Gergényi Péter;rendőri vezetők pere;

2016-06-01 07:05:00

Rendőri vezetők pere - Gergényiék megrovása túl enyhe volt?

Fellebbezett a vádhatóság a Fővárosi Ítélőtáblánál a 2006-os őszi tüntetések nyomán bíróság elé állított rendőri vezetők perében - értesült lapunk. A tegnap a bíróságnak továbbított indítvány azt tartalmazza: helyezzék hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, és rendeljenek el új eljárást az MTV Szabadság téri székházának 2006-os ostroma és az azt követően hetekig tartó budapesti utcai zavargások alatt elkövetett rendőri túlkapások miatt.

 A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az elsőfokú ítélet megváltoztatását és súlyosabb büntetés kiszabását szeretné elérni Gergényi Péter volt budapesti főkapitány és egy vádlott-társa, Mittó Gábor alezredes (aki 2006. szeptember 18-án az MTV szákházát védő egységek helyszíni parancsnoka volt - a szerk.) vonatkozásában. Ezen kívül kérik az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, hogy egy új eljárásban azokat is felelősségre lehessen vonni, akik első körben megúszták.

Megírtuk: a "tábornokok pereként" elhíresült eljárásban tavaly októberben kihirdetett, nem jogerős ítéletében, első fokon a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a 14 vádlott közül csak Gergényit és Mittót részesítette megrovásban, ami a lehető legenyhébb büntetés. A megvádolt további 12 rendőrtiszt, köztük Bene László altábornagy, volt országos főkapitány és Dobozi József vezérőrnagy, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) volt parancsnoka esetében a bíróság megszüntette az eljárást.

Ennek oka az volt, hogy bár a törvényszék szerint feltehetően történtek kötelességszegések, így a vádbeli cselekmények enyhébb, vétségi alakzata megállapítható lenne, ám az kilenc év elteltével már elévült, nem büntethető. Ha azonban a túlkapások kivizsgálásának elmaradása bűncselekménynek minősül, a 2006-os bűnök még nem évültek el, hiszen az ügyészség 2010 őszén, tehát még a bűntett esetén ötéves elévülési időn belül megkezdte a nyomozást. Ezért az ügyészség már az elsőfokú eljárásban is amellett érvelt, hogy a munkahelyi belső vizsgálatok elmaradása bűntett volt, amit azonban a bíró nem fogadott el. Most a fellebbviteli főügyészség újfent ezzel az érvvel állt elő, Gergényi és Mittó esetében pedig szigorúbb büntetés, felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta.