Marihuána, orvosi receptre

Publikálás dátuma
2016.06.02 07:16
Az ellenzők egyfajta „trójai falóként” tekintenek rá, amely más drogok számára nyitná meg az utat FOTÓ: THINKSTOCK
Bár a hatóságok gyakran hivatkoznak rá, valójában semmiféle akadályt nem gördítenek a nemzetközi drogtörvények a kannabisz gyógyászati célú használatának legalizálása elé - hangzott el azon a szerdai konferencián, amit az orvosi marihuána témájában szervezett a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet. A kannabisz több országban felírható orvosi receptre, s már Magyarországon is zajlik erről egy klinikai vizsgálat.

Egyre több kutatás eredményei bizonyítják, hogy a kannabisz (kender) orvosi felhasználásában nagy lehetőségek rejlenek, fogyasztása ugyanis bizonyos betegségekben szenvedő emberek esetében jelentős jótékony hatásokkal is járhat. Az elmúlt években több közép- és kelet-európai országban is változtak a marihuána gyógyászati célú használatának szabályai, például Csehországban bizonyos tünetek esetén az orvosok felírhatnak kannabiszt a betegeiknek, de a kannabisz alapú készítmények gyógyászati célból Horvátországban is elérhetővé váltak.

Ugyanakkor még mindig sok a téveszme; az interneten számos olyan, akár tudományosnak is beállított írás terjed, amelyek egyfajta "univerzális csodaszerként" tekintenek a marihuánára, ami sok betegségre gyógymódot jelent. Vannak, akik egyenesen azt állítják, hogy a rákot is gyógyítja. Ezek azonban épp olyan téves állítások, mint azok, amelyek a kannabiszt az ördögtől való, halálos fenyegetésként mutatják be.

A marihuánában rejlő gyógyászati lehetőségeket egyre több helyen vizsgálják, ám a kutatásokat nehezíti az illegalitás. Míg az eredmények a legtöbbször pozitívak, az orvosi és a politikai oldal között továbbra is gyakoriak az ellentétek, nem is beszélve arról, hogy sok esetben az orvostársadalom egy része is elutasító, a betegek szkeptikusak. Azokban az országokban, ahol az orvosi marihuána javára változtattak a szabályokon, a döntést mindig széles társadalmi párbeszéd előzte meg; egy ilyen nyílt vitasorozat megkezdésére vállalkozott a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A jogvédő szervezet első lépésként szerdán egész napos konferenciát szervezett, ahova a kannabisz gyógyászati alkalmazásának témájában jártas hazai és külföldi szakértőket hívtak meg.

Izraelben már évtizedek óta zajlanak kannabinoidkutatások, s már több éve kezelnek betegeket, jelenleg mintegy 25 ezret. Ilya Reznik neurológus, a Nemzetközi Kannabisz Kutató Társaság tagja előadásában elmondta: több betegség (mint pl. Parkinson-kór, Tourette-szindróma) esetében is pozitív hatásokról számoltak be az orvosok, a jelenlegi módszerekkel az Alzheimer-kór tüneteit is eredményesen lehet csökkenteni, a betegek életminősége jelentősen javult. A kannabisz használatával más - esetenként súlyosabb lehetséges mellékhatásokkal bíró - gyógyszerek bevitelét is sikerült csökkenteni. "Egy teljesen biztonságos hatóanyagról beszélünk, jó minőségű orvosi marihuánát tudunk biztosítani a betegeknek, ám az engedélyezési folyamat továbbra sem egyszerű" - mondta Reznik, hozzátéve: jelenleg a betegek felénél kapnak engedélyt kannabiszos kezelésre.

A legtöbb országban még mindig hatósági dilemma a marihuána gyógyászati használata - erről már Pavel Pachta drogszabályozási szakértő beszélt. Szerinte a hatóságok attól tartanak, hogy a marihuána legalizálása egyfajta trójai falóként működne más drogok irányába, Pachta ugyanakkor rámutatott: az ellenőrzött keretek között használt orvosi kannabiszt teljesen másként kellene kezelni. Állítása szerint egyre több kérés érkezik az Egészségügyi Világszervezethez (WHO), hogy változtassanak a kannabisz státuszán. A WHO 2015 novemberében adatgyűjtésbe is kezdett annak érdekében, hogy a gyógynövény besorolásán módosítsanak. A hatósági dilemmákhoz visszatérve: Pachta hallott olyanról is, hogy egyes kormányok arra hivatkoznak, a nemzetközi drogtörvények ellenzik a gyógyászati célú kannabiszt. Pachta szerint ez nem igaz; mint mondta, ha például a magyar kormány engedélyezné, semmilyen nemzetközi jogszabályt nem sértene meg.

Magyarországon ma nem lehet kannabiszt használni a mindennapi gyógyászatban. Igaz, hazánkban éppen zajlik egy klinikai vizsgálat az orvosi alkalmazás irányában, ennek vezetője Kelemen Anna neurológus, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet főorvosa. "Bár kevés a vizsgálat, vannak eredmények: azokat a neurogén fájdalmakat jól tudja enyhíteni, amelyeken más fájdalomcsillapítók már nem segítenek. A kemoterápia okozta hányinger csökkentésében is hatékony" - mondta, hozzátéve: a kannabisz sem veszélytelen, egyik legfőbb hatóanyagának, a THC-nek vannak olyan tudatmódosító, a viselkedést befolyásoló hatásai, amelyekre oda kell figyelni.

Két kannabisz alapú orvosság egyébként már elérhető legálisan, az egyik a Sativex, amit az Egyesült Királyságban törzskönyveztettek, a másik az amerikai Marinol, ami receptre kapható Németországban és Hollandiában is. A magyar gyógyszertörvény tavaly év végi módosításával elvileg már nagyobb lehetőség van hazánkban még nem engedélyezett, ám más országokban törzskönyvezett orvosságok - így akár a Sativex vagy a Marinol - rendelésére és használatára is, ha azt a beteg és kezelőorvosa kérvényezi. "A lehetőség eddig is megvolt, ám kevesen voltak olyan orvosok, akik elvállalták, hogy ezt végigviszik. Reméljük, ez most változni fog" - mondta Szelestei Miklós. Elsősorban a betegek segítésére, tájékoztatására létrejött Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület elnöke szerint Magyarországon a szakma nem annyira nyitott ebben a kérdésben, mint más országokban.

"Egyelőre az orvosok körében tapasztalható félelmet, a betegek stigmatizációját kellene eloszlatni. Sokan attól tartanak, hogy ha ilyen szereket használnak vagy ajánlanak, az valami negatív társadalmi hatással jár" - mondta Szelestei, hozzátéve: a politikát is jobban bele kellene vonni a vitába, ám a próbálkozások eddig kudarcba fulladtak. A tegnapi konferenciára is meghívták az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselőit, ám még hallgatóságként sem jött el senki.

Tarlós betiltaná az éjszakai repüléseket Ferihegyen

Publikálás dátuma
2019.02.21 22:04
A kép illusztráció
Fotó: Facebook/Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
A főpolgármester éjszaka öt órára teljes repülésstopot kér, de napközben is csökkentené a környék zajterhelését.
A főpolgármester el akarja érni, hogy éjszakai repülési tilalmat vezessenek be a Liszt Ferenc repülőtéren – erről maga Tarlós István beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Tarlós elmondta, a Közfejlesztések Tanácsának csütörtöki ülésén az egyik legfontosabb kérdés volt a repülőgépek okozta zajszennyezés kezelése.
A főváros a tanács ülésén azt indítványozta, hogy legyen teljes repülési tilalom éjfél és hajnali 5 között, változtassanak a berepülési útvonalon, a zajszennyezést pedig másképp mérjék, és az ellenőrzést vegye át a közlekedési hatóság. Hozzátette: azt reméli, hogy legalább a repülési tilalom megvalósulhat legkésőbb egy éven belül, de lehetőleg jóval hamarabb. A fővárosi kezdeményezés összefügg Ughy Attila XVIII. kerületi polgármester lobbijával, aki régóta azon dolgozik, hogy a Ferihegyről felszálló gépek ne lakott területek felett, hanem más útvonalon haladjanak, és ne a kerületi lakók legmélyebb álmát zavarják meg.

Tudósok vitáztak a Palkovics-tervről

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:05

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Biztosítékok és garanciák nélkül marad a hazai tudományosság, ha a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózata – a Budapesti Corvinus Egyetemhez hasonlóan – alapítványi kézbe kerül – hangzott el az Akadémiai Dolgozók Fórumának csütörtöki rendezvényén, ahol az MTA-t érintő minisztériumi terveket vitatták meg. Múlt héten merült fel, hogy a Corvinus fenntartóváltásához hasonlóan egy új alapítványi forma, egy vagyonkezelő alapítvány működtethetné az Akadémia kutatóközpontjait és intézeteit. A kormány így költségvetési forrásból finanszírozná a működést, cserébe az MTA-nak önként át kellene adnia ingatlanjait, így vagyonának egy jelentős részét az alapítványnak. – Lássuk be, ez nem tűnik egy jó ajánlatnak – mondta Zsoldos Attila, az MTA Történettudományi Intézetének kutatója. Hozzátette: az, hogy az Akadémia csak úgy átadja a vagyonát, minden jelenlegi jogszabálynak és az MTA saját szabályainak is ellentmond. Holott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője, Palkovics László azt tervezi, hogy ennek már akár február végéig meg kellene történnie. – Még ha ez lenne a világ legjobb ajánlata, akkor sem lehetne ilyen gyorsan elintézni – fogalmazott Zsoldos. Körtvélyesi Zsolt, a Politikatudományi Intézet munkatársa arról beszélt, az MTA átalakításáról szóló minisztériumi háttéranyagban hatalmas ellentmondások szerepelnek. Például miközben jó nemzetközi példákat sorol az akadémiai működésre, az MTA alapfinanszírozását elvették – erre a világon sehol nincs példa, ahogy arra sem, hogy egy Tudományos Akadémiának pályázati pénzekből kelljen finanszíroznia például a rezsiköltségeket. A fórumon részt vett Körösényi András is, aki ugyancsak a Politikatudományi Intézetben dolgozik. A kutatónak a Magyar Nemzetté átkeresztelt kormánylapban is megjelent egy véleménycikke, amelyben egyebek mellett arról írt: ha megvalósul a „Palkovics-terv”, azzal kiüresedik az MTA. - Mégis azoknak lesz igazuk, akik szerint az Orbán-kormány összeszerelő üzemmé változtatja az országot? – tette fel a kérdést. A fórumon hangsúlyozta: az ITM által tervezett „hierarchikus kontroll” biztos, hogy nem fogja növelni az ország tudományos teljesítményét. Deák Dániel, a Corvinus oktatója a BCE fenntartóváltásának eddigi tapasztalatairól számolt be. Mint mondta, az egyetemet nyártól fenntartó alapítvány – melynek MOL és Richter részvények biztosítják majd az alaptőkéjét – kuratóriumának összetételéről szinte semmit nem lehet tudni, de az biztos, hogy működése teljesen átláthatatlan lesz a nyilvánosság számára. Hangsúlyozta: a részvény a legkockázatosabb befektetési eszköz, egy közfeladatot ellátó intézménynek biztos tervezése, nem „spekulációkra” lenne szüksége.
Témák
MTA
Frissítve: 2019.02.21 21:48