Vajda Gergely örömmel fogadta el a Zsidó Művészeti Napok felkérését az operagála vezénylésére. Szeret a MÁV Szimfonikus Zenekarral dolgozni, kiválóak a felkért olasz és magyar énekesek, de ennél is fontosabbnak tartja, hogy milyen izgalmas lesz az elhangzó repertoár, amely bemutatja a zsidó kultúra és az opera kapcsolódási pontjait. „Verdi és Saint-Saëns operáinak ószövetségi témái szinte adták magukat; Halévy darabjára, A zsidónőre is emlékezhetnek az operabarátok, viszont Jacques Offenbachról ma már nagyon kevesen tudják, hogy zsidó zeneszerző volt. Offenbach francia nagyoperettjeivel szerzett világhírnevet, de közben írt egy remek operát is, a Hoffman meséit.”
Vajda az elmúlt két évben egyébként is mind szorosabb szálakkal kötődik az opera műfajához: 2014-ben elvállalta az Armel Operafesztivál és a hozzá kapcsolódó nemzetközi verseny művészeti vezetői posztját. Itt nem a látványos nagyszínpadi produkciók dominálnak, inkább a 20-21. századi zenés színház. Az idei programban a német Hans Werner Henzének (1926–2012) a hatvanas évek elején bemutatott, Elegy for Young Lovers című darabját dirigálja, Almási-Tóth András rendezésében, a Pannon Filharmonikusok közreműködésével.
A 43 éves Vajda Gergely – akit a nemzetközi zenei életben Gregory Vajda néven ismernek – Kovács Bélánál klarinétművészi, Lukács Ervinnél karmesteri diplomát szerzett a Zeneakadémián. Kezdeti sikerei után, a 2000-es évek elején az Egyesült Államokba költözött, s így csaknem egy évtizedre eltűnt a hazai zenebarátok szeme elől. Tengerentúli pályáját Milwaukee-ban kezdte, majd Portlandben az Oregoni Szimfonikus Zenekar rezidens karmestere lett; 2009-től négy évig a Music in the Mountains (Zene a hegyekben) nevű kaliforniai fesztivál művészeti igazgatója volt. 2011-ben a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának vezető karmestereként tért vissza, 2014-től ugyanott állandó vendégkarmester.
Újabban rendszeresen vezényel az Operaházban: a hagyományos repertoár (Don Carlos, A denevér) mellett ő vette lemezre Dohnányi Ernő elfeledett vígoperáját, A tenort. Ebben az évadban emellett a Pannon Filharmonikusokkal, a Danubia Zenekarral és a Szegedi Szimfonikusokkal is dolgozott. Úgy érzi, a hazai zeneéletben egyfajta „újrafelfedezése” zajlik, miközben külföldi zenekarokhoz és fesztiválokra is hívják. Július 9-én például a Montreal melletti, rangos Festival Le Lanaudière nyitókoncertjét vezényli; novemberben pedig három estén dirigálja a Hamburgi Operaházban Bartók Béla Kékszakállúját és Eötvös Péter: Senza sangue című zenedrámáját.
Vajda Gergelyt állandó munkája Alabama államhoz köti: 2011 óta a Huntsville Symphony zeneigazgatója és karmestere. Az Appalache-hegység déli szélén található, mintegy 200 ezer lakosú Huntsville azáltal lett híres, hogy a II. világháború után az amerikaiak német tudósokat telepítettek ide a rakétakutatás fejlesztésére. A nácikkal kollaboráló zseniális űrkutató, Wernher von Braun is itt talált otthonra, s ő szervezte meg a NASA legrégebbi űrközpontját, a Marshall Space Flight Centert. „A Huntsville-ben letelepedő tudósok igényelték a magaskultúrát – magyarázza Vajda –, s ennek köszönhető, hogy 62 évvel ezelőtt létrejött a szimfonikus zenekar, s emellett a városnak koncertterme, balettegyüttese, több színháza és komoly múzeuma is van.
Ma is hatalmas szellemi kapacitás összpontosul Huntsville-ben: a védelmi ipar mellett a szoftvergyártás, a drónok fejlesztésének egyik központja.” A zenekar – Amerikában megszokott módon – kizárólag magántámogatásokból működik, a jegyárbevétel a költségvetésük mintegy 35 százalékát fedezi. A zeneigazgatói poszt nem azt jelenti, hogy egy irodában kell ülnie: folyamatosan járja a világot és egyre többet jön haza. „Leginkább a repülőtéren érzem magam otthon” –fogalmazott egy korábbi interjúban, s ez ma sincs másképp.
A vezénylés mellett zeneszerzéssel is intenzíven foglalkozik: itthon nem, de Nyugaton teljesen természetes a „conductor and composer” fogalma, s egyik példaképe, Eötvös Péter is így, mindkét minőségében vált világhírűvé. „A reveláció erejével hatott rám, amikor húsz évvel ezelőtt megismertem őt a szombathelyi Bartók Szemináriumon. „Zseniális szerző, remek karmester, s máig viszonyítási alap, ha a minőségről beszélünk” – mondja Vajda Gergely. Rengeteget tanult Eötvöstől: kezdetben érteni és utánozni akarta, az asszisztenseként is dolgozott, majd elindult a saját útján, s ma már jelentősen különbözik a repertoárjuk, de a tisztelet és a barátság megmaradt.
Vajda zeneszerzői életművében ma már szinte minden műfaj megtalálható: a zenés színház mellett a modern ensemble (nagyobb létszámú kamaraegyüttes) is vonzza, de szimfonikus és versenyműveket is ír. Három évvel ezelőtt itthon, a BMC Records gondozásában jelent meg szerzői lemeze. Klarinétszimfóniájának idén februárban, a Müpában volt az ősbemutatója, s felvételt is terveznek belőle. Az amerikai délen játszódó, 11 énekest és 19 hangszerest foglalkoztató abszurd vígoperáját (Georgia Bottoms) tavaly Huntsville-ben mutatták be, és a 2017-es Café Budapest fesztiválra terveznek belőle egy új produkciót.
