Japán Isze-Szima régiójában találkoztak a G7-ek. A gazdaságilag legfejlettebb országok állam- és kormányfőinek kétnapos találkozója a világgazdaság helyzetét, az ázsiai térség konfliktusait, az Iszlám Állam elleni harc, a menekültválság, valamint a kelet-ukrajnai konfliktus és az ehhez kapcsolódó Oroszország elleni szankciókat tűzi napirendre. A tegnapi nyitó napon elsősorban világgazdasági kérdésekről értekeztek, de a fórum erős üzenetet küldött Kína felé a Dél-kínai tengeren lévő vitatott területekkel kapcsolatosan.
A kínai vezetés már ezt megelőzően megsértődött, mivel nem kapott meghívást a fórumra, holott a térség sok más állama vendégként jelen lehet, hiszen az ázsiai növekedés és stabilitás kérdései a tanácskozás középpontjában állnak. A kínai külügyminisztérium a fórum megnyitása előtt figyelmeztette a G7 résztvevőit, hogy tartózkodjanak a dél- és a kelet-kínai tenger szigetvilágában kialakult területi viták élezésétől. A pekingi aggodalmak erősek, a kínai vezetés attól tart, hogy az Egyesült Államok és Japán a csúcsot Kína további elszigetelésére használja fel. Azért „további”, mert a Trans-Pacific Partnership szabadkereskedelmi rendszerből is kihagyták, annak ellenére, hogy a világ második legnagyobb gazdasága.
G7-csúcson utoljára jelen lévő, leköszönő amerikai elnök mai történelmi látogatását nagy érdeklődés övezi, annak ellenére, hogy előre tudni lehet, Barack Obama nem kér bocsánatot a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott amerikai atombombáért. De azzal, hogy az amerikai elnökök közül elsőként ellátogat Hirosimába, mindenképpen történelmet ír. Ám nem mindenki fogadja lelkesen a vizitet. Tegnap Szöulban az atomtámadás koreai áldozatait képviselő szervezet utcai megmozduláson tiltakozott. Az AFP jelentése szerint a szervezet 40 és 70 ezerre teszi azon koreaiak számát, akik a Hirosimára és Nagaszakira ledobott amerikai atombomba miatt haltak meg. Ők tiltakoznak a látogatás ellen, bocsánatot követelnek mind Amerikától, mind Japántól.
Az amerikai elnök tegnap újságíróknak az amerikai elnökválasztási kampányról is beszélt. Elmondta, szóba került ez a téma is, G7-es vezető kollégáit meglepte, hogy Donald Trump a republikánusok elnökjelöltjévé válhat. Ez úgy tűnik, már kész ténynek tekinthető. Tegnap adta közzé az amerikai AP hírügynökség, hogy számításai szerint Trump megszerezte a republikánus jelöltséghez hivatalosan is szükséges 1237 delegáltat.