Devizahitel - A héten dönt a Kúria

Publikálás dátuma
2016.05.30. 07:21
Devizahitelesek és ügyvédeik tömege várja a Kúria újabb jogegységi döntését FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Egy héten belül jogegységi határozatot hoz a Kúria azoknak a devizahiteles szerződéseknek az ügyében, amelyek nem tartalmazták a kezdeti tartozás pontos devizaösszegét. Az eljárás megindítására azért volt szükség, mert decemberben a legfőbb jogi fórumon egy ilyen megállapodásról kimondták annak érvénytelenségét. A döntés megteremtheti a lehetőségét egy újabb devizahiteles elszámolásnak.

Akár nagy horderejű bejelentést is tehet a héten a devizahitelesek ügyében a Kúria, ám ugyanennyi esély mutatkozik arra is, hogy a legfőbb bírói szerv döntése nem hoz majd különösebb változást a hitelkárosultak ügyében. Az elmúlt hónapokban bizonytalanná vált a bírói gyakorlat azzal kapcsolatban, mi legyen azokkal a hitelszerződésekkel, amelyekkel kapcsolatban azért nyújtottak be keresetet, mert nem tartalmazta a hitelszerződés a tartozás devizaösszegét, az csak a később elkészült folyósítási értesítőből vagy törlesztési tervből derült ki. Ezért a Kúria május elején kifejtette, hogy jogegységi eljárást indít a szerződések érvényességének ügyében, és egy hónapon belül meghozza az erre vonatkozó határozatát. A maguk szabta határidő a héten lejár.

A tárgyalt szerződéstípus érvényessége akkor kérdőjeleződött meg, amikor decemberben egy nem ismert devizahiteles perre ment a bankja ellen, mivel a szerződésben nem adták meg pontosan a devizában számolt tartozást. A kereset sikeres volt, és végül az adósnak adott igazat a Kúria. Ennek ellenére az esetnek ezen felül nem lett más jogkövetkezménye. Mivel azonban az ügy nagy számban vonhatja maga után a devizahiteles szerződések azonos okokra visszavezethető megtámadását, várhatóan a Kúria jogegységi határozata szolgálhat majd új iránytűként a későbbi pereknél.

A Pénzcentrum elemzése szerint a kérdésre – vagyis, hogy érvényesek-e a szóban forgó szerződések – többféle igennel és többféle nemmel is válaszolhat a Kúria. Ez alapján négyféle forgatókönyv is megvalósulhat. Az egyik lehetőség az, hogy a szerződéseket érvénytelenítik, és a megmaradt tartozások nagy része egyszerűen megszűnik, ami beláthatatlan következményekkel járna. Elképzelhető az is, hogy a devizaösszeg feltüntetésének hiánya miatt a hitelszerződéseket árfolyamkockázat nélküli forinthitellé nyilvánítják az alacsonyabb kamatszint megtartásával. (Ez utóbbi opcióra azért mutatkozik kevés esély, mert a szerződésekben szerepel, hogy a hitelek devizaalapúak). A harmadik lehetőség az, hogy a Kúria pótolja a szerződés devizaösszegét, vagyis újraszámítja az eredeti tartozást, amely egy kisebbfajta elszámolást eredményezhet. Végül pedig – és a hitelkárosultak minden bizonnyal ekkor lennének a legcsalódottabbak – akár maradhat is minden a régiben, és a Kúria érvényesnek titulálja a szerződéseket akkor is, ha csak a folyósítási értesítőben szerepel a pontos devizaösszeg.

A kérdésben perdöntő lehet az, hogy a Kúria a bankok vagy a károsultak álláspontjának megfelelően nevezi-e meg a devizaösszeg meghatározásának időpontját. A Magyar Bankszövetség a Kúriának írt levelében úgy érvel, hogy a bíróság helytelenül járt el az említett ügyben, mivel ezekben a kérdésekben 2013-ban már hoztak irányadó szabályt. Ebben rögzítették, hogy a devizában számolt tartozás csak a folyósítás napján számítható ki, s ezért azt a folyósítási értesítő tartalmazza. A levélre egyébként a legfelsőbb bírói testület polgári kollégiumának vezetője, Wellmann György bocsánatkéréssel reagált a Kúria említett egyedi ítélete miatt, vagyis úgy tűnik, hogy a Kúria hajlik a bankok álláspontjának elfogadására. A károsultakat tömörítő platform, a Hiteles Magyarok Fóruma szerint azonban a 2013-as jogegységi határozat éppen, hogy egyértelműen a szerződéskötés időpontjához köti a devizaösszeg meghatározását. Hozzátették azt is: az újabb jogegységi polémiának már a megszületése is megkérdőjelezi azt, hogy ezek a szerződések mennyire voltak világosak, átláthatóak és tisztességesek.

Az egyik legnagyobb bizonytalanságot az ügyben az jelenti, hogy nem tudni pontosan, mekkora az érintettek köre, becslések szerint az a devizahiteles szerződések eredeti mintegy félmilliós számához viszonyítva százezres tétel lehet.

Konfliktust provokál Ukrajnában a Jobbik?

Kétségtelen, hogy a magyarok a Vereckei-hágóra tervezett június 3-i trianoni megemlékezésükkel ismét konfliktust provokálnak az ukrán hazafiakkal szemben - írta szombaton a Zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál.

Az orgánum szerint a magyarországi Jobbik "jobboldali radikális párt" az idén június 3-án az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződés soros évfordulója alkalmából akciót szervez a Vereckei-hágóra Hazatérés. Magyarok a Vereckei-hágón címmel. A hírportál azt állítja, hogy a rendezvény szervezésével Kovács Dezsőt, a párt tagját - Kovács Béla európai parlamenti képviselő (időközben bezárt) beregszászi irodájának vezetőjét - bízták meg. "Hogy az esemény mennyire fontos számukra, már abból is látszik, hogy Magyarország valamennyi ukránellenes hírközlő eszköze széles körű reklámkampányba kezdett olyan 'üzenettel', miszerint ez Nagy-Magyarország visszaállításának a kezdete" - olvasható a cikkben.

A cikk szerint a tervezett akció lényegében semmilyen ellenvetést sem vált ki a politikai közeg részéről Magyarországon, amely szavak szintjén mindig Ukrajna barátjaként állítja be magát. "Vagyis itt kettős mérce alkalmazásáról van szó, amikor feltűnő módon bizonygatják, hogy Magyarország az Ukrajnával való barátságban és jó szomszédságban érdekelt, de a valóságban szeparatizmust és destabilizációt szít ukrán területeken, amelyeket a magyar politikum jelentős része a Nagy-Magyarország visszaállítását célzó revizionista tervezet részének tekint" - zárta írását a kárpátaljai ukrán hírportál.

A Vereckei-hágóra tervezett rendezvényt a Feszty-Körkép Alapítvány szervezi.

Szerző
Témák
Jobbik Trianon

Konfliktust provokál Ukrajnában a Jobbik?

Kétségtelen, hogy a magyarok a Vereckei-hágóra tervezett június 3-i trianoni megemlékezésükkel ismét konfliktust provokálnak az ukrán hazafiakkal szemben - írta szombaton a Zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál.

Az orgánum szerint a magyarországi Jobbik "jobboldali radikális párt" az idén június 3-án az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződés soros évfordulója alkalmából akciót szervez a Vereckei-hágóra Hazatérés. Magyarok a Vereckei-hágón címmel. A hírportál azt állítja, hogy a rendezvény szervezésével Kovács Dezsőt, a párt tagját - Kovács Béla európai parlamenti képviselő (időközben bezárt) beregszászi irodájának vezetőjét - bízták meg. "Hogy az esemény mennyire fontos számukra, már abból is látszik, hogy Magyarország valamennyi ukránellenes hírközlő eszköze széles körű reklámkampányba kezdett olyan 'üzenettel', miszerint ez Nagy-Magyarország visszaállításának a kezdete" - olvasható a cikkben.

A cikk szerint a tervezett akció lényegében semmilyen ellenvetést sem vált ki a politikai közeg részéről Magyarországon, amely szavak szintjén mindig Ukrajna barátjaként állítja be magát. "Vagyis itt kettős mérce alkalmazásáról van szó, amikor feltűnő módon bizonygatják, hogy Magyarország az Ukrajnával való barátságban és jó szomszédságban érdekelt, de a valóságban szeparatizmust és destabilizációt szít ukrán területeken, amelyeket a magyar politikum jelentős része a Nagy-Magyarország visszaállítását célzó revizionista tervezet részének tekint" - zárta írását a kárpátaljai ukrán hírportál.

A Vereckei-hágóra tervezett rendezvényt a Feszty-Körkép Alapítvány szervezi.

Szerző
Témák
Jobbik Trianon