Trükk?Nem bajlódtak a 3-as metró felújításával az oroszok

Mindenki láthatta a televízióban, ahogyan megérkeznek a csillogó-villogó, a narráció szerint felújított metrókocsik. Felújított? Aligha: „Valójában ezen minden új” – így foglalta össze tapasztalatait a Népszabadságnak egy névtelenséget kérő szakértő, aki az elsők között nézhette meg kívül-belül a 3-as metró első Budapestre érkezett szerelvényét.

Az orosz kocsikról már korábban is rebesgették, hogy ezek valójában nem a kiszállított, végtelenül lepusztult régi szerelvények felújított változatai, hanem régebben legyártott, raktáron maradt újak. Minél többen látják az egyébként biztonsági őrökkel vigyázott új kocsikat, annál többen állítják: a Metrowagonmash hozzá se nyúlt a régihez, egyszerűen újat küldött a kiszállítottak helyett.

De vajon mi szükség volt a hazai metrótörténelem eddigi legnagyobb trükkjére? Miért beszélnek felújításról az egyébként jobban hangzó vásárlás helyett? A válasz: másként nem lehetett volna helyzetbe hozni az orosz gyártót. (A szóbeszéd szerint az észak-déli metróvonal járműcseréje a magyar–orosz-gázszállítást és Paksot is tartalmazó „alkutorta” egyik szelete volt.)

Ha a tendert új szerelvényekre írják ki, akkor a Metrowagonmash messze nem a legkorszerűbb modelljei nagy valószínűséggel alulmaradnak. A pályázati feltételeket nem lehetett volna ennyire testre szabni. A városvezetés pedig az Alstom-fiaskó okán félt egy teljesen nyílt uniós tendertől. Pályázat nélkül vásároltak volna ugyan, de nem kaptak rá engedélyt a minisztériumtól.

A teljes cikket itt olvashatja!