Egyre több kutatás eredményei bizonyítják, hogy a kannabisz (kender) orvosi felhasználásában nagy lehetőségek rejlenek, fogyasztása ugyanis bizonyos betegségekben szenvedő emberek esetében jelentős jótékony hatásokkal is járhat. Az elmúlt években több közép- és kelet-európai országban is változtak a marihuána gyógyászati célú használatának szabályai, például Csehországban bizonyos tünetek esetén az orvosok felírhatnak kannabiszt a betegeiknek, de a kannabisz alapú készítmények gyógyászati célból Horvátországban is elérhetővé váltak.
Ugyanakkor még mindig sok a téveszme; az interneten számos olyan, akár tudományosnak is beállított írás terjed, amelyek egyfajta "univerzális csodaszerként" tekintenek a marihuánára, ami sok betegségre gyógymódot jelent. Vannak, akik egyenesen azt állítják, hogy a rákot is gyógyítja. Ezek azonban épp olyan téves állítások, mint azok, amelyek a kannabiszt az ördögtől való, halálos fenyegetésként mutatják be.
A marihuánában rejlő gyógyászati lehetőségeket egyre több helyen vizsgálják, ám a kutatásokat nehezíti az illegalitás. Míg az eredmények a legtöbbször pozitívak, az orvosi és a politikai oldal között továbbra is gyakoriak az ellentétek, nem is beszélve arról, hogy sok esetben az orvostársadalom egy része is elutasító, a betegek szkeptikusak. Azokban az országokban, ahol az orvosi marihuána javára változtattak a szabályokon, a döntést mindig széles társadalmi párbeszéd előzte meg; egy ilyen nyílt vitasorozat megkezdésére vállalkozott a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A jogvédő szervezet első lépésként szerdán egész napos konferenciát szervezett, ahova a kannabisz gyógyászati alkalmazásának témájában jártas hazai és külföldi szakértőket hívtak meg.
Izraelben már évtizedek óta zajlanak kannabinoidkutatások, s már több éve kezelnek betegeket, jelenleg mintegy 25 ezret. Ilya Reznik neurológus, a Nemzetközi Kannabisz Kutató Társaság tagja előadásában elmondta: több betegség (mint pl. Parkinson-kór, Tourette-szindróma) esetében is pozitív hatásokról számoltak be az orvosok, a jelenlegi módszerekkel az Alzheimer-kór tüneteit is eredményesen lehet csökkenteni, a betegek életminősége jelentősen javult. A kannabisz használatával más - esetenként súlyosabb lehetséges mellékhatásokkal bíró - gyógyszerek bevitelét is sikerült csökkenteni. "Egy teljesen biztonságos hatóanyagról beszélünk, jó minőségű orvosi marihuánát tudunk biztosítani a betegeknek, ám az engedélyezési folyamat továbbra sem egyszerű" - mondta Reznik, hozzátéve: jelenleg a betegek felénél kapnak engedélyt kannabiszos kezelésre.
A legtöbb országban még mindig hatósági dilemma a marihuána gyógyászati használata - erről már Pavel Pachta drogszabályozási szakértő beszélt. Szerinte a hatóságok attól tartanak, hogy a marihuána legalizálása egyfajta trójai falóként működne más drogok irányába, Pachta ugyanakkor rámutatott: az ellenőrzött keretek között használt orvosi kannabiszt teljesen másként kellene kezelni. Állítása szerint egyre több kérés érkezik az Egészségügyi Világszervezethez (WHO), hogy változtassanak a kannabisz státuszán. A WHO 2015 novemberében adatgyűjtésbe is kezdett annak érdekében, hogy a gyógynövény besorolásán módosítsanak. A hatósági dilemmákhoz visszatérve: Pachta hallott olyanról is, hogy egyes kormányok arra hivatkoznak, a nemzetközi drogtörvények ellenzik a gyógyászati célú kannabiszt. Pachta szerint ez nem igaz; mint mondta, ha például a magyar kormány engedélyezné, semmilyen nemzetközi jogszabályt nem sértene meg.
Magyarországon ma nem lehet kannabiszt használni a mindennapi gyógyászatban. Igaz, hazánkban éppen zajlik egy klinikai vizsgálat az orvosi alkalmazás irányában, ennek vezetője Kelemen Anna neurológus, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet főorvosa. "Bár kevés a vizsgálat, vannak eredmények: azokat a neurogén fájdalmakat jól tudja enyhíteni, amelyeken más fájdalomcsillapítók már nem segítenek. A kemoterápia okozta hányinger csökkentésében is hatékony" - mondta, hozzátéve: a kannabisz sem veszélytelen, egyik legfőbb hatóanyagának, a THC-nek vannak olyan tudatmódosító, a viselkedést befolyásoló hatásai, amelyekre oda kell figyelni.
Két kannabisz alapú orvosság egyébként már elérhető legálisan, az egyik a Sativex, amit az Egyesült Királyságban törzskönyveztettek, a másik az amerikai Marinol, ami receptre kapható Németországban és Hollandiában is. A magyar gyógyszertörvény tavaly év végi módosításával elvileg már nagyobb lehetőség van hazánkban még nem engedélyezett, ám más országokban törzskönyvezett orvosságok - így akár a Sativex vagy a Marinol - rendelésére és használatára is, ha azt a beteg és kezelőorvosa kérvényezi. "A lehetőség eddig is megvolt, ám kevesen voltak olyan orvosok, akik elvállalták, hogy ezt végigviszik. Reméljük, ez most változni fog" - mondta Szelestei Miklós. Elsősorban a betegek segítésére, tájékoztatására létrejött Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület elnöke szerint Magyarországon a szakma nem annyira nyitott ebben a kérdésben, mint más országokban.
"Egyelőre az orvosok körében tapasztalható félelmet, a betegek stigmatizációját kellene eloszlatni. Sokan attól tartanak, hogy ha ilyen szereket használnak vagy ajánlanak, az valami negatív társadalmi hatással jár" - mondta Szelestei, hozzátéve: a politikát is jobban bele kellene vonni a vitába, ám a próbálkozások eddig kudarcba fulladtak. A tegnapi konferenciára is meghívták az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselőit, ám még hallgatóságként sem jött el senki.
