Vígopera és Klarinétszimfónia

Publikálás dátuma
2016.05.30. 07:46
Vajda Gergelyt állandó munkája Alabama államhoz köti FOTÓ: VAJDA TAMÁS
Az Egyesült Államokban élő – de itthon is rendszeresen hallható – karmester-zeneszerző, Vajda Gergely mind szélesebb körben elismert a nemzetközi zenei életben. Zeneigazgatói posztja Huntsville városához (Alabama állam) köti, emellett rangos fesztiválokra hívják, a közelmúltban vígoperát és Klarinétszimfóniát írt. Következő magyarországi koncertje egy operagála lesz, amit május 31-én rendeznek az Olasz Kultúrintézetben, a Zsidó Művészeti Napok keretében.

Vajda Gergely örömmel fogadta el a Zsidó Művészeti Napok felkérését az operagála vezénylésére. Szeret a MÁV Szimfonikus Zenekarral dolgozni, kiválóak a felkért olasz és magyar énekesek, de ennél is fontosabbnak tartja, hogy milyen izgalmas lesz az elhangzó repertoár, amely bemutatja a zsidó kultúra és az opera kapcsolódási pontjait. „Verdi és Saint-Saëns operáinak ószövetségi témái szinte adták magukat; Halévy darabjára, A zsidónőre is emlékezhetnek az operabarátok, viszont Jacques Offenbachról ma már nagyon kevesen tudják, hogy zsidó zeneszerző volt. Offenbach francia nagyoperettjeivel szerzett világhírnevet, de közben írt egy remek operát is, a Hoffman meséit.”

Vajda az elmúlt két évben egyébként is mind szorosabb szálakkal kötődik az opera műfajához: 2014-ben elvállalta az Armel Operafesztivál és a hozzá kapcsolódó nemzetközi verseny művészeti vezetői posztját. Itt nem a látványos nagyszínpadi produkciók dominálnak, inkább a 20-21. századi zenés színház. Az idei programban a német Hans Werner Henzének (1926–2012) a hatvanas évek elején bemutatott, Elegy for Young Lovers című darabját dirigálja, Almási-Tóth András rendezésében, a Pannon Filharmonikusok közreműködésével.

A 43 éves Vajda Gergely – akit a nemzetközi zenei életben Gregory Vajda néven ismernek – Kovács Bélánál klarinétművészi, Lukács Ervinnél karmesteri diplomát szerzett a Zeneakadémián. Kezdeti sikerei után, a 2000-es évek elején az Egyesült Államokba költözött, s így csaknem egy évtizedre eltűnt a hazai zenebarátok szeme elől. Tengerentúli pályáját Milwaukee-ban kezdte, majd Portlandben az Oregoni Szimfonikus Zenekar rezidens karmestere lett; 2009-től négy évig a Music in the Mountains (Zene a hegyekben) nevű kaliforniai fesztivál művészeti igazgatója volt. 2011-ben a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának vezető karmestereként tért vissza, 2014-től ugyanott állandó vendégkarmester.

Újabban rendszeresen vezényel az Operaházban: a hagyományos repertoár (Don Carlos, A denevér) mellett ő vette lemezre Dohnányi Ernő elfeledett vígoperáját, A tenort. Ebben az évadban emellett a Pannon Filharmonikusokkal, a Danubia Zenekarral és a Szegedi Szimfonikusokkal is dolgozott. Úgy érzi, a hazai zeneéletben egyfajta „újrafelfedezése” zajlik, miközben külföldi zenekarokhoz és fesztiválokra is hívják. Július 9-én például a Montreal melletti, rangos Festival Le Lanaudière nyitókoncertjét vezényli; novemberben pedig három estén dirigálja a Hamburgi Operaházban Bartók Béla Kékszakállúját és Eötvös Péter: Senza sangue című zenedrámáját.

Vajda Gergelyt állandó munkája Alabama államhoz köti: 2011 óta a Huntsville Symphony zeneigazgatója és karmestere. Az Appalache-hegység déli szélén található, mintegy 200 ezer lakosú Huntsville azáltal lett híres, hogy a II. világháború után az amerikaiak német tudósokat telepítettek ide a rakétakutatás fejlesztésére. A nácikkal kollaboráló zseniális űrkutató, Wernher von Braun is itt talált otthonra, s ő szervezte meg a NASA legrégebbi űrközpontját, a Marshall Space Flight Centert. „A Huntsville-ben letelepedő tudósok igényelték a magaskultúrát – magyarázza Vajda –, s ennek köszönhető, hogy 62 évvel ezelőtt létrejött a szimfonikus zenekar, s emellett a városnak koncertterme, balettegyüttese, több színháza és komoly múzeuma is van.

Ma is hatalmas szellemi kapacitás összpontosul Huntsville-ben: a védelmi ipar mellett a szoftvergyártás, a drónok fejlesztésének egyik központja.” A zenekar – Amerikában megszokott módon – kizárólag magántámogatásokból működik, a jegyárbevétel a költségvetésük mintegy 35 százalékát fedezi. A zeneigazgatói poszt nem azt jelenti, hogy egy irodában kell ülnie: folyamatosan járja a világot és egyre többet jön haza. „Leginkább a repülőtéren érzem magam otthon” –fogalmazott egy korábbi interjúban, s ez ma sincs másképp.

A vezénylés mellett zeneszerzéssel is intenzíven foglalkozik: itthon nem, de Nyugaton teljesen természetes a „conductor and composer” fogalma, s egyik példaképe, Eötvös Péter is így, mindkét minőségében vált világhírűvé. „A reveláció erejével hatott rám, amikor húsz évvel ezelőtt megismertem őt a szombathelyi Bartók Szemináriumon. „Zseniális szerző, remek karmester, s máig viszonyítási alap, ha a minőségről beszélünk” – mondja Vajda Gergely. Rengeteget tanult Eötvöstől: kezdetben érteni és utánozni akarta, az asszisztenseként is dolgozott, majd elindult a saját útján, s ma már jelentősen különbözik a repertoárjuk, de a tisztelet és a barátság megmaradt.

Vajda zeneszerzői életművében ma már szinte minden műfaj megtalálható: a zenés színház mellett a modern ensemble (nagyobb létszámú kamaraegyüttes) is vonzza, de szimfonikus és versenyműveket is ír. Három évvel ezelőtt itthon, a BMC Records gondozásában jelent meg szerzői lemeze. Klarinétszimfóniájának idén februárban, a Müpában volt az ősbemutatója, s felvételt is terveznek belőle. Az amerikai délen játszódó, 11 énekest és 19 hangszerest foglalkoztató abszurd vígoperáját (Georgia Bottoms) tavaly Huntsville-ben mutatták be, és a 2017-es Café Budapest fesztiválra terveznek belőle egy új produkciót.

Vízi paradicsom a nagyváros szívében?

Publikálás dátuma
2016.05.30. 07:45
A Néprajzi Múzeum tervezett épületének különleges formája van FORRÁS: LIGET BUDAPEST PROJEKT
Lezárult a Városliget megújítását és a múzeumi negyedet magába foglaló Liget Budapest Projekt tervezési fázisa, legutóbb tájépítészi pályázaton hirdettek eredményt, amelynek értelmében a park zöldfelületét növelnék, az autókat pedig kiszorítanák a közparkból. A környékbeli lakosok viszont attól tartanak, nem tudnak majd hol parkolni, és félnek, az építkezés miatt összeomolhatnak a vízérrel erősen behálózott épületek.

Reggeltől késő délutánig munkagépek zaját hallani a Dózsa György úton és a környező utcákban, a Városliget előtt húzódó Felvonulási téri személygépkocsi parkolót időszakosan lezárták, hogy előzetes régészeti kutatásokat végezzenek a területen. (A régészeti munkálat jogszabályi kötelezettség minden építkezés előtt.) A terület feltárása két-háromhetes szakaszokban zajlik öt egymást követő ütemben – attól függően, rejt-e régészetileg értékes leletet a föld. Azoknak a környező lakosoknak azonban, akik nem veszik észre a kihelyezett parkolást tiltó KRESZ-táblát, s leparkolnak a mobilkerítéssel elzárt részen, elszállíthatják az autóját.

Ezen a területen – pontosabban az Ötvenhatos emlékmű két oldalán – épül meg a Néprajzi Múzeum, amelynek látványtervét a közelmúltban tette elérhetővé a beruházás mögött álló Városliget Zrt. sajtóosztálya. Baán László, a mintegy 200 milliárd forintos költségvetésből megvalósuló új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős kormánybiztos akkor azt mondta, az épületre kiírt nemzetközi építészeti pályázaton – ahova anonim módon lehetett nevezni – a nemzetközi szakemberekből álló zsűri egyöntetűen támogatta a Napur Architect Kft. magyar építészirodát.

A látványtervek alapján a 28 ezer négyzetméteres alapterületűnek megálmodott épület kifejezetten csinos darabnak tűnik. Formája egy gigantikus gördeszka pályára hasonlít, tetejét lépcsőzetesen alakítják ki, a keleti és nyugati szárnyain létesülő teraszaira fákat terveznek telepíteni. Továbbá az ötletes formán kívül előny az is, hogy az épületnek több oldali bejárata is lesz, így könnyen megközelíthetővé válik. Egyébként a Liget Projektben megvalósuló intézmények közül a legfontosabb ennek a múzeumnak a létrehozása, mivel a Néprajzi Múzeum számára a Kúria volt épülete nem a legalkalmasabb helyszín, továbbá az intézmény helyhiánnyal, raktározási gondokkal küszködik.

Az indokoltságot nem is vitatja senki, de többen hangot adtak negatív véleményüknek is, történetesen azért, amiért a Néprajzi Múzeum hosszabb lenne, mint az Országház. Amikor szembesítettük a kritikai felhangokkal Baán Lászlót, a biztos azt felelte lapunk megkeresésére, az említett múzeum győztes terve számtalan pozitív véleményt kapott, többek között azt, hogy nem zárja el a Városligetet a környezetétől és az intézmény körülbelül 60 százalékát térszínt alatt hozza létre. Hozzátette, a földfelszín fölött lévő két rész egyenként 75 méter hosszú, magassága pedig a szemben lévő épületek párkánymagasságát sem éri el. „Ennek ismeretében a győztes pályaművet „megalomán” tervnek nevezni nyilvánvaló túlzás” – jegyezte meg Baán.

Parkolóhelyek miatt aggódnak

A Liget Projekt legfőbb elemeinek tervezése lezárult, másfél hete a program kiemelt fontosságú pályázatán, a parkrehabilitációs tervpályázaton is eredmény született. A Garten Stúdió Kft. rózsakertet alakítana ki a Ligetben, visszaállítaná a korábbi Páva-szigetet, szökőkutak kerülnének a városligeti tóba, továbbá játszóteret és sportolásra alkalmas szakaszt is létrehozna. Egyúttal szinte teljesen kitiltanák az autókat a park területéről, a trolibuszokat a Dvorák sétányra korlátoznák. A Városliget beépítése ellen tiltakozók számára a központi bírálat tárgyát elsősorban az képezte, hogy a beépítéssel belenyúlnak a természet ökoszisztémájába, csökkentenék a városi környezetben amúgy sem elegendőnek számító zöldfelületet.

Ezzel szemben Baán László lapunknak elmondta, minden híresztelés arról, hogy csökkenne a zöld környezet, abszolút alaptalan. „A Városligetben nagyon egyszerűen megvalósítható a zöldfelület növelése. A park 35 százaléka ma beton és aszfalt, ezek feltörésével, a szükségtelenül széles betonutak szűkítésével, a parkolók visszazöldítésével – mint az a győztes pályázatból is kiolvasható – teljes értékű zöldfelületként könnyen növelhető a növényzet területe” – nyilatkozta a Szépművészeti Múzeum igazgatója.

FORRÁS: LIGET BUDAPEST PROJEKT

FORRÁS: LIGET BUDAPEST PROJEKT

Csakhogy mindez azt is jelenti, hogy megszűnik a Felvonulási téri parkolóövezet is, amelyet az autótulajdonosok nehezményeznek. Azt mondják, ha késő este érnek haza, saját utcájukban gyakran már nem találnak helyet, és ilyenkor csak az Ötvenhatosok tere biztosít lehetőséget arra, hogy autójukkal leparkoljanak. Igaz, a Városliget ezen szakasza eredetileg zöld volt, így ezt a részt ingyenes parkolónak használni talán összeegyeztethetetlen a kiemelt közparki funkcióval. A Liget Projekt által végeztetett hatástanulmány szerint a Ligetben naponta mintegy 1500-2000 gépkocsi parkol.

Az illetékesek azt ígérik, a „tumultuózus felszíni parkolás” el fog tűnni, csakúgy, mint ahogyan a közlekedés átszervezésével megszűnik a Városligetben, a Kós Károly sétányon átzúduló autóforgalom is. (Körülbelül húszezer autó halad át naponta a Ligeten). Mindezek radikálisan csökkenteni fogják a Liget környezeti terhelését, vallják. Egyúttal azt ígérik, a park különböző csücskeihez közel mélygarázsokat alakítanak ki, ezekben a tervek szerint estétől reggelig parkolhatnak ingyen a környékbeliek. A Dózsa György út mellett létesítendő mélygarázs várhatóan nyolcszáz, a Közlekedési Múzeumhoz kapcsolódó felszín alatti parkoló négyszázötven, az Állatkert közeli, Hermina úti pedig hétszáz férőhelyes lesz. Továbbá turistabusz parkoló is épül, amely a Műcsarnok melletti jelenlegi helyéről parkon kívülre kerülne.

Elönthet mindent a víz?

Sokan aggódnak amiatt, hogy az építkezések megkezdésével veszélybe kerülhetnek a Városliget szomszédságában lévő épületek. Lapunknak egy Peterdy utcai lakos, R. Á. – neve elhallgatását kérő magánszemély, akinek csak monogramját közölhetjük – azt mondta, az M2-es metróvonal építése óta tudják, a környék erősen be van hálózva vízerekkel, amelyeknek megbolygatása a metróépítéskor is gondot okozott. Akkor számtalan Dózsa György úti lakóház pincéjében jött fel a víz. Februárban, amikor az egyik Damjanich utcai ház felújításának részeként mélygarázst kezdtek építeni, a munkálatok során az épület tartófala megroggyant, a nagyobb bajt pedig a Katasztrófavédelem előzte meg. Megkeresésünkre a Katasztrófavédelem elmondta, a lakóépület négy méter magas tartóoszlopa valószínűleg építési földmunkák miatt dőlt össze.

Azóta, immáron három hónapja, áll az építkezés, a terület kerítéssel van lezárva. R. Á. akkor levelet írt Mozsár Istvánnak, a Városliget Zrt. vezérigazgatójának, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy cseppet sem rizikómentes a múzeumi negyed épületeinek felhúzása. „Nem is értik azt, hogy miről beszélek, de attól tartok, nem is akarják. Pedig a saját Dózsa György úti irodájuktól alig néhány utcára is van egy új családi lakóház, amelynek kétszintes mélygarázsának építésekor feltört a víz és az alsó szintet elárasztotta” – mondta a lapunknak nyilatkozó asszony. „Mi van, ha esetleg a Ligetben is feltör a víz, és Gábriel arkangyal esetleg leszédül az oszlop tetejéről?” – kérdezte nevetve. Megosztotta velünk, a közelmúltban kapott választ a levelére, amelyben azt közölték, készült környezeti hatástanulmány.

Csakhogy R. Á. válaszlevelében megírta, a Budapesti Műszaki Egyetem által korábban végrehajtott hidrogeológiai vizsgálat kimutatta, veszélyes lehet az építkezés a területen lévő századvégi épületekre nézve. Feltettük a kérdést Baán Lászlónak is, aki azt felelte, tisztában van a helyi lakosok aggodalmaival, de szeretné megnyugtatni a közvéleményt, mert a projekt előkészítő szakaszában számos hatástanulmány született, így hidrogeológiai felmérés is készült, amely szerint a talajvíz a mai építési technológiák mellett nem jelent veszélyt sem a most megvalósítandó épületekre, sem a már meglévőkre. (Ha mégis jelent, akkor ezentúl múzeumok helyett nagyvárosi vízi élményparkról fogunk beszélni...)

Habár sok korábbi ellenző többnyire megbékélt az új tervekkel, a Liget közpark jellegének elvesztésétől tartók aláírásgyűjtésbe kezdtek. Petíciójukat Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszterhez szeretnék eljuttatni, arra kérve a politikust, hogy állítsa le a társadalmi ellenállást kiváltó nagyberuházást a főváros ikonikus közparkjában. Legfőbb kifogásuk éppen a fák kivágása, bár a talajvíz jóval komolyabb érv lehetne az ellenzők számára. Egyébként a park megújításának eddigi, ötéves történetében számos petíció, tiltakozás született a projekttel szemben. Kérdeztük Baán Lászlót arról is, mennyire befolyásolja őket a kritika.

„Ezeket minden esetben egy jól behatárolható csoport kezdeményezte, nagyjából ugyanazok írták alá a tiltakozó petíciókat. A tiltakozásoknak azért nincs nagy visszhangja, mert alapvetően abból a téves feltételezésből indulnak ki, hogy a projekt hatására csökken a zöldfelület a Ligetben. A valóság ezzel szemben az, hogy végre rehabilitáljuk és növeljük a Városliget zöldfelületét, az átfogó megújításnak és fejlesztésnek köszönhetően pedig éppen a Ligetnek a saját hagyományain alapuló – a kulturális és szórakoztató funkciókat is magába foglaló - közpark jellege erősödik” – mondta a Népszavának. Azt elismerte, korábban nem kapott ekkora hangsúlyt a zöldfelületi fejlesztés, s időközben a kritika hatására kikerültek a tervezési fázisból intézmények (például a Királydomb alá tervezett Gyermek és Ifjúsági Központ), és újabbakkal (újraépítik az 1952-ben lebontott Városligeti Színházat, ahol gyermek- és ifjúsági előadások lesznek, nyaranként fesztiválszínházként is működne) bővült a projekt. Egyúttal, Baán hangsúlyozta, a környékbeliek kérésére került a programba egy futókör és egy rózsakert létrehozása, továbbá az elaggott játszóterek fejlesztése.

Mikor vehető birtokba?

Most, hogy már a Városliget megújításának előkészítése a végéhez közeledik, egyre aktuálisabb a kérdés, mikor és milyen formában vehetőek igénybe a leendő létesítmények. Az biztos, ha megkezdődik az építkezés, onnantól kezdve a következő három évben munkagépek zajától lesz hangos a Városliget és környéke. A Szabolcs utcában felépítendő Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ (OMRRK) és a Hungexpo épületek helyén megvalósuló Magyar Zene Háza már építési engedéllyel rendelkezik, ezek az elemek már 2018-ra elkészülnek, akárcsak a Szépművészeti Múzeum már zajló épületrekonstrukciója. A többi épület esetében zajlik a tervezési folyamat előkészítése, a beruházás ezen épületeit csak 2019-ben nyithatják meg a látogatók számára.

Menekült gyerekeket fogadott Ferenc pápa

Ötszáz olasz és menekült gyermeket fogadott szombaton Ferenc pápa a Vatikánban. Ebben az évben negyedik alkalommal rendezték meg a Gyermekek vonata elnevezésű egész napos programot. Az esemény szervezője a Kultúra Pápai Tanácsának a világiakkal és a nem hívőkkel folytatott párbeszédért felelős szervezete.

A gyermekek utaztatását az Olasz Államvasutak segíti. Szombaton is a Szent Péter vasútállomásra érkezett a szerelvény a dél-olaszországi Calabria tartományból, az ország egyik legszegényebb régiójából, amely egyben a migráció által egyik legérintettebb olasz tartomány is. Az utóbbi napokban-hetekben, a meleg idő megérkeztével a menekültáradat fokozódott, Calabriában is nagyon sok menekült ért partot, zömük túlzsúfolt lélekvesztőkön.

Rengeteg gyerek érkezett szülőkkel, rokonokkal együtt, de olyanok is vannak közöttük, akiknek szülei a hullámokba vesztek, és olyanok is, akiket magukat is a hullámsírból mentette ki a parti őrség. A Vatikánba látogató gyermekek között is sok árva volt.

Ferenc pápa beszédében azt hangsúlyozta, hogy a menekültek nem jelentenek veszélyt, hanem éppen ők azok, akik veszélyben vannak. „Akik ide jönnek, más vallásnak a hívei, de nem jelentenek veszélyt, hiszen mindannyian testvérek vagyunk. Isten mindannyiunkat szeret”, mondta az egyházfő.

Az idei rendezvény mottója, a „Hullámok hátán” nem véletlen választás. Az elmúlt napokban ismét növekedett a Líbiából Dél-Olaszországba menekülők száma. Csak a múlt héten Líbia közelében több mint 500 embert kellett kimenteni a tengerből, de többen így is megfulladtak. Az ENSZ tegnapi jelentése szerint összességében 700 menekült fulladt a Földközi-tengerbe csak a múlt héten.

Ferenc pápa bírálta azokat az államokat, amelyek nem fogadják be, amint fogalmazott, "a menedéket, megélhetést, békét és munkát kereső embereket".

Szerző