Mélypont - Válságidőszak szintjén a beruházások

A beruházások 9,6 százalékkal mérséklődtek az első negyedévben éves összehasonlításban, ám ez a katasztrofális adat nem okozott túl nagy meglepetést. A korábban közölt, szintén mélypontot jelentő negyedéves, 0,9 százalékos növekedést mutató GDP-adat után zuhanásra számítottak az elemzők is. Bebizonyosodott, hogy uniós pénzek nélkül a gazdaság számára lassan már a stagnálás is elfogadhatónak látszik.

Szinte párját ritkítja a KSH által közölt adat, hogy az első negyedévben 9,6 százalékkal csökkent a beruházások volumene Magyarországon. Ilyen katasztrofális adat - egyetlen negyedévre vonatkozóan - utoljára 1998-ban fordult elő. A beruházási teljesítmény zuhanása a gazdasági világválság mélypontját, 2009-et idézi.

Úgy tűnik, hogy az előző uniós ciklus pénzei 2015 végére elfogytak, az újak pedig legfeljebb ennek az évnek a második felében, de inkább csak 2017-ben kezdenek majd el csordogálni. Erre utalt Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is, aki megjegyezte, hogy az uniós beruházások befejeződése miatt nem meglepetés, hogy a költségvetési ágazatban 39 százalékkal csökkent a beruházási teljesítmény. Kedvezőtlen emellett az is, hogy a vállalkozásoknál is közel 5 százalékkal csökkentek a beruházások. Kérdés, hogy a vállalatok beruházásainál egyszeri visszaesésről van szó vagy tartóssá a folyamat - tette hozzá.

A szakember szerint a következő negyedévekben vannak olyan területek, ahol nagyon valószínű a növekedés, például a lakáscélú beruházások terén. Németh Dávid elmondta azt is, hogy a dráguló munkaerő hozzájárulhat a beruházások volumenének növekedéséhez. „A szűkös munkaerőpiac miatt több cég dönthet úgy, hogy beruházásokkal, gépekkel növeli hatékonyságát, így kiváltva a dráguló munkaerő egy részét. Mindez pedig a gazdaság egészére nézve kedvező, mivel javítja a termelékenységi mutatókat és növeli a hozzáadott értéket" - összegezte véleményét a K&H Bank vezető elemzője.

Átmeneti a beruházások mérséklődése, az év második felében a beruházási teljesítmény számottevő emelkedésére számít a Nemzetgazdasági Minisztérium - nyilatkozta Marczinkó Zoltán, a tárca helyettes államtitkára. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az első negyedévben az éves beruházási teljesítménynek csak 15-18 százaléka teljesül, így az éves növekedési számot nagyrészt a következő negyedévek beruházási aktivitása határozza majd meg - tette hozzá. A helyettes államtitkár viszont elismerte: a zuhanásban az építési beruházások 19 százalékos csökkenése komoly szerepet játszott. Árulkodó lehet Marczinkó Zoltánnak az a megjegyzése, hogy 32 százalékkal emelkedett a művészet-szabadidő ágazat teljesítménye. Vagyis Hauszmann-terv túlárazott Várbeli presztízs-beruházásai, valamint a végeláthatatlan stadion- és uszodaberuházások helyettesítik a leállított szennyvíz és egészséges ivóvíz-beruházásokat, az egészségügy és a közoktatás invesztícióit.

Kár lenne azonban mindent az uniós pénzek elmaradásának nyakába varrni. Versenyképességünket ugyanis nagy mértékben befolyásolja a kormányzat gazdaságpolitikájának kiszámíthatatlansága, az hogy a kormányfőhöz közelállók vállalkozásai jogtalan előnyhöz jutnak, adókedvezményeket élveznek, és a befektetők számára folyamatos veszélyt jelenthetnek a kormányzat államosítási törekvései is. Évek óta világos, hogy a magyar gazdaságnak alapvető szerkezeti változásokra és szemléletbeli fordulatra van szüksége ahhoz, hogy ne maradjon le még brutálisabban a régiós versenytársaktól - írta közleményében Burány Sándor. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány egyetlen gazdaságpolitikai irányváltása az elmúlt években az volt, hogy a Fidesz korábbi házi oligarcháját, Simicska Lajost új fideszes oligarchákra, például Mészáros Lőrincre és Garancsi Istvánra cserélte. Az MSZP szerint állami presztízsberuházások és stadionok helyett a tudásra és az innovációra alapozott jövő magyar gazdaságát kellene építeni. Ehhez az oktatásba, és nem a haveri cégekbe kellene a közpénzeket fektetni - közölte Burány Sándor.