Előfizetés

Ítélet születhet az őssejtperben

Publikálás dátuma
2016.05.31. 07:15
Szöveti őssejtek nyerhetők például az újszülöttek köldökzsinórvéréből is FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Ma folytatódik az őssejtbotrány másodfokú tárgyalása, az ügyben - amelyben közismert személyek is a vádlottak padján ülnek - ítélet is várható, amit akár súlyosbíthat is, hogy a legutóbbi tárgyaláson a vádlottak telefonjáról újabb terhelő bizonyítékok kerültek elő.

Az ismert embereket is érintő - mint Fásy Ádám zenész, Pákh Imre műgyűjtő - őssejtbotrány másodfokú tárgyalása két hete kezdődött a Fővárosi Törvényszéken, a mai nap akár ítélet is várható. Az ügynek összesen nyolc vádlottja van, akiket tavaly első fokon már elítéltek emberi test tiltott felhasználása miatt. Fásy Ádámot hétmillió, Pákh Imrét tízmillió, Seffer István kaposvári sebészt ötmillió forint mellékpénzbüntetéssel sújtott a bíróság. Mindannyian kaptak egy év két hónap börtönbüntetést is, három évre felfüggesztve.

A vádirat szerint Pákh Imréék a kaposvári sebész magánklinikáján őssejt-laboratóriumot hoztak létre, majd környékbeli kórházakból alkalmanként 10-15 ezer forintért terhességmegszakításokból származó szöveteket kaptak. A Bors tudósítása szerint a legutóbbi tárgyaláson kiderült: az érintettek telefonjait lehallgatták, az elhangzott beszélgetésekből az ügyész szó szerint idézett. Ezek között voltak olyanok, amelyek terhelő információkat tartalmaztak a vádlottakra nézve, ami az elsőfokú ítéletet akár súlyosbíthatja is.

A botrány még 2009 júliusában pattant ki, amikor a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bejelentette, egy kaposvári magánklinika, az IRM Magyarország Nemzetközi Biotechnológiai és Őssejt Központ Zrt. szervezésében már 2007 óta folytatott illegális őssejtkezeléseket egy amerikai, egy ukrán, és két magyar állampolgár, akik halott magzatokból nyerték ki az őssejteket. Egy-egy kezelésért 25 ezer dollárt vagy ötmillió forintot is fizettek az érintettek.

Négy kórházzal kötöttek szerződést embriók beszerzésére, így összesen 272 abortumhoz jutott hozzá a klinika. A készítmények hatása azonban ismeretlen volt, mivel nem tesztelték sem embereken, sem állatokon. Az eljárásokat az ÁNTSZ sem engedélyezte, ennek ellenére tovább folytatták tevékenységüket. Az NNI szerint "beavatkozás közben" érték tetten az orvosokat.

A tényállás szerint a kezelések során egy ukrán tudós módszereit alkalmazták magyar és ukrán orvosok; 2009 nyarán a plasztikai sebész Seffer Istvánt, az általa résztulajdonolt cég, az IRM vezérigazgatóját, Szabó Sándort, Yuliy Baltaytis ukrán származású, amerikai állampolgárságú professzort és Natalia Karnikova ukrán biológust helyezték előzetes letartóztatásba. A törvényszék elé került Fásy és Pákh is, a két üzletember a vállalkozáshoz szükséges cég alapításában vett részt.

Az érintettek az őssejtkezelések megindítása érdekében többször is folyamodtak a helyi ÁNTSZ-hez és az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz engedélyért. A tanácstól azt nem kapták meg, ám a dél-dunántúli ÁNTSZ 2007-ben adott engedélyt őssejt gyűjtésére gyógykezelés céljából. Ezt azonban - Falus Ferenc, az ÁNTSZ akkori országos vezetőjének fellépésére - még abban az évben vissza is vonták. Nem világos, hogy az engedélyt - ha csak időlegesen is - hogyan adhatták ki a világszerte vitatott kezeléssel kapcsolatos tevékenységre, ám a lehallgatási anyagokból annyi kiderült, hogy az engedély kiadását jelentős lobbitevékenység előzte meg.

A nyomozás egy sértett hozzátartozójának feljelentésére indult. A huszonegy sértett bizonyíthatóan igénybe vette az őssejtkezelést, többnyire szem alá kapott injekció formájában. Mindannyian gyógyíthatatlanok voltak, daganatos betegek, születési rendellenességgel élők, balesetben megsérültek. Volt, akit azzal kecsegtettek a vádlottak, hogy a kezelés eredményeként kiszállhat a kerekesszékből. Másoknak viszont elmondták, hogy nem biztos a javulás, illetve azt, ne számítson felgyógyulásra, legfeljebb lassítani tudják állapota romlását.

Az ügyészség jelentős kárt okozó, üzletszerű csalás miatt is vádat emelt - de felmerült a kuruzslás gyanúja is -, ám ezt az elsőfokú bíróság nem látta megállapíthatónak. Indoklásuk szerint ehhez az kellett volna, hogy bizonyítható legyen a tévedésbe ejtéssel, anyagi haszonszerzés érdekében elkövetett károkozás. A bíró szerint azonban a tévedésbe ejtés nem bizonyítható, hiszen a vádlottak a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint maguk is hittek a kezelés eredményességében, és jelentős összegeket költöttek arra, hogy elindíthassák a labort. Emellett a betegeknek nem ígértek biztos gyógyulást, elmondták, hogy nincs engedély, volt, akitől egyáltalán nem kértek pénzt, a hatóságokkal pedig folyamatos kapcsolatban voltak az engedély megszerzése érdekében.

A bíróság által megállapított bűncselekmények törvényi tényállása szerint aki emberen orvostudományi kutatást engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően végez, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki pedig emberi gént, sejtet, ivarsejtet, embriót, szervet, szövetet, halott testét vagy annak részét, illetve halott magzatot jogellenesen megszerez, vagyoni haszonszerzés céljából forgalomba hoz vagy kereskedik vele, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A kuruzslás tényállása szerint, aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A vádlottak - akik mindvégig tagadták bűnösségüket - felmentésért fellebbeztek. Fásy Ádám a Borsnak legutóbb azt nyilatkozta, neki semmi köze sincs az ügyhöz.

Mik az őssejtek?

Az őssejtek olyan sejtek, melyekből elvileg az emberi szervezet bármely sejttípusa létrehozható. Az őssejteket az orvosi gyakorlatban több mint 15 éve alkalmazzák rákos megbetegedések, fehérvérűség, különböző eredetű vérszegénység, valamint immunhiányos állapotok kezelésére. Jelenleg klinikai kutatások folynak annak érdekében, hogy az őssejteket a szívinfarktus, az agyvérzés, a porckopás, az Alzheimer- és a Parkinson-kór kezelésében is felhasználhassák.

Az amerikai egészségügyi hivatal (FDA) 2000 augusztusában megjelent hivatalos iránymutatása szerint "az emberi őssejtekkel folyó kutatások új kezelési módok ígéretét hordozzák, gyógyíthatóvá tehetnek olyan betegségeket, mint például a Parkinson-kór, a tartós rokkantságot okozó sérülések, az egyes típusú cukorbetegség, a szklerózis multiplex, a szívbetegségek és az égési sérülések. Bár az őssejtekkel kapcsolatos kutatások (akár csak a klónozás), komoly etikai problémákat vetnek fel, az FDA hisz abban, hogy a humán őssejt-technológia potenciális előnyeit megéri kutatni a megfelelő etikai szabályok betartása mellett.

Szöveti őssejtek nyerhetők például az újszülöttek köldökzsinórvéréből is. A köldökzsinórvérben található vérképző őssejtek képesek újraépíteni immun- és vérképző rendszerünket. A világon eddig több mint 26 000 köldökzsinórvér-őssejt transzplantációt végeztek. Az őssejt használata Magyarországon egyelőre csak a klinikai kipróbálás szintjén áll.

Offshore-ozás egymásra mutogatással az Országházban

Jó rablóból lesz a legjobb pandúr - közölte komoly arccal tegnap a parlament offshore-ellenes vitájában fideszes Bánki Erik. Az ellenzék azért kezdeményezett vitanapot, mert tudhatóan nagy összegek vándorolnak Magyarországról különböző adóparadicsomokba, amit meg kellene akadályozni. Ám a kormánypárt, talán kínjában, Jean-Claude Junckert is belerángatta a történetbe.

Bánki ugyanis azt közölte, az Európai Bizottság (EB) is foglalkozik a kérdéssel, és érdeklődéssel várja, milyen eredményt hoz ez az eljárás, mert a testület elnöke korábban az adóparadicsomként ismert Luxemburg miniszterelnöke volt. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint a kormány mindent megtett az ügyben, az offshore cégek Magyarországon nem kaphatnak költségvetési támogatást és nemzeti vagyont sem kezelhetnek. Arra azért felhívta a figyelmet, hogy sem a magyar, sem az uniós szabályok nem írják körül, mi az az offshore, így ezen cégek működésének korlátozására sincsenek jogszabályok.

Leszámolnának a Matolcsy-maffiával
Egy olasz maffiacsalád is megirigyelhetné a jegybanki alapítványok kedvezményezettjeinek egymáshoz kötődését, az elnök ügyei pedig azt üzenik az embereknek, politikai hátszéllel mindent meg lehet tenni. Az LMP-s Schmuck Erzsébet napirend előtt közölte, "ideje véget vetni Matolcsy történetének", mert az MNB és elnökének botrányai a társadalom egészére jelentenek kockázatot.

A kormány nem számíthat az ellenzékre az offshore elleni küzdelemben, mert az tele van ilyen ügyekkel- tetézte az elhangzottakat Dömötör Csaba. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára expozéjában természetesen a 2010 előtti szocialista kormányokat ostorozta, akkor ugyanis szerinte "virágzott az offshore-biznisz" Magyarországon. A Gyurcsány-Bajnai kormányok egyenesen helyzetbe hozták az átláthatatlan hátterű cégeket és maguk is szereplői voltak azoknak. Jelenleg az Együttről állítják, hogy legfőbb támogatója egy adóparadicsomba bejegyzett cég - közölte, de terítékre került Simon Gábor volt MSZP elnök-helyettese külföldi bankszámlája, sőt az Alstom-botrány, amiben Medgyessy Péter volt miniszterelnök neve is felmerült. Dömötör a jobbikos Kovács Bélát sem kímélte és felrótta, hogy a pártja körüli cégháló tulajdonosi szerkezét még nem tárta nyilvánosság elé. A jelenlegi kormány kötelezővé tette a közbeszerzésen induló cégek átláthatóságát, Európa legszigorúbb jogszabályát fogadtatta el - hangoztatta.

Ezzel szemben sorskérdés az adóparadicsomok felszámolása Schiffer András szerint. A vitanapot eredetileg kezdeményező LMP frakcióvezetője úgy fogalmazott, az ipari mértékű adóelkerülés megkárosítja a nemzeteket, az offshore pedig a társadalom és a környezet globális kizsákmányolásának egyik eszköze. Felidézte: kutatások szerint Magyarország benne van az offshore-ügyek által legkedvezőtlenebbül érintett húsz országban, éppen ezért a kormánypártokat arra kérte, legyenek partnerek abban, hogy ilyen hátterű cégeket Magyarországon ne lehessen bejegyezni és offshore-társaságokkal az állam ne köthessen szerződéseket, hiszen a rendszerváltás óta az államadósság két és félszerese vándorolt offshore cégekhez.

Fél a Fidesz a parlamentben?
Nagyjából minden képviselőre két őr jut majd, ha a kormánypártok megszavazzák azt az indítványt, ami az utolsó pillanatban érkezett a jövő évi költségvetési törvényhez. Vadai Ágnes hívta fel a figyelmet tegnap arra, hogy a nemrég sokkolóval is felruházott Országgyűlési Őrség létszámát újabb 98 fővel akarják bővíteni. A Demokratikus Koalíció alelnöke szerint erre csak a kormánypárti képviselők rossz "lelkiismerete" adhatott okot, avagy "a Fidesz talán fél a parlamentben".

Az LMP kezdeményezéséhez minden ellenzéki frakció csatlakozott, tegnap pedig az MSZP-s Tóth Bertalan azzal kezdte: Orbán Viktor miniszterelnök környezetében "ott van az offshore Andy Vajnával, Spéder Zoltánnal az FHB-csoportnál, a Rogán-féle kötvényügyletek és még lehetne sorolni". A képviselő arra figyelmeztetett, a jogszabály semmit nem ér, ha azt nem tartják be. "Hiába születtek jogszabályok a közpénzkezelés átláthatóvá tételére, a Fidesz rendszeresen jogszabályalkotással rontja le a korrupcióellenes védelmi rendszert" - mondta.

Szerinte, ha a kormány komolyan venné az offshore elleni küzdelmet, akkor ma nem lehetne miniszter Rogán Antal, Seszták Miklós, Szijjártó Péter és Trócsányi László sem, de nem lenne kormánybiztos Andy Vajna, már régen nem lenne jegybankelnök Matolcsy György, nem létezne ilyen formában a letelepedési kötvénybiznisz és az állami pénzmosodaként működő stabilitási megtakarítási számla, de MET-ügy sem lett volna. Tóth szavaival - bármily furcsa - lényegében egybevágott a Jobbik elnökének fölszólalása. A szélsőjobboldali párt szintén támogatta az LMP vitanapját, Vona Gábor pedig tegnap szimbolikusnak nevezte, hogy hat évvel a II. Orbán-kormány megalakulása után szükség volt erre. Állította, hogy a miniszterelnök korábbi ígéreteivel ellentétben nem ért véget a "strómanok-kora" és nem értek véget az "offshore-praktikák" sem. Elmaradt a gazdasági visszaélések felderítése, nem számoltatták el a felelősöket, ehelyett viszont mindent átsző a korrupció.

Nem jött be a megújult Petőfi Rádió

Publikálás dátuma
2016.05.31. 07:03
FOTÓ: Népszava
Egyelőre igen rossz a fogadtatása a megújult Petőfi Rádiónak, legalábbis az állami rádió Facebook-oldalán a hallgatók többsége visszaköveteli a reggeli sáv műsorvezetőjét, Buda Mártont, és a zenei kínálattal is elégedetlenek. 

Pető Zoltán főszerkesztő az elmúlt hetekben több helyen is nyilatkozott ugyan a változásokról, köztük az új munkatársak egy részéről, de egészen a múlt hét végéig semmi biztosat nem lehetett tudni a rádió eddigi, sokak körében népszerű műsorvezetőinek sorsáról. Pető tagadta, hogy csoportos leépítés következik, ám a hvg.hu kiderítette, mégis elbocsájtások lesznek. Később a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya közölte: 14 ember megy el a rádiótól, nekik az MTVA-n belül kínálnának más pozíciót, egy munkatárs azonban önként távozik, családi okokra hivatkozva. Horváth Gergely, a rádió felelős szerkesztője, egyben a Kultúrfitnesz című műsor vezetője a múlt héten adta be felmondását. Mint írta, az adó vezetésével nem értettek egyet olyan kérdésekben, hogy mit jelent "a könnyűzenei ökoszisztéma", és mit "maga a közszolgálat". Hozzátette az utolsó, pénteki konzultáción sem közeledtek az álláspontjai a vezetőséggel. Juhász Bálint műsorvezető is távozott, aki azt közölte, a változásokról előző este, internetes oldalakról értesült.

Kapcsolódó
Tömeges kirúgások a Petőfi Rádióban