bankháború;

A takarékszövetkezetek szenvedő alanyai voltak az integrációnak. Az új vezetők ezt vitatják FOTÓ: TÓTH GERGŐ

- Kirobbant a bankháború

Váratlanul háború robbant ki egyfelől a Bankszövetség és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), másfelől a különleges kedvezményeket élvező Takarékbank, FHB és az érdekkörükbe tartozó takarékszövetkezeti integráció között. Már nemcsak Demján Sándor, OTSZ elnök kifogásolja ezt a privilegizált helyzetet, hanem a ritkán megszólaló Magyar Bankszövetség is, amely kijelentette: a kormány elfogult a pénzintézetek egy csoportjával szemben.

Részrehajlást sejt a Takarékbank, az FHB és a takarékszövetkezeti integrációban résztvevő pénzintézetek, illetve tulajdonosaik javára Patai Mihály. A Magyar Bankszövetség elnöke, aki az UniCredit Bank magyarországi leányvállalatának elnök-vezérigazgatói tisztét is betölti, erről Varga Mihálynak (és másolatban Matolcsy György jegybankelnöknek) küldött levelet. Ez öt nappal korábban történt annál, hogy Demján Sándor, mint az OTSZ elnöke Orbán Viktor kormányfőnek hasonló tapasztalatairól számolt be. Patai Mihály levelében - amelyet a hvg.hu ismertetett -, sérelmezte, hogy említett bankcsoport és annak tulajdonosi köre indokolatlanul, sőt esetenként jogsértő módon élvez különleges kedvezményeket, márpedig ez a részrehajlás azt eredményezheti, hogy a háttérbe szorított bankok nem tudnak olyan eredményeket elérni, mint ha szabadon versenyeznének egymással. Ez pedig azzal járhat, hogy az ügyfelek rosszabb szolgáltatásokat kapnak, és a bankok nem indítják be a kormány által is hőn áhított hitelezést. Ez összecseng azzal, amiről Demján Sándor Orbán Viktornak írt. A Bankszövetség álláspontjának lényege az, hogy egyrészt a bankadó kevésbé sújtja a takarékszövetkezeti integráció tagjait, másrészt a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti jogköre nem kizárólagos a takarékszövetkezeti integráció tagjai felett. Mindebből az következik, hogy a Takarékbank verseny nélkül jut előnyökhöz a takarékszövetkezeti integrációban.

A Magyar Bankszövetség 2010 óta csak esetenként, akkor is rendkívül óvatosan bírálta az Orbán kormány egyébként nyíltan bank- és piacellenes döntéseit. Egyelőre nem ismert, hogy mi állhat a mostani, mondhatni meglepő kifakadásuk mögött. A bankok nevében azt írják, elfogadhatatlan hogy amikor a takarékszövetkezeti integráció tagjainak azt kell bizonyítaniuk, hogy kellő tőkével rendelkeznek, akkor összeadhatják az összes tag rendelkezésre álló forrását. Amikor viszont adózniuk kell, akkor egyenként veszik őket számításba, és így alacsonyabb kulccsal kell megfizetniük a bankadót. Ezzel „fennállhat a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatás megvalósulásának kockázata".

A Bankszövetség azt is javasolja, hogy a jövőben váljon egyértelművé: a takarékszövetkezeti integráció tagjai felett is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gyakorolja a felügyeleti jogokat. Jelenleg ugyanis a törvény ugyanolyan felügyeleti jogkörrel ruházza fel az integrációs szervezetet is a tagintézményekkel szemben, mint az MNB-t.

Lapunkban is többször szóvá tettük, azt amit most Patai Mihály is kifogásol: a szövetkezeti integrációval együtt meghirdetett közös felelősség a valóságban nem létezik. Ha például az integráció egyik vagy másik tagját kizárják, és ennek következtében az adott szövetkezeti hitelintézet csődbe megy, akkor a betéteseket nem kizárólag az integráció többi tagja kártalanítja, hanem az Országos Betétbiztosítási Alapon keresztül az ország összes pénzintézete.

Jogosan kifogásolja Patai Mihály, hogy „fontosnak tartjuk, hogy a létrejött integrációk az eredeti céljuknak megfelelően működjenek. A takarékszövetkezeti integráció ne terjedjen ki a takarékszövetkezeti múlttal nem rendelkező kereskedelmi bankokra…” Nyilvánvaló itt az FHB Jelzálogbankra, valamint és az FHB Kereskedelmi Bankra utal Patai Mihály, bár nem nevesíti a Spéder Zoltán érdekkörébe tartozó pénzintézeteket. A két FHB pénzintézet ugyanis 2015. szeptemberében belépett az integrációba, pedig közismert, hogy takarékokhoz semmi közük sem volt, bár vannak olyan pénzügyi termékek, amelyeket közösen forgalmaznak. (A "kapocs" egyébként az, hogy az "integráció" óta az FHB Jelzálogbanknak 13,7 százalékos közvetett részesedése van a Takarékbankban.)

Demján Sándor az Orbán Viktor számára írott levelében "Spéder Zoltán vezette konzorciumról” beszél, és azt állítja, hogy „parazitaként szívják ki” a takarékszövetkezeti szektor erőforrásait. Spéder Zoltán közvetve az FHB-csoport egyik meghatározó tulajdonosa, egykor az OTP alelnök-vezérigazgató-helyettese volt. Később Lázár János kancelláriaminiszter közreműködésével stratégiai szövetséget alakított ki az FHB, valamint a takarékok és a Magyar Posta részvételével. Ennek révén kereszttulajdonlások alakultak ki, és a Miniszterelnökség elképzelései szerint egymás szolgáltatásait ajánlják.

A rend kedvéért megjegyezzük: a takarékszövetkezeti mozgalomért évtizedekig munkálkodó Demján Sándor vezette OTSZ-t a jogszabályok kizárták az integrációban való részvételből.

A Takarékbank vádol és védekezik
A szövetkezeti hitelintézeti integráció 3,3 milliárd forintot meghaladó konszolidált adózás előtti eredményt ért el tavaly, a pénzügyi csoport konszolidált mérlegfőösszege pedig csaknem 2400 milliárd forint volt – mondta Szabó Levente, a Takarékbank Zrt. vezérigazgatója a kormánytelevízióban tegnap. A bankvezető szerint a tavalyi eredmények már mutatják a több mint három éve elindult munka pozitív üzleti jeleit. Demján Sándor nyílt levele szerinte alaptalan vádaskodásokat, rágalmakat, illetve szakmai hibákat és valótlanságokat tartalmaz, emellett nem a takarékszövetkezetek érdekeit szolgálja. Azonban a vezérigazgató az OTSZ egyetlen állítását sem cáfolta tételesen.
A Takarékbank igazgatósága június 15-re közgyűlést hívott össze, melynek napirendjén "Felhatalmazás szövetkezeti hitelintézetben történő többségi részesedés megszerzésére" szerepel. A közgyűlés összehívását egy 5 százaléknál nagyobb tulajdonos kérte. A Magyar Takarék Zrt., amelynek tagjai között takarékszövetkezetek, azok vezetői és az FHB is megtalálható, a Takarékbankban több mint 54 százaléknyi tulajdoni hányaddal rendelkezik.

Bár a hatóságok gyakran hivatkoznak rá, valójában semmiféle akadályt nem gördítenek a nemzetközi drogtörvények a kannabisz gyógyászati célú használatának legalizálása elé - hangzott el azon a szerdai konferencián, amit az orvosi marihuána témájában szervezett a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet. A kannabisz több országban felírható orvosi receptre, s már Magyarországon is zajlik erről egy klinikai vizsgálat.