kockázat;Paks 2;

2016-06-02 07:00:00

Újabb tanulmány leplezi le a Paks II. körüli porhintést

A kormány szerint az ország érdekeit szolgálja a Paks II. beruházás, az ellenzék, a civil- és zöldszervezetek viszont szükségtelen pénzkidobásnak tartják, amivel ráadásul évtizedekre kiszolgáltatottá válik Magyarország Moszkvának. A Greenpeace most nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint még a kormány megrendelte vizsgálat alapján sem jöhet ki végeredményként, hogy a paksi bővítés nyereséges lesz.

A kormányzati propaganda folyamatosan azt sulykolja, hogy Paks II. korszerű blokkokat kap és olcsó áramot termel majd. A hivatalos álláspont szerint a az erőmű állami támogatás nélkül is nyereséges lesz és kitermeli a 10 milliárd eurós (jelenlegi árfolyamon 3 150 milliárd forint) orosz hitelt, amely a magyar GDP 10 százalékának felel meg. Ehhez még 2,5 milliárd értékű hazai forrást is hozzá kell számítani.

Akár a kormány számaival, akár független szakértők adataival dolgoznak, mindenképpen veszteséges lenne a Paks II. beruházás - ez a summázata a Candole Partners nevű prágai gazdasági elemző cég tanulmányának, amelyet a Greenpeace megbízásából készítettek. Az elemzők megvizsgálták a kormány megbízásából készült Rotschild-tanulmányt is, amely szerint a paksi bővítés megtérül, megfelelő mennyiségű villamosenergiát lehet előállítani alacsony önköltség mellett.

Mindenképpen drágább

A Rotschild-tanulmány adatait a Candole összehasonlította a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb áramár-előrejelzéseivel, valamint a francia számvevőszék referenciaértékeivel, és ezek alapján hat különböző forgatókönyvet állítottak fel arra, hogy mennyiért termelhetnek majd áramot az új blokkok. Arra az eredményre jutottak, hogy a Paks II. minden számítás szerint drágábban termelné az áramot, mint ahogy azt a világpiaci árak alapján el lehet majd adni.

A Paks II. beruházás melletti érveket a kormány az úgynevezett Rotschild-tanulmányból meríti. A Greenpeace megbízásából vizsgálódó energetikai tanácsadó cég a megtérülésre több forgatókönyvet is figyelembe vett, így olyat is, amelyben a kormány számaitól eltérő adatok szerepeltek. Fontos szempont volt, hogy ha ezek az áramárak eltérnek a hivatalos számításoktól, azok milyen hatással lehetnek a projektre. A német energiarendszer és -piac átalakulása alapvetően változtathatja meg az európai piacokat, így a magyart is. Ez kimaradt a kormányzati elemzésből.

Kiszorul az atomenergia

A megtérülést egy ilyen projekt esetében is elsősorban a termék, jelen esetben az energiaár határozza meg. Korábban az energiaárak a tőzsdei és a globális áraktól függtek. Sok elemzés a Nemzetközi Energia Ügynökség adatai alapján készült, ám az Európában meghatározó német energiapiaci átalakulás gyorsabb volt mint amit a nemzetközi ügynökség által készített modell előrejelzett. Így magyar kormány által használt modell számításai már megjelenésük pillanatában elavultak voltak. Az ügynökség azonban tavaly frissítette elemzést és figyelembe vette a globális folyamatokat, így azt is, hogy az energia árak jelentősen csökkentek. Az alacsony olaj-, szén- és gázárak az energia ügynökség elemzés szerint is egyelőre világtendenciaként alacsonyan maradnak. A német energiapiacon pedig folytatódik a megújuló energia térfoglalása. Nemcsak az olaj, de a szénpiacon is túltermelés van és tonnánként még a 40-50 dollárt sem éri el a szén ára. A szél és napenergia előretörése miatt a nukleáris energia egyre inkább csak kiegészítő energiaforrás lesz, ami az árakat is lejjebb nyomja. A nukleáris energia kiszorulásával ezek az atomerőművek még a termelési költségeiket is képtelenek lesznek kitermelni. Alacsony kereslet esetében pedig az atomerőművek akár veszteségessé is válhatnak. Ez a jelenség ugyan főleg Németországra jellemző, de egész Európában megfigyelhető ez a tendencia - figyelmeztetett Jan Ondrich.

Illúzió az áramexport

Ennek fényében különösen elhibázottnak tűnik, hogy a kormányzat egyebek mellett azzal is igyekszik igazolni a Paks II. beruházást, hogy az áramexport bevételei is hozzájárulnak majd a beruházás önfinanszírozásához, illetve a törlesztőrészletek kitermeléséhez. Ebben a régióban talán Horvátország, vagy Szerbia vásárolna majd magyar "atomáramot", de csak piaci áron, ami valószínűleg jóval alatta marad annak, mint amivel a kormány számolt - nyilatkozta a Népszavának Perger András a Greenpeace energiapolitikai szakértője. Nem látni olyan energia többlet igényt, ami egyhamar följebb vinné az árakat. Ráadásul az alternatív energia egyre olcsóbb, ami szintén lejjebb nyomja a hagyományos, így az atomenergia termelte áram árát is.

Nincs igény többletáramra

Véget értek azok az idők is, hogy a gazdaság, a GDP növekedésével az energiaigény is párhuzamosan növekedni kezdett. A német gazdaság, illetve GDP bővülését például már egyáltalán nem követte jelentős energiaigény-növekedés - jegyezte meg Jan Ondrich. A Népszava kérdésére válaszolva Perger András ehhez hozzáfűzte, hogy ennek egyik legfőbb oka a hatékonyság ugrásszerű javulása, az ipari struktúra változása. Ez semmiképpen sem arra utal, hogy az európai, de különösen a német piacon akár egyetlen magyar atomerőművi megawattot is el lehet majd adni, akár tíz év múlva is, amikor a megújuló energia még nagyobb részét fedezi majd az európai energiaigényeknek.

Ezeknek a számításoknak az alapján a tanulmány egyik szerzője úgy vélte, nincs az a piaci befektető, aki pénzt áldozna a Paks II. projektre. A befektetők akkor gondolkodnak el egyáltalán egy beruházáson, ha legalább a tőke költsége megtérül. A paksi bővítés esetében azonban nem ez a helyzet, mert még erre az "eredményre" sem számíthatna a befektető. Az energia árak naponta változnak, s ez önmagában is óriási kockázatokat rejt magában a hitelező bankok és a befektetők számára egyaránt. Nem lehet előre megjósolni, hogy 40, vagy 60 euró lesz-e 1 megawatt ára - fűzte hozzá Jan Ondrich.

Perger András arra is felhívta a figyelmet,, hogy a kockázatok sorát csak növeli, hogy a hitelt devizában venné fel Magyarország, de forintban számolná el, és az elmúlt évtized tapasztalatai bizonyítják, hogy ez milyen veszélyeket jelenthet. A befektetők átlagosan 12 százalékos tőkemegtérüléssel számolnak, vagyis a Paks II. esetében előrejelzett 7 százalék eleve jelentős állami támogatásról árulkodik. Legalábbis ilyen alacsonyra lenyomni a tőkeköltséget csak akkor lehet, ha a kormány például garantálja az áram átvételi árát.

A gazdaságosságot az energiaárak várható alakulását figyelembe véve alaposan megkérdőjelezi, hogy a tanulmány számításai szerint Paks II. megépítés után az üzemeltetés költségeit is tekintve, 85-105 euró között lenne egy megawattóra ára. Ez jelentősen meghaladja bármelyik elemző cég energiaár előrejelzésben szereplő számokat. Ez olyan mérvű állami támogatást igényelne, hogy a projekt szép lassan széthullana Jan Ondrich megfogalmazás szerint. Ugyancsak figyelmeztető jel, hogy Németországban a szél- és napenergia megawattóra átlagos ára 80-90 euróról mára 70-75 euróra csökkent. A szélenergia ezen belül már csak 60 euró megawatt-óránként. Magyarországon pedig a napenergia lehetne az árlehúzó, a kedvezőbb napos óraszámok miatt.

Túlbecsült hatásfok

Az is erős túlzásnak tűnik, hogy a kormány 92 százalékos kihasználtsággal számol Paks II esetében, miközben a 400 megawattal kisebb teljesítményt nyújtó Paks I. kihasználtsága a 90 százalékot sem éri el. Azzal sem kalkulált a kormány, hogy az átállás miatt a két Paks 6-8 évig párhuzamosan fog működni, vagyis egymás piacából kellene kihasítaniuk minél nagyobb szeleteket, miközben mindkét cég az államé. Ezt kannibalizációs effektusnak nevezi a szaknyelv, és mindenképpen azzal fog járni, hogy valamelyik erőmű, vagy mindkettő teljesítményét csökkenteni kell - közölte Perger András.

Megkerülhetetlen az a probléma is, hogy Paks II. prototípus, aminek a gyermekbetegségei, ha egyáltalán megépül, üzemelés közben jönnek elő. A temerini atomerőműnél évekbe telt amíg elhárították ezeket a hibákat. Az évekkel más baj is van. Eddig szinte egyetlen atomerőművet sem sikerült a világon a szerződésben megszabott határidőre felépíteni. Fehéroroszországban nemrégen éppenséggel összeomlott az épülő létesítmény egy része. Ám ahol nem következik be ilyen mértékű "baleset", ott is évekkel elhúzódik az építkezés. A paksi beruházás ennek tükrében nagyon feszített tempójúnak tűnik, hiszen 2018-ban kezdenék meg a kivitelezést és 2025-26-ban már áramot termelne a kormányzati remények szerint. A kormány által kijelölt orosz fővállalkozó, a Roszatom referencia erőművei, a Szentpétervár 2 és a novoronyezsi atomerőművi blokkjai 9-10 év alatt készülhetnek el a jelenlegi várakozások szerint - hangsúlyozta a Greenpeace energetikai és klíma felelőse. Paks I.-et kis híján 9 év alatt építették fel. A jelenleg egyébként nehézségekkel küszködő orosz állami banktól, a Vnyesekonombanktól felvenni szándékozott hitel visszafizetését 2026. március 15-től, nemzeti ünnepünk napjától kell megkezdeni. A hitelszerződés nem rendelkezik arról, hogy mi történik, ha valamilyen okból a blokkok nem készülnek el határidőre. A bővítésre felvett hitel törlesztését a jelen állás szerint akkor is meg kell kezdeni, ha az erőmű még nem termel kereskedelmi áramot.

A csúszás pedig mintha kódolva volna, ugyanis a környezetvédelmi engedélyeket már tavaly be kellett volna szerezni. Ez az eljárás azonban még most sem fejeződött be. A telepengedélyt ebben az évben kellene megkapnia Paks II.-nek. Egyelőre a vizsgálatokat végzik, de az engedélykérés is várat még magára. Ez a dokumentum is valószínűleg csak 2017-re készül el.

Nem csak az áram árával lehetnek bajok, hanem a beruházáséval is. Az Európában, de más földrészeken épülő atomerőművek azt példázzák, hogy átlagosan 2-2,5-szerese lesz a végösszeg az eredetileg tervezettnek. Magyarán a 12,5 milliárd eurós Paks II. akár több mint 20 milliárd euróját viheti el a magyar adófizetőknek ami akkor is óriási összeg, ha nyilván nem egyszerre kellene kifizetni. Azt sem tudni, hogy az építési költségbe belekalkulálták-e az úgynevezett kerítésen belüli építkezéseket, amelyeket nem az orosz, hanem a magyar félnek kell elvégeznie. Az például biztos, hogy nem az oroszoknak kell kiépítenie azokat a 700 megawattos tartalék kapacitásokat, mert a jelenlegi 500 megawattost ennyivel kell megnövelni, mivel az új blokkok egyenként 1200 megawattosak lesznek a mostani 500 megawattosakkal szemben.