Előfizetés

Lázár a brüsszeli eljárásról: "honnan tudhatnák, ki cigány és ki nem?"

Publikálás dátuma
2016.05.26. 15:55
Lázár János az 50. Kormányinfón május 19-én. Fotó: Molnár Ádám
Késéssel indult az 51. kormányinfó, a szerkesztőségben azt találgattuk, vajon a brüsszeli "üzenet" ügyében egyeztetnek-e, miként is kommunikálják. Ha így volt is, ennek az indításkor semmi jele nem mutatkozott, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, tán valamivel kisebb svunggal, de a szokásos melldöngető szövegzuhataggal fogott bele a tájékoztatásnak minősített beszédfolyamba. Később mégis szóba került az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen, a miniszter úgy fogalmazott: Brüsszel úgy gondolja, hogy hazánk jogsértést követ el, de fogalma sincs, honnan tudhatnák, hogy "ki cigány és ki nem". A sajtótájékoztató fő témája azonban egyértelműen Soros György volt, szinte minden második kérdés a vállalkozóra irányult.

Lázár János a Kormányinfó elején elmondta, hogy a kormány keményen dolgozik, jövő héten kétszer is, hétfőn és pénteken is ülésezik majd. A kabinet jelezte Varga Mihálynak, hogy elismeri az általa végzett munkát, mert felminősítették Magyarországot. 

A Szép Kártya ügye rendeződik majd - ígérte a miniszter, miután hosszasan beszélt a jövő évi költségvetésről, annak hallomás alapján követhetetlen számadatairól, amelynek lényege: mindenki jól jár.  A kormány egyébként arra kérte az elismert nemzetgazdasági minisztert, vizsgálja meg a következő napokban, hogyan lehetséges készpénzesíteni a cafeteriát.   A tervek szerint a magánszektorban a 450 ezer forintos cafeteriát úgy alakítanák át, hogy abból 100 ezer forint készpénz lenne, 350 ezer forint pedig SZÉP-kártyára kerülne. A közszférában 100 ezer forintot fizetnének készpénzben, 100 ezret pedig SZÉP-kártyára.  Varga Mihálynak ezt a lehetőséget kell megvizsgálnia - közölte Lázár János.

Nem maradt el az elmúltnyolcévezés:

Nyolc éve megörököltünk egy csődöt, a szocialisták után kérdés volt, hogy tudunk-e egyáltalán nyugdíjat fizetni - mondta Lázár János, aki ezek után ismét hosszasan sorolta a Fidesz áldásos tetteit a helyzet normalizálásra - hatodik éve tartani tudjuk a három százalékos hiánycélt, 12 éve nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség, a kormányülésen megszülethetnek a döntések a gazdasági növekedés felpörgetésére - majd a bérek ügyében azt a meglepő kijelentést tette, hogy: a magánszférába csak akkor avatkozunk bele, ha ez elkerülhetetlen.

Igaz, a szükséges, illetve elkerülhetetlen fogalmak meglehetősen szubjektívan értelmezhetők.

Lázár bejelentette, hogy jövőre 787 milliárdot fordítanak a közszféra dolgozóinak béremelésére, ez mintegy egymillió embert érint. A miniszter kiemelte: a magyar gazdaság növekedési üteménél nagyobb arányú béremelést valósítanak meg, de a közszférában régóta elmaradt béremelést pótolni kell. Lázár János közölte: 2017-ben a költségvetés bevételei fedezik a működtetéshez szükséges költségeket. A fejlesztések nélkül szufficites lenne a büdzsé, a fejlesztésekkel nullás egyenlegű, de az ország érdekében költeni kell a fejlesztésekre - mutatott rá.

Mondhatni természetesen - ismét hosszasan (és végtelenül unalmasan) beszélt a miniszter a "migránsügyről", amiben semmi, de semmi újdonság nem volt, biztatnánk olvasóinkat korábbi kormányinfós cikkeink tanulmányozására. Ezúttal csak annyit: Lázár János szerint hétfőn jelentős sikert könyvelhettek el, mivel sikerült a Schengen 2.0-át megjeleníteni egy európai dokumentumban. Értékelése szerint ezzel elfogadást nyert, hogy az EU határain kívül kell menekültpontokat felállítani.  Meg még annyit, hogy a miniszternek megtetszett a komcsizás helyetti kominternezés, ismét alkalmazta, mondván:  Magyarországon a bevándorlással kapcsolatban két álláspont áll szemben egymással:  egyik a Fideszé, a másiké a baloldali Kominterné. Az utóbbi a bevándorlók beengedését jelenti - tette hozzá a félreértések elkerüléséért Lázár János. 

(a múlt héten arra figyelmeztetett az éber miniszter, hogy a nemzetközi baloldal a Komintern hagyományait követve bevándorlás témájában nagyon aktív )

A miniszter tisztázta, hogy bár több európai uniós tagállam is Magyarországra akar visszaküldeni bevándorlókat, ide nem lehet visszatoloncolni senkit, Görögországba kell küldeni az embereket. Lázár elmondása szerint Magyarországra különböző uniós tagállamokból mintegy 52 ezer embert akarnak visszatoloncolni, a legtöbbet Németországból. Magyarország viszont minden partnerének jelzi, hogy ezek a bevándorlók Görögországon keresztül érkeztek, és ha nem is regisztráltak ott, ez nem jelenti azt, hogy Magyarországra kellene küldeni őket - mondta.

Hogy valami lényegretörőbb dologról is szó legyen, Lázár János a tehenekkel tüntető tejtermelők helyzetéről azt mondta, a kormány megvizsgálja az áfacsökkentés várható hatását, illetve a külföldről érkező áru minőségét. Majd a tej egészséges voltát hangsúlyozva jelezte: biztosítani kell a gyerekek számára egészséges táplálkozást, az iskolatej program kiválóan működik, ennek révén is segíteni akarnak a tejtermelők helyzetén. 

Ezen a héten sem maradt el a már jól megszokott "sorosozás", Lázár kijelentette: a magyar embernek nem arra akarják költeni a pénzüket, hogy a Soros György által javasolt évi egymillió bevándorlónak adják oda, és a kormány sem szeretné ezt. Ám itt nem maradt abba a magyar származású nagyvállalkozó emlegetése, a miniszter ugyanis elmondta: nem hívják össze a parlament nemzetbiztonsági bizottságát Soros György miatt, mivel szerinte erre nincs szükség. 

Szó esett arról is, hogy Soros György korábban kijelentette, hogy ő az Orbán-kormány ellenzéke. Lázár szerint viszont senki nem hatalmazta fel erre a vállalkozót, és antidemokratikus lépésnek nevezte, hogy valaki nem a rá leadott szavazatokkal teremt befolyást, hanem pénzzel.

Brüsszel kötelezettségszegési eljárásával kapcsolatban a miniszter azt mondta: nem tartjuk számon az iskolás gyerekek származását, ezért a Bizottság kötelezettségszegési eljárása a roma gyerekek hátrányos iskolai megkülönböztetése miatt értelmezhetetlen. "Fogalmam sincs, az Európai Bizottság honnan tudja, hogy ki cigány és ki nem" - fogalmazott tömören. Lázár véleménye szerint érdemes párbeszédet folytatni a kérdésről, mert így a felek megismerhetik egymás álláspontját, de nem tudják, hogy milyen adatokból dolgozik a Bizottság, ezt szeretnék megérteni - tisztázta a miniszter, megjegyezve, hogy a brüsszeli eljárás magyarországi szervezetek bejelentése alapján indult el.

Brüsszel nem csak a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, hanem az állami földprivatizáció miatt is. A miniszter szerint a magyar és a brüsszeli álláspont távol áll egymástól, ezért óriási vita, "háború lesz" földügyben, miután az EB azt nehezményezi, hogy külföldiek nem szerezhetnek termőföldet hazánkban. 

A Népszava Lavrov budapesti látogatásáról kérdezte Lázárt, mire a miniszter a paksi beruházással kapcsolatban kifejtette, hogy nagy előrelépéseket vár a holnapi brüsszeli találkozótól, amik már korábban is történtek, cáfolva az állítást, miszerint Brüsszel ellenállna a Paks II.-vel kapcsolatos tárgyalásoknak. A miniszter szerint olyan megoldást kell találni, ami az Európai Uniónak is megfelel és a magyar energiabiztonsági igényeket is kielégíti. Arra a kérdésünkre, hogy a beruházás milyen pénzből valósul meg, Lázár azt mondta, hogy az orosz-magyar pénzügyi megállapodás nem jelent kiszolgáltatottságot, így bármikor kiválthatja Magyarország az orosz hitelt. A kérdés az szerinte, hogy az orosz hitel kondícióinál van-e jobb. Lapunk Pintér Sándor belügyminiszterrel folytatott belharccal kapcsolatos kérdésére a miniszter kifejtette, hogy nem áll szándékában Pintér úrral konfliktust keresni, a titkosszolgálat átalakítások kapcsán a Fideszben gondolkozás zajlik. 

Kovács Zoltán kormányszóvivőt a Soros-ösztöndíj kapcsán kérdezték, miután Orbán Viktor miniszerelnök is részt vett a milliárdos ösztöndíjprogramjában. Szerinte az így kapott pénz nem közérdekű adat. "A 2001 előtti civil életemnek mi köze van ahhoz, hogy 2010 után milyen politikai tevékenységet folytatok? Az ember elvégzi a tanulmányait, és lezárja a pályázatot, de ennek semmi köze nincs a politikai nézeteimhez" - fogalmazott Kovács Zoltán. Lázár annyit fűzött hozzá, hogy neki a kormányfő azt mondta: ha kell Soros úrnak az általa adott ösztöndíj, akkor a kormány tagjai visszafizetik az összeget. A miniszter szerint egyébként nagy probléma, hogy a vállalkozó azt gondolja, hogy az általa adott ösztöndíj azzal jár, hogy az ő gondolatait kell közvetíteni és nem lehet kritizálni. 

Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéd 10. évfordulója alkalmából készített videósorozata kétszer is szóba került a Kormányinfón, először Lázár nem akarta kommentálni a volt miniszterelnök akcióját, később azonban azt mondta: egy demokratikus választás keretében megválasztottak egy embert, aki elmondta, hogy hazugság révén szerezték meg a hatalmat. Ennél súlyosabb csapás nem volt a magyar demokrácia történetében - fogalmazott, megjegyezve, nem az a kérdés, hogy a 2006-ban kiszivárgott felvétel hogy jött a Fidesznek. 

A tejtermelők demonstrációjával kapcsolatban a miniszter bejelentette, hogy a tejtermelők helyzetének a rendezésében várják az ágazati szereplőket is a tárgyalóasztalhoz. Engem senki sem tud meggyőzni, hogy az UHT-tej egyenlő lenne a friss tejjel - mondta Lázár, hozzátéve: ha probléma van az UHT-tejjel, akkor azt az állam nem támogathatja.  

Kötelezettségszegés - Új szakaszba lépett az eljárás földügyekben

Publikálás dátuma
2016.05.26. 15:17
Fotó: Thinkstock
Újabb szakaszba léptek a több uniós tagállam, köztük Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárások, amelyeket az Európai Bizottság indított, mert úgy véli, hogy a külföldiek földvásárlására vonatkozó jogszabályok sértik a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát.

A brüsszeli testület Bulgáriának, Magyarországnak, Lettországnak, Litvániának és Szlovákiának küldött úgynevezett indokolással ellátott véleményt csütörtökön.

A bizottság azt sérelmezi, hogy a külföldiek földvásárlási moratóriumának 2014-es lejárta után ezek az országok olyan új törvényeket fogadtak el a mezőgazdasági földterület megszerzéséről, amelyeknek egyes rendelkezései a letelepedési szabadság és a tőke szabad áramlásának korlátozásaként értelmezhetőek, ez pedig a határon átnyúló beruházások csökkenését okozhatja.

Az EB arról számolt be, hogy a korlátozások némelyike megindokolható, mivel ezek célja a spekulatív felvásárlások megakadályozása, illetve a tervezési célok és a vidékfejlesztési politika elősegítése. Ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a jogszerűség érdekében a korlátozásoknak arányosnak kell lenniük és nem vezethetnek más uniós polgárok hátrányos megkülönböztetéséhez.

A magyarországi rendszer az EB meglátása szerint "nagyon korlátozó", és teljes mértékben megtiltja a jogi személyek földvásárlását. A bizottság a magyar jogszabályban kifogásolja a gazdálkodó, mint fogalom törvényi meghatározását, azt az előírást, hogy a gazdálkodó maga kell gazdálkodjon a földön, illetve azt is, hogy csak az juthat földhöz, aki mezőgazdasági termelőnek minősül. Mint közölték, az Európai Bizottság számos olyan esettel találkozott, amikor ezek az intézkedések túlzott korlátozásokhoz és megkülönböztetéshez vezettek a vidékfejlesztési beruházásoknál.

Az Európai Bizottság 2015 márciusában és áprilisában indított kötelezettségszegési eljárást az ügyben Bulgária, Magyarország, Szlovákia, Litvánia és Lettország ellen. A testület az érintett tagországoktól azóta kapott válaszok ellenére továbbra is aggályosnak tartja a hatályos nemzeti rendelkezéseket.

Az EB tudatta azt is: az eljárások második szakaszba léptetése nyomán az érintett országoknak két hónapja van arra, hogy a kifogásolt jogszabályokat összhangba hozzák az uniós szabályokkal, máskülönben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

Kötelezettségszegés - Új szakaszba lépett az eljárás földügyekben

Publikálás dátuma
2016.05.26. 15:17
Fotó: Thinkstock
Újabb szakaszba léptek a több uniós tagállam, köztük Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárások, amelyeket az Európai Bizottság indított, mert úgy véli, hogy a külföldiek földvásárlására vonatkozó jogszabályok sértik a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát.

A brüsszeli testület Bulgáriának, Magyarországnak, Lettországnak, Litvániának és Szlovákiának küldött úgynevezett indokolással ellátott véleményt csütörtökön.

A bizottság azt sérelmezi, hogy a külföldiek földvásárlási moratóriumának 2014-es lejárta után ezek az országok olyan új törvényeket fogadtak el a mezőgazdasági földterület megszerzéséről, amelyeknek egyes rendelkezései a letelepedési szabadság és a tőke szabad áramlásának korlátozásaként értelmezhetőek, ez pedig a határon átnyúló beruházások csökkenését okozhatja.

Az EB arról számolt be, hogy a korlátozások némelyike megindokolható, mivel ezek célja a spekulatív felvásárlások megakadályozása, illetve a tervezési célok és a vidékfejlesztési politika elősegítése. Ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a jogszerűség érdekében a korlátozásoknak arányosnak kell lenniük és nem vezethetnek más uniós polgárok hátrányos megkülönböztetéséhez.

A magyarországi rendszer az EB meglátása szerint "nagyon korlátozó", és teljes mértékben megtiltja a jogi személyek földvásárlását. A bizottság a magyar jogszabályban kifogásolja a gazdálkodó, mint fogalom törvényi meghatározását, azt az előírást, hogy a gazdálkodó maga kell gazdálkodjon a földön, illetve azt is, hogy csak az juthat földhöz, aki mezőgazdasági termelőnek minősül. Mint közölték, az Európai Bizottság számos olyan esettel találkozott, amikor ezek az intézkedések túlzott korlátozásokhoz és megkülönböztetéshez vezettek a vidékfejlesztési beruházásoknál.

Az Európai Bizottság 2015 márciusában és áprilisában indított kötelezettségszegési eljárást az ügyben Bulgária, Magyarország, Szlovákia, Litvánia és Lettország ellen. A testület az érintett tagországoktól azóta kapott válaszok ellenére továbbra is aggályosnak tartja a hatályos nemzeti rendelkezéseket.

Az EB tudatta azt is: az eljárások második szakaszba léptetése nyomán az érintett országoknak két hónapja van arra, hogy a kifogásolt jogszabályokat összhangba hozzák az uniós szabályokkal, máskülönben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.