Ítélet születhet az őssejtperben

Ma folytatódik az őssejtbotrány másodfokú tárgyalása, az ügyben - amelyben közismert személyek is a vádlottak padján ülnek - ítélet is várható, amit akár súlyosbíthat is, hogy a legutóbbi tárgyaláson a vádlottak telefonjáról újabb terhelő bizonyítékok kerültek elő.

Az ismert embereket is érintő - mint Fásy Ádám zenész, Pákh Imre műgyűjtő - őssejtbotrány másodfokú tárgyalása két hete kezdődött a Fővárosi Törvényszéken, a mai nap akár ítélet is várható. Az ügynek összesen nyolc vádlottja van, akiket tavaly első fokon már elítéltek emberi test tiltott felhasználása miatt. Fásy Ádámot hétmillió, Pákh Imrét tízmillió, Seffer István kaposvári sebészt ötmillió forint mellékpénzbüntetéssel sújtott a bíróság. Mindannyian kaptak egy év két hónap börtönbüntetést is, három évre felfüggesztve.

A vádirat szerint Pákh Imréék a kaposvári sebész magánklinikáján őssejt-laboratóriumot hoztak létre, majd környékbeli kórházakból alkalmanként 10-15 ezer forintért terhességmegszakításokból származó szöveteket kaptak. A Bors tudósítása szerint a legutóbbi tárgyaláson kiderült: az érintettek telefonjait lehallgatták, az elhangzott beszélgetésekből az ügyész szó szerint idézett. Ezek között voltak olyanok, amelyek terhelő információkat tartalmaztak a vádlottakra nézve, ami az elsőfokú ítéletet akár súlyosbíthatja is.

A botrány még 2009 júliusában pattant ki, amikor a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bejelentette, egy kaposvári magánklinika, az IRM Magyarország Nemzetközi Biotechnológiai és Őssejt Központ Zrt. szervezésében már 2007 óta folytatott illegális őssejtkezeléseket egy amerikai, egy ukrán, és két magyar állampolgár, akik halott magzatokból nyerték ki az őssejteket. Egy-egy kezelésért 25 ezer dollárt vagy ötmillió forintot is fizettek az érintettek.

Négy kórházzal kötöttek szerződést embriók beszerzésére, így összesen 272 abortumhoz jutott hozzá a klinika. A készítmények hatása azonban ismeretlen volt, mivel nem tesztelték sem embereken, sem állatokon. Az eljárásokat az ÁNTSZ sem engedélyezte, ennek ellenére tovább folytatták tevékenységüket. Az NNI szerint "beavatkozás közben" érték tetten az orvosokat.

A tényállás szerint a kezelések során egy ukrán tudós módszereit alkalmazták magyar és ukrán orvosok; 2009 nyarán a plasztikai sebész Seffer Istvánt, az általa résztulajdonolt cég, az IRM vezérigazgatóját, Szabó Sándort, Yuliy Baltaytis ukrán származású, amerikai állampolgárságú professzort és Natalia Karnikova ukrán biológust helyezték előzetes letartóztatásba. A törvényszék elé került Fásy és Pákh is, a két üzletember a vállalkozáshoz szükséges cég alapításában vett részt.

Az érintettek az őssejtkezelések megindítása érdekében többször is folyamodtak a helyi ÁNTSZ-hez és az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz engedélyért. A tanácstól azt nem kapták meg, ám a dél-dunántúli ÁNTSZ 2007-ben adott engedélyt őssejt gyűjtésére gyógykezelés céljából. Ezt azonban - Falus Ferenc, az ÁNTSZ akkori országos vezetőjének fellépésére - még abban az évben vissza is vonták. Nem világos, hogy az engedélyt - ha csak időlegesen is - hogyan adhatták ki a világszerte vitatott kezeléssel kapcsolatos tevékenységre, ám a lehallgatási anyagokból annyi kiderült, hogy az engedély kiadását jelentős lobbitevékenység előzte meg.

A nyomozás egy sértett hozzátartozójának feljelentésére indult. A huszonegy sértett bizonyíthatóan igénybe vette az őssejtkezelést, többnyire szem alá kapott injekció formájában. Mindannyian gyógyíthatatlanok voltak, daganatos betegek, születési rendellenességgel élők, balesetben megsérültek. Volt, akit azzal kecsegtettek a vádlottak, hogy a kezelés eredményeként kiszállhat a kerekesszékből. Másoknak viszont elmondták, hogy nem biztos a javulás, illetve azt, ne számítson felgyógyulásra, legfeljebb lassítani tudják állapota romlását.

Az ügyészség jelentős kárt okozó, üzletszerű csalás miatt is vádat emelt - de felmerült a kuruzslás gyanúja is -, ám ezt az elsőfokú bíróság nem látta megállapíthatónak. Indoklásuk szerint ehhez az kellett volna, hogy bizonyítható legyen a tévedésbe ejtéssel, anyagi haszonszerzés érdekében elkövetett károkozás. A bíró szerint azonban a tévedésbe ejtés nem bizonyítható, hiszen a vádlottak a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint maguk is hittek a kezelés eredményességében, és jelentős összegeket költöttek arra, hogy elindíthassák a labort. Emellett a betegeknek nem ígértek biztos gyógyulást, elmondták, hogy nincs engedély, volt, akitől egyáltalán nem kértek pénzt, a hatóságokkal pedig folyamatos kapcsolatban voltak az engedély megszerzése érdekében.

A bíróság által megállapított bűncselekmények törvényi tényállása szerint aki emberen orvostudományi kutatást engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően végez, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki pedig emberi gént, sejtet, ivarsejtet, embriót, szervet, szövetet, halott testét vagy annak részét, illetve halott magzatot jogellenesen megszerez, vagyoni haszonszerzés céljából forgalomba hoz vagy kereskedik vele, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A kuruzslás tényállása szerint, aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A vádlottak - akik mindvégig tagadták bűnösségüket - felmentésért fellebbeztek. Fásy Ádám a Borsnak legutóbb azt nyilatkozta, neki semmi köze sincs az ügyhöz.

Mik az őssejtek?

Az őssejtek olyan sejtek, melyekből elvileg az emberi szervezet bármely sejttípusa létrehozható. Az őssejteket az orvosi gyakorlatban több mint 15 éve alkalmazzák rákos megbetegedések, fehérvérűség, különböző eredetű vérszegénység, valamint immunhiányos állapotok kezelésére. Jelenleg klinikai kutatások folynak annak érdekében, hogy az őssejteket a szívinfarktus, az agyvérzés, a porckopás, az Alzheimer- és a Parkinson-kór kezelésében is felhasználhassák.

Az amerikai egészségügyi hivatal (FDA) 2000 augusztusában megjelent hivatalos iránymutatása szerint "az emberi őssejtekkel folyó kutatások új kezelési módok ígéretét hordozzák, gyógyíthatóvá tehetnek olyan betegségeket, mint például a Parkinson-kór, a tartós rokkantságot okozó sérülések, az egyes típusú cukorbetegség, a szklerózis multiplex, a szívbetegségek és az égési sérülések. Bár az őssejtekkel kapcsolatos kutatások (akár csak a klónozás), komoly etikai problémákat vetnek fel, az FDA hisz abban, hogy a humán őssejt-technológia potenciális előnyeit megéri kutatni a megfelelő etikai szabályok betartása mellett.

Szöveti őssejtek nyerhetők például az újszülöttek köldökzsinórvéréből is. A köldökzsinórvérben található vérképző őssejtek képesek újraépíteni immun- és vérképző rendszerünket. A világon eddig több mint 26 000 köldökzsinórvér-őssejt transzplantációt végeztek. Az őssejt használata Magyarországon egyelőre csak a klinikai kipróbálás szintjén áll.