyetért a jelenlegi atomenergia-termelés részarányának hosszú távú fenntartásával, hiszen így biztosítható a magyar lakosság és ipar számára az olcsó és biztonságos villamosenergia-ellátás - olvasható a közleményben.

Egy múlt heti bírósági ítélet alapján immár több mint 1 milliárd eurójába kerül Bulgáriának, hogy végül mégsem építhet Oroszország atomerőművet Belenében. Az ítélet figyelmeztető jel Magyarország számára is - írja Jávor Benedek közleményében.

Az egyre reménytelenebb helyzetben lévő paksi bővítés forint százmilliárdokba kerülhet az országnak, még akkor is, ha nem épül meg. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője ezért levélben fordult Lázár Jánoshoz, követelve a megvalósítási szerződések felmondási feltételekre vonatkozó rendelkezéseinek nyilvánosságra hozatalát, egyben felszólítva a minisztert, hogy nyújtson tájékoztatást egy esetleges szerződésbontás várható költségeiről. Jávor szerint minél hamarabb kiszállunk az értelmetlen beruházásból, annál kisebbek lesznek az ezzel kapcsolatos kiadások.

A múlt héten a párizsi székhelyű Nemzetközi Választott Bíróság kimondta, hogy a bolgár állami energetikai cég, a Natsionalna Elektricheska Kompania (NEK) közel 550 millió euró kompenzációt köteles fizetni az orosz Atomstroyexportnak a belenei atomerőműprojekttől való visszalépése miatt. A NEK 2006-ban két 1000 megawattos reaktorra kötött szerződést, melyeket a Duna mentén Belenében szerettek volna megépíteni. Ezzel immár az 1 milliárd eurót is meghaladják a meg nem valósult beruházással összefüggő bolgár kiadások.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője levélben fordult Lázár Jánoshoz az ítélettel összefüggésben. A képviselő szerint a mostani döntés figyelmeztetés Magyarországnak is: Paks 2 kapcsán ugyanazokkal a szereplőkkel szerződtünk, mint a bolgárok, akik aligha lesznek megengedőbbek velünk, mint Bulgáriával a paksi projekt bukása esetén.

Márpedig a bővítés egyre reménytelenebb helyzetben van, az uniós vizsgálatok sora mellett immáron a finanszírozást biztosító Vnyesekonombank csődközeli helyzete is növeli a kilátástalanságot. Arról azonban a kormány mindmáig nem tájékoztatta a közvéleményt, hogy a projekt bukása esetén milyen feltételekkel bonthatunk szerződést az oroszokkal, és ennek milyen pénzügyi következményei lehetnek. Jávor ezért felszólította Lázár Jánost hogy nyújtson tájékoztatást egy esetleges szerződésbontás várható költségeiről, továbbá hozza nyilvánosságra a megvalósítási szerződések felmondási feltételekre vonatkozó rendelkezéseit. Ez a minimum, amivel a számlát végső soron álló magyar adófizetőknek a kormány tartozik. A képviselő szerint a Paks 2 beruházás törlésének költségei annál alacsonyabbak, minél hamarabb meglépjük, ezért felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul bontsa fel a két új blokkra vonatkozó szerződéseket Oroszországgal.

Akár a kormány számaival, akár független szakértők adataival dolgoznak, mindenképpen veszteséges lenne a Paks 2 beruházás - ez a summázata a Candole Partners nevű prágai gazdasági elemző cég tanulmányának, amelyet a Greenpeace megbízásából készítettek. Az elemzők megvizsgálták a magyar kormány megbízásából készült Rothschild-tanulmányt, amely az állította, hogy a paksi bővítés megtérül, és megfelelő mennyiségű villamosenergiát lehet előállítani, alacsony önköltség mellett.

A Rothschild-tanulmány adatait a Candole Partners összevetette a Nemzetközi Energiaügynökség legfrissebb áramár-előrejelzéseivel, valamint a francia számvevőszék referenciaértékeivel, és ezek alapján hat különböző forgatókönyvet állítottak fel arra, hogy mennyiért termelhetnek majd áramot az új blokkok. Arra az eredményre jutottak, hogy a Paks 2 minden számítás szerint drágábban termelné az áramot, mint ahogy azt a világpiaci árak alapján el lehet majd adni.

A kormányzat egyebek mellett azzal is igyekszik igazolni a Paks 2. beruházást, hogy az áramexport bevételei is hozzájárulnak majd a beruházás önfinanszírozásához, illetve a törlesztő részletek kitermeléséhez. Ebben a régióban talán Horvátország vagy Szerbia vásárolna majd magyar atomáramot, de csak piaci áron, ami valószínűleg jóval alatta marad annak, mint amivel a kormány számolt - nyilatkozta a Népszavának Perger András a Greenpeace energiapolitikai szakértője. Nem látni olyan energia többlet igényt, ami egyhamar följebb vinné az árakat. Ráadásul az alternatív energia egyre olcsóbb, ami szintén lejjebb nyomja a hagyományos, így az atomenergia termelte árma árát is.

Azért lett az orosz Roszatom az atomerőművi kapacitásbővítés beruházója, mert Pakson már hasonló technológiájú reaktorok működnek - ezt állította Lázár János a tegnapi Kormányinfón. A szakemberek véleménye szerint ez a kijelentés tévedésen alapszik. A kancelláriaminiszter ma Brüsszelben tárgyal Margrethe Vestager versenyjogi uniós biztossal, a Paks II. beruházással kapcsolatos vitás kérdésekről.

Ugyan a közbeszerzési és versenyjogi területen vannak még engedélyeztetési problémák, de az Európai Unió konstruktívan áll a magyar projekthez - így válaszolt Lázár János a csütörtöki Kormányinfón a Népszavának arra kérdésére, hogy miről fog tárgyalni ma a belga fővárosban Margrethe Vestagerrel. A miniszter szerint a megbeszélések elsősorban arról fognak szólni, hogy miképpen illeszkedik az új reaktor az energiapiacba. Lázár János úgy gondolja - egyértelműen az Európai Uniótól kapott értesítések nyomán -, hogy az Európai Bizottság monopólium-ellenes indokok miatt ragaszkodni fog ahhoz, hogy Paks II. nem lehet az MVM Magyar Villamosművek része. A miniszter szavaiból kitűnt, hogy ezt az uniós kifogást figyelembe fogják venni.

Ugyanakkor Lázár János érdekesen érvelt amellett, hogy miért az orosz Roszatom lett a beruházó, ugyanis azt mondta, hogy a magyar kormány kezét megkötötte a már működő erőművi blokkoknál alkalmazott technológia. Viszont, ha olyan döntés született volna, hogy máshol, zöldmezős beruházásként épít Magyarország atomerőművet, akkor mód nyílhatott volna más technológia alkalmazására is. Ezt az állítást cáfolta lapunk érdeklődésére Holoda Attila. Az egykori helyettes energetikai államtitkár ilyent állítani ostobaság. Mi sem bizonyítja jobban, hogy Paks I. és Paks II. két külön erőmű, minthogy az előkészítés alatt lévőt önálló részvénytársaságba szervezték. A szakember szerint az kétségtelen tény, hogy a hazai szakemberek elsősorban orosz (szovjet) gyártású atomerőművek üzemeltetésére felkészültek, mert jó részük a Szovjetunióban folytatta tanulmányait. Azonban semmi akadálya nem lenne annak, hogy Paks I. mellett egy teljesen más technológiájú erőmű üzemeljen. Egyébként Holoda Attila is racionális döntésnek tartja, hogy az atomerőművi bővítés Pakson valósul meg. Két fő indok: a telephely földrengésbiztonsága ismert, és célszerű a Duna mellé építkezni, a folyó megfelelő vízhozama miatt.

Arra a kérdésünkre, hogy van-e összefüggés Szergej Lavrov szerdai budapesti útja és aközött, hogy az orosz hitelt kiváltanánk egy máshonnan származó hitellel - ezzel eleget tennénk Brüsszel kifogásának -, Lázár János azt mondta, hogy a hitelkiváltásnak nincs semmi akadálya, de csak akkor éri meg, ha az orosz kölcsön helyett a piacon 30 évre, 3-4 százalékos kamat mellett lehetne hitelt felvenni.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője szerint arról lehet szó, hogy az orosz finanszírozás kétségessé vált, az Európai Bizottság pedig nem hajlandó lenyelni, hogy az Orbán-kormány (ahogyan a jelenlegi tervekben szerepel) a kamatköltségek alól mentesítené a beruházást. Annak, hogy Brüsszel jóváhagyja Paks II.-t, az lehet az ára, hogy a kamatokat is bele kell számítani az árba, ami egy banki hitel esetén tovább drágíthatja a bővítést.

A kancelláriaminiszter a Kormányinfón szót ejtett arról is, hogy nem csak a versenyjogi, hanem a közbeszerzési vitáink is voltak Brüsszellel, ám ezeknél jelentős előrelépés történt, állítása szerint elfogadtuk az ajánlásokat. Utalt arra, hogy a kormány által felkért Rothschild-csoport pénzügyi szakértői jelentése bebizonyította, hogy az atomerő bővítése jó befektetés - mondta a Lázár.

Egyébként a kabinet álláspontja továbbra sem változott, azt állítják, hogy a Paks II. beruházás nem tartalmaz állami támogatást, szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérül. A két új paksi blokk ennek megfelelően hozzájárul az ellátás biztonság megteremtéséhez, a klímavédelmi célkitűzések teljesítéséhez és a megfizethető áramár fenntartásához anélkül, hogy szükség lenne bármilyen garantált villamosenergia-átvételi ár meghatározására vagy más állami támogatásra.

Késéssel indult az 51. kormányinfó, a szerkesztőségben azt találgattuk, vajon a brüsszeli "üzenet" ügyében egyeztetnek-e, miként is kommunikálják. Ha így volt is, ennek az indításkor semmi jele nem mutatkozott, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, tán valamivel kisebb svunggal, de a szokásos melldöngető szövegzuhataggal fogott bele a tájékoztatásnak minősített beszédfolyamba. Később mégis szóba került az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen, a miniszter úgy fogalmazott: Brüsszel úgy gondolja, hogy hazánk jogsértést követ el, de fogalma sincs, honnan tudhatnák, hogy "ki cigány és ki nem". A sajtótájékoztató fő témája azonban egyértelműen Soros György volt, szinte minden második kérdés a vállalkozóra irányult.

Lázár János a Kormányinfó elején elmondta, hogy a kormány keményen dolgozik, jövő héten kétszer is, hétfőn és pénteken is ülésezik majd. A kabinet jelezte Varga Mihálynak, hogy elismeri az általa végzett munkát, mert felminősítették Magyarországot. 

A Szép Kártya ügye rendeződik majd - ígérte a miniszter, miután hosszasan beszélt a jövő évi költségvetésről, annak hallomás alapján követhetetlen számadatairól, amelynek lényege: mindenki jól jár.  A kormány egyébként arra kérte az elismert nemzetgazdasági minisztert, vizsgálja meg a következő napokban, hogyan lehetséges készpénzesíteni a cafeteriát.   A tervek szerint a magánszektorban a 450 ezer forintos cafeteriát úgy alakítanák át, hogy abból 100 ezer forint készpénz lenne, 350 ezer forint pedig SZÉP-kártyára kerülne. A közszférában 100 ezer forintot fizetnének készpénzben, 100 ezret pedig SZÉP-kártyára.  Varga Mihálynak ezt a lehetőséget kell megvizsgálnia - közölte Lázár János.

Nem maradt el az elmúltnyolcévezés:

Nyolc éve megörököltünk egy csődöt, a szocialisták után kérdés volt, hogy tudunk-e egyáltalán nyugdíjat fizetni - mondta Lázár János, aki ezek után ismét hosszasan sorolta a Fidesz áldásos tetteit a helyzet normalizálásra - hatodik éve tartani tudjuk a három százalékos hiánycélt, 12 éve nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség, a kormányülésen megszülethetnek a döntések a gazdasági növekedés felpörgetésére - majd a bérek ügyében azt a meglepő kijelentést tette, hogy: a magánszférába csak akkor avatkozunk bele, ha ez elkerülhetetlen.

Igaz, a szükséges, illetve elkerülhetetlen fogalmak meglehetősen szubjektívan értelmezhetők.

Lázár bejelentette, hogy jövőre 787 milliárdot fordítanak a közszféra dolgozóinak béremelésére, ez mintegy egymillió embert érint. A miniszter kiemelte: a magyar gazdaság növekedési üteménél nagyobb arányú béremelést valósítanak meg, de a közszférában régóta elmaradt béremelést pótolni kell. Lázár János közölte: 2017-ben a költségvetés bevételei fedezik a működtetéshez szükséges költségeket. A fejlesztések nélkül szufficites lenne a büdzsé, a fejlesztésekkel nullás egyenlegű, de az ország érdekében költeni kell a fejlesztésekre - mutatott rá.

Mondhatni természetesen - ismét hosszasan (és végtelenül unalmasan) beszélt a miniszter a "migránsügyről", amiben semmi, de semmi újdonság nem volt, biztatnánk olvasóinkat korábbi kormányinfós cikkeink tanulmányozására. Ezúttal csak annyit: Lázár János szerint hétfőn jelentős sikert könyvelhettek el, mivel sikerült a Schengen 2.0-át megjeleníteni egy európai dokumentumban. Értékelése szerint ezzel elfogadást nyert, hogy az EU határain kívül kell menekültpontokat felállítani.  Meg még annyit, hogy a miniszternek megtetszett a komcsizás helyetti kominternezés, ismét alkalmazta, mondván:  Magyarországon a bevándorlással kapcsolatban két álláspont áll szemben egymással:  egyik a Fideszé, a másiké a baloldali Kominterné. Az utóbbi a bevándorlók beengedését jelenti - tette hozzá a félreértések elkerüléséért Lázár János. 

(a múlt héten arra figyelmeztetett az éber miniszter, hogy a nemzetközi baloldal a Komintern hagyományait követve bevándorlás témájában nagyon aktív )

A miniszter tisztázta, hogy bár több európai uniós tagállam is Magyarországra akar visszaküldeni bevándorlókat, ide nem lehet visszatoloncolni senkit, Görögországba kell küldeni az embereket. Lázár elmondása szerint Magyarországra különböző uniós tagállamokból mintegy 52 ezer embert akarnak visszatoloncolni, a legtöbbet Németországból. Magyarország viszont minden partnerének jelzi, hogy ezek a bevándorlók Görögországon keresztül érkeztek, és ha nem is regisztráltak ott, ez nem jelenti azt, hogy Magyarországra kellene küldeni őket - mondta.

Hogy valami lényegretörőbb dologról is szó legyen, Lázár János a tehenekkel tüntető tejtermelők helyzetéről azt mondta, a kormány megvizsgálja az áfacsökkentés várható hatását, illetve a külföldről érkező áru minőségét. Majd a tej egészséges voltát hangsúlyozva jelezte: biztosítani kell a gyerekek számára egészséges táplálkozást, az iskolatej program kiválóan működik, ennek révén is segíteni akarnak a tejtermelők helyzetén. 

Ezen a héten sem maradt el a már jól megszokott "sorosozás", Lázár kijelentette: a magyar embernek nem arra akarják költeni a pénzüket, hogy a Soros György által javasolt évi egymillió bevándorlónak adják oda, és a kormány sem szeretné ezt. Ám itt nem maradt abba a magyar származású nagyvállalkozó emlegetése, a miniszter ugyanis elmondta: nem hívják össze a parlament nemzetbiztonsági bizottságát Soros György miatt, mivel szerinte erre nincs szükség. 

Szó esett arról is, hogy Soros György korábban kijelentette, hogy ő az Orbán-kormány ellenzéke. Lázár szerint viszont senki nem hatalmazta fel erre a vállalkozót, és antidemokratikus lépésnek nevezte, hogy valaki nem a rá leadott szavazatokkal teremt befolyást, hanem pénzzel.

Brüsszel kötelezettségszegési eljárásával kapcsolatban a miniszter azt mondta: nem tartjuk számon az iskolás gyerekek származását, ezért a Bizottság kötelezettségszegési eljárása a roma gyerekek hátrányos iskolai megkülönböztetése miatt értelmezhetetlen. "Fogalmam sincs, az Európai Bizottság honnan tudja, hogy ki cigány és ki nem" - fogalmazott tömören. Lázár véleménye szerint érdemes párbeszédet folytatni a kérdésről, mert így a felek megismerhetik egymás álláspontját, de nem tudják, hogy milyen adatokból dolgozik a Bizottság, ezt szeretnék megérteni - tisztázta a miniszter, megjegyezve, hogy a brüsszeli eljárás magyarországi szervezetek bejelentése alapján indult el.

Brüsszel nem csak a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, hanem az állami földprivatizáció miatt is. A miniszter szerint a magyar és a brüsszeli álláspont távol áll egymástól, ezért óriási vita, "háború lesz" földügyben, miután az EB azt nehezményezi, hogy külföldiek nem szerezhetnek termőföldet hazánkban. 

A Népszava Lavrov budapesti látogatásáról kérdezte Lázárt, mire a miniszter a paksi beruházással kapcsolatban kifejtette, hogy nagy előrelépéseket vár a holnapi brüsszeli találkozótól, amik már korábban is történtek, cáfolva az állítást, miszerint Brüsszel ellenállna a Paks II.-vel kapcsolatos tárgyalásoknak. A miniszter szerint olyan megoldást kell találni, ami az Európai Uniónak is megfelel és a magyar energiabiztonsági igényeket is kielégíti. Arra a kérdésünkre, hogy a beruházás milyen pénzből valósul meg, Lázár azt mondta, hogy az orosz-magyar pénzügyi megállapodás nem jelent kiszolgáltatottságot, így bármikor kiválthatja Magyarország az orosz hitelt. A kérdés az szerinte, hogy az orosz hitel kondícióinál van-e jobb. Lapunk Pintér Sándor belügyminiszterrel folytatott belharccal kapcsolatos kérdésére a miniszter kifejtette, hogy nem áll szándékában Pintér úrral konfliktust keresni, a titkosszolgálat átalakítások kapcsán a Fideszben gondolkozás zajlik. 

Kovács Zoltán kormányszóvivőt a Soros-ösztöndíj kapcsán kérdezték, miután Orbán Viktor miniszerelnök is részt vett a milliárdos ösztöndíjprogramjában. Szerinte az így kapott pénz nem közérdekű adat. "A 2001 előtti civil életemnek mi köze van ahhoz, hogy 2010 után milyen politikai tevékenységet folytatok? Az ember elvégzi a tanulmányait, és lezárja a pályázatot, de ennek semmi köze nincs a politikai nézeteimhez" - fogalmazott Kovács Zoltán. Lázár annyit fűzött hozzá, hogy neki a kormányfő azt mondta: ha kell Soros úrnak az általa adott ösztöndíj, akkor a kormány tagjai visszafizetik az összeget. A miniszter szerint egyébként nagy probléma, hogy a vállalkozó azt gondolja, hogy az általa adott ösztöndíj azzal jár, hogy az ő gondolatait kell közvetíteni és nem lehet kritizálni. 

Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéd 10. évfordulója alkalmából készített videósorozata kétszer is szóba került a Kormányinfón, először Lázár nem akarta kommentálni a volt miniszterelnök akcióját, később azonban azt mondta: egy demokratikus választás keretében megválasztottak egy embert, aki elmondta, hogy hazugság révén szerezték meg a hatalmat. Ennél súlyosabb csapás nem volt a magyar demokrácia történetében - fogalmazott, megjegyezve, nem az a kérdés, hogy a 2006-ban kiszivárgott felvétel hogy jött a Fidesznek. 

A tejtermelők demonstrációjával kapcsolatban a miniszter bejelentette, hogy a tejtermelők helyzetének a rendezésében várják az ágazati szereplőket is a tárgyalóasztalhoz. Engem senki sem tud meggyőzni, hogy az UHT-tej egyenlő lenne a friss tejjel - mondta Lázár, hozzátéve: ha probléma van az UHT-tejjel, akkor azt az állam nem támogathatja.  

Szerző

"Kudarc" volt Lavrov látogatása

Az LMP kudarcnak tartja Szergej Lavrov orosz külügyminiszter magyarországi látogatását, mivel szerintük a magyar kormány újfent elszalasztott egy lehetőséget, hogy még az első részlet lehívása előtt felmondja az országot hosszú évtizedekre adósságcsapdába kergető paksi hitelszerződést.

Gál József, az ellenzéki párt szóvivője bírálta a külgazdasági és külügyminiszter által elmondottakat a találkozót követően. "Szijjártó Péter sajtótájékoztatóján továbbra is arról beszélt, hogy a paksi bővítés olcsó, miközben mára tudjuk, hogy az már az első kapavágás előtt több százmilliárd forintba kerül a magyar adófizetőknek, és néhány éven belül kezelhetetlen mértékben növeli az államadósságot" - fogalmazott.  

Gál József úgy látja: ahogy egyre több részletet tudunk meg "a titkos paksi megállapodásról", úgy válik egyértelművé, hogy a hitelszerződés valóban az évszázad üzlete, csak nem a magyar, hanem az orosz fél számára. Éppen ezért szerinte az szolgálná leginkább a magyar választók érdekeit, ha a kormány a lehető leggyorsabban, a lehető legkisebb veszteséggel kihátrálna a megállapodásból.

A DK szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter budapesti látogatása, valamint Orbán Viktor miniszterelnökkel és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott tárgyalása arra utal, hogy Oroszország politikailag mára bevette Magyarországot.

A párt úgy fogalmazott: "a száj Orbáné, de a hang Vlagyimir Putyiné". Az ország mára az orosz elnök "egyetlen trójai falovaként működik az EU-ban" - írta az ellenzéki párt, kifejtve: Orbán Viktor még a menekültügyet is "az EU tudatos bomlasztására használja fel az uszító állami propagandától az Európa-ellenes népszavazásig". A DK szerint nem lehet kérdés, hogy Magyarországnak az Európai Unióban van a helye. Ezért úgy vélik, azzal, hogy Orbán Viktor Vlagyimir Putyin orosz elnök "hóna alól támadja az Európai Uniót", orosz érdekeket szolgál és szembemegy a magyar nemzeti érdekkel

Szerző
Témák
LMP Lavrov

Csalódtak a kormányban Lavrov látogatása miatt

A Magyar Liberális Párt (MLP) szerint csalódást keltett  a magyar kormány magatartása Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdai látogatásán.

Az ellenzéki párt közleményében azt írta: a magyar külügyminiszternek a tárgyalásokon egyértelművé kellett volna tennie, hogy Magyarország a nyugati értékközösség tagja és képviseli a közös álláspontot a szankciók és az ukrán-orosz konfliktus ügyében. A külügyminiszter azonban nem foglalt egyértelműen állást a szankciók feltételei mellett, lebegtette azok feloldását és nem juttatta kifejezésre eltérő véleményét akkor sem, amikor Lavrov egyoldalúan az ukrán felet hibáztatta a kialakult helyzetért - írták.

A liberális párt szerint a kormány elmulasztotta eloszlatni azt a gyanakvást is, miszerint a múlt héten az amerikai vezetés ellen tett durva kormányzati kijelentések oka nem volt más, mint az orosz vezetők kedvének keresése, a Lavrov látogatás előkészítése. A magyar-orosz gazdasági kapcsolatok folyamatos hanyatlása bizonyítja, hogy a különutas "pávatánc" teljes kudarc, szövetségeseink körében gyanakvást szül, és semmilyen érdemi eredményt nem hoz - fogalmaztak.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter miután orosz kollégájával, Szergej Lavrovval tárgyalt, azt mondta: az EU és Oroszország együttműködésének pragmatikus, egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló újjáépítése nélkül az európai versenyképesség javítása nehezen képzelhető el. A tárcavezető értékelése szerint az európai gazdaság és versenyképesség javulásához, megerősödéséhez az orosz természeti erőforrások és az európai magasan fejlett technológiák párosítására van szükség.

A DK szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter budapesti látogatása, valamint Orbán Viktor miniszterelnökkel és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott tárgyalása arra utal, hogy Oroszország politikailag mára bevette Magyarországot.

A párt úgy fogalmazott: "a száj Orbáné, de a hang Vlagyimir Putyiné". Az ország mára az orosz elnök "egyetlen trójai falovaként működik az EU-ban" - írta az ellenzéki párt, kifejtve: Orbán Viktor még a menekültügyet is "az EU tudatos bomlasztására használja fel az uszító állami propagandától az Európa-ellenes népszavazásig". A DK szerint nem lehet kérdés, hogy Magyarországnak az Európai Unióban van a helye. Ezért úgy vélik, azzal, hogy Orbán Viktor Vlagyimir Putyin orosz elnök "hóna alól támadja az Európai Uniót", orosz érdekeket szolgál és szembemegy a magyar nemzeti érdekkel

Szerző
Témák
Lavrov MLP