E.É.;

Hillary Clinton;Egyesült Államok;előválasztások;

2016-06-01 07:31:00

Kereszttűzben Hillary Clinton

Több fronton is támadják Hillary Clintont. Még mindig hadakozik Bernie Sanders vermonti szenátorral a demokrata elnökjelöltség megszerzéséért, miközben már háríthatja Donald Trump méltatlan támadásait. S közben továbbra is Damoklész kardjaként lóg feje fölött a magán e-mail-szerver használata miatti FBI-vizsgálat. Egyes lapok már tippeket is adnak a demokratáknak, cseréljék le Joe Biden alelnökre biztos befutónak hitt jelöltjüket.

Ha az év elején még azt hitte, hogy sétagalopp lesz a demokrata elnökjelöltség megszerzése, Clintonnak csalódnia kellett. Az utolsó szuperkedd hat előválasztásának is tétje van, s a volt külügyminiszter ellenfele, Bernie Sanders mindent egy lapra tett fel Kaliforniában. A felmérések szoros versenyt jeleznek, s a vermonti szenátor akár győzhet is. Jerry Brown, az állam kormányzója nagy nehezen elhatározta magát, s végül Clinton mögé állt. Bármelyikük nyer is, ez nem változtat a tényen, hogy jövő héten Clinton átlépi a bűvös határt (2383 küldött kell a demokrata elnökjelöltség elnyeréséhez).

A volt First Ladynek csupán 73 delegátusra van szüksége, ezek jó részét már vasárnap, a Puerto Rico-i előválasztáson megszerezheti. Jövő kedden akkor is bejelentheti, hogy megszerezte a kellő számú küldött támogatását, ha alulmarad Kaliforniában. Clinton győzelmét nem lehet kétségbe vonni, 3 millióval több szavazatot kapott, mint Sanders. Csakhogy a populista ígéretekben nem szűkölködő független szenátor nem nyugszik bele a vereségbe, szerinte Clinton túl közel áll a Wall Street-hez, visszahúzza az e-mail-botrány, nem igazán jó jelölt, s neki nagyobb esélye lenne a milliárdos Trumppal szemben novemberben. Sanders kifogásolja, hogy legalább 400 szuperdelegátus már az előválasztások kezdetén elkötelezte magát Hillary mellett.

Clinton dolgát nem könnyíti meg, hogy a vártnál jóval negatívabb lett a State Department belső ellenőrének múlt héten közzétett jelentése e-mail-levelezéséről. A tárca öt korábbi külügyminiszter levelezési gyakorlatát vizsgálta, s kiderült, egyik elődje, Colin Powell is használt magán-emailt, de nem ilyen mértékben. Clinton korábbi állításával ellentétben nem találták nyomát, hogy bárki engedélyezte volna Hillary számára, hogy főként kényelmi szempontból (ne kelljen két mobilt használnia) nem a külügyminisztérium védett e-mail rendszerén levelezett. Clinton tudatában volt a biztonsági kockázatoknak, de nem akarta, hogy magánlevelezésébe mások betekintést nyerjenek.

Bár azt ígérte, együttműködik, nem volt hajlandó a belső ellenőrzést vezető Steve A. Linick rendelkezésére állni. Hiba volt az is, hogy a tárca éléről való leköszönése előtt nem adta át levelezését archiválás céljából, csak utólag. Hamarosan nyilvánosságra kerülhet egy FBI-jelentés is, amelynek tárgya, hogy szigorúan titkos információkat kapott-e, továbbított-e tudatosan Clinton. Hillary elismerte, hogy hibázott, de állítja, nem követett el törvénytelenséget, a vizsgálat mégis árnyékot vet a kampányára.

Amerikai konzervatív lapok szerint itt lenne az ideje, hogy a demokraták elővegyék B-tervüket. A Chicago Tribune után a National Review is azt ajánlgatja, hogy a philadelphiai konvención Clinton helyett Joe Biden alelnököt tegyék meg elnökjelöltnek, s mellé női alelnökjelöltként a liberális massachusettsi szenátort, Elizabeth Warrent állíthatnák. Ennek azonban csekély a valószínűsége. Clinton ugyan sebeket kapott az előválasztási csatározásokban, de messze a legfelkészültebb az elnöki poszt átvételére. Trump ugyan ledolgozta hátrányát Clintonnal szemben az országos felmérésekben, a Real Clear Politics átlagolt adatai szerint 43,8-42,8 az állás a volt külügyminiszter javára, de igazán mérvadóak majd a két elnökjelölő konvenció utáni népszerűségi adatok lesznek. Szeptembertől kegyetlen verseny kezdődik.