Keményen üzentek Spéder Zoltánnak

Publikálás dátuma
2016.06.03. 07:00
Spéder Zoltánnak újra leckét adtak abból, hogy a kormánypárti kapcsolatok ellenére is támadhatják az embert FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Több fronton is támadások érték Spéder Zoltánt. A Takarékbank tulajdonosának Demján Sándor és a Magyar Bankszövetség után "címlapsztoriban" ment neki a Magyar Idők kormánypárti napilap is. Forrásaink szerint elképzelhető, hogy a kabinet üzent Spédernek, mert gazdasági körein keresztül meg akarja kaparintani az FHB-elnök médiabirodalmát, amelybe többek közt a kormánykritikus Index és a napi.hu is beletartozik.

A kormánykritikus Index mögötti "átláthatatlan nemzetközi adóoptimalizáló céghálóról" közölt terjedelmes cikket a kormánypárti Magyar Idők, amely csaknem egy oldalon keresztül foglalkozott Spéder Zoltán ügyeivel. Érdekes, hogy míg a hírportál gyakran erőteljesen kritizálja a kormányt, az azt tulajdonló Spéder kitüntetett üzleti kapcsolatban áll a kabinettel. A kormánybarát napilap írásban többek közt kifejtették, hogyan kötődik a portálalapító üzleti kör az MSZP-hez, köztük Braun Róberthez, aki később Medgyessy Péter miniszterelnök kommunikációs vezetője, és Gyurcsány Ferenc tanácsadója lett. Külön kiemelték, hogy amikor az Index a kétezres évek elején anyagi gondokkal küzdött, átkerült egy Bajnai Gordon későbbi miniszterelnök által vezetett offshore-hátterű céghez. Később pedig egy másik off-shore vállalkozáshoz, amelynek Nobilis Kristóf és Spéder voltak a tulajdonosai - az iratok a Panama-botrány kapcsán kerültek elő.

A Magyar Idők szerzője az egyoldalas írás végén meg is jegyzi, hogy az Indexet 2013-ban "offshoretalanították". Így magának a történetnek nem sok hírértéke lenne, ám miután a cikk mellé került egy összegzés arról, hogy Demján Sándor és a Magyar Bankszövetség is betámadta a Spéder-féle Takarékbankot (erről lapunk 4. oldalán olvashatnak), arra lehet következtetni, hogy a kabinet "baráti napilapban" kívánt üzenni az üzletembernek. Május elején Lázár János már nem ilyen burkoltan adta a közvélemény tudtára a Spéderrel kapcsolatos kormányzati álláspontot: "semmiképpen nem tartom egészségesnek, ha egy nagyvállalkozó nyíltan szembe megy Orbán Viktor miniszterelnök akaratával" - mondta a tárcavezető, amikor az offshore-ügyről kérdezték.

Megfigyelők szerint az állhat a hirtelen jött Spéder-ellenes hadjárat mögött, hogy az Orbán-kormány gazdasági körei nem is titkoltan új, baráti sajtót akar kiépíteni és felerősíteni Simicska Lajos médiabirodalmának elvesztése után. Ehhez pedig kapóra jöhet Spéder Közép Európai Média és Kiadó Zrt.-je (CEMP), amely az Indexen kívül többek közt a Napi.hu-t, az InfoRádiót, a Port.hu-t és a Portfolio.hu-t is birtokolja. Emellett a cég tavaly vásárolta meg az elsősorban nőket megszólító portálokat működtető Femina Média Kft.-t, így a Retikül.hu, a Nőifriss.hu és a FeminaShop.hu is Spéderhez került. Utóbbiak átlagosan havi 870 ezer felhasználót érnek el, s 419 ezres mobil olvasótábort mondhatnak magukénak. Tehát ha a CEMP kormányzati kézre kerülne, a hatalom rengeteg embert érhetne el üzeneteivel a vállalat bejáratott oldalain keresztül. Persze az orgánumok is jól járnának, hisz vélhetően milliókat kaszálnának a kormány hirdetéseivel.

Nem először történne meg, hogy Spéder valamely médiaérdekeltsége kormánykézre kerül. 2013-ban a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vásárolta meg a Napi Gazdaságot az azt addig kiadó CEMP-től. A Századvég nem járt jól az üzlettel, mivel a Napi Gazdaság Kiadó Kft. által korábban gondozott kiadványok - közöttük a 100 leggazdagabb magyar című és más mellékletek, valamint a Céginfo vállalati információs rendszer, illetve a konferenciaszervezés - a CEMP kezében maradt, így csupán egy 5 ezer példányszámúra becsült napilapot vásároltak, a jövedelmezőbb ágakat Spéder megtartotta. A gazdasági lapkiadót tavaly áprilisban a Simicskától elpártolt Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet volt főszerkesztője vette meg a Századvég Gazdaságkutatótól, utána váltak kormánybaráttá, s keresztelték át a lapot Magyar Időkre. A lap átvételét egyébként sokan Habony Árpád ötletének tulajdonították, mivel nehezményezte, hogy a gazdasági újságok kivétel nélkül "balliberális orgánumok".

Megéri tanácsokat adni
Sikeres évet zártak a kormány által kitüntetett helyzetbe hozott politikai tanácsadó cégek. A Nézőpont Csoport tavaly 139,1 millió forint adózott nyereséget termelt, ezt egy az egyben osztalékként felvette a tulajdonos Győri Tibor. Győri egyébként korábban Orbán Viktor jogi tanácsadója is volt, és jelenleg is Habony Árpád üzlettársa a Modern Media Group Zrt.-ben. A tanácsadócéget tavaly februárban vette át Mráz Ágoston Sámueltől. A Szalay-Bobrovniczky Kristóf tulajdonában álló Századvég Gazdaságkutató tavaly 191,2 millió forint osztalékot fizetett a tulajdonosoknak, ami majdnem a teljes nyereség. A legnagyobb kormányközeli tanácsadó cég 920 millió forintos árbevételt termelt. A Giró-Szász András érdekeltségébe tartozó Strategopolis 627,6 milliós árbevételt termelt tavaly. Így a korábbi kormányszóvivő és üzlettársai, Molnár Norbert Imre és Várkonyi Gáspár 290 millió forint osztalékot vettek fel - igaz az adózott nyereség csupán 280,5 millió forint volt, a hiányzó 9,5 milliót az eredménytartalékból szabadították fel.



Szerző

Olimpia 2024 - Pozitív visszajelzés érkezett a NOB-tól

 A 2024-es nyári olimpia és paralimpia megrendezésére beadott magyar pályázat pozitív visszajelzést kapott a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól (NOB).

A NOB csütörtök este tette közzé első értékelését azok után, hogy a négy kandidáló városról, Budapestről, Rómáról, Párizsról és Los Angelesről meghallgatta az értékelő bizottság jelentését. Az érintettek a részletes, egyenkénti visszajelzést a jövő hét folyamán kapják meg a NOB-tól.  Amint Mark Adams, a NOB szóvivője jelezte: egyik kandidáló esetében sem tapasztaltak jelentős hiányosságot.

A Budapest 2024 Nonprofit Zrt. közleményében jelzi: a magyar szervezők korábban, nem hivatalos nyilatkozatokból már értesülhettek a budapesti pályázattal kapcsolatos pozitív visszajelzésekről, azonban a NOB mostani hivatalos bejelentése alapján a magyar főváros valóban eséllyel folytatja a versengést a 2024-es rendezéséért. Fürjes Balázs a budapesti pályázat vezetője hangsúlyozta: a NOB egyértelműen kijelentette, hogy Budapest kitűnően alkalmas az olimpiára.

A következő mérföldkő októberben lesz, ekkor kell benyújtani a kandidáló városoknak a pályázati dokumentáció második anyagát. A 2024-es nyári játékok helyszínéről jövő év szeptemberében, Limában dönt a NOB.

Szerző
Témák
NOB Olimpia 2024

Olimpia 2024 - Pozitív visszajelzés érkezett a NOB-tól

 A 2024-es nyári olimpia és paralimpia megrendezésére beadott magyar pályázat pozitív visszajelzést kapott a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól (NOB).

A NOB csütörtök este tette közzé első értékelését azok után, hogy a négy kandidáló városról, Budapestről, Rómáról, Párizsról és Los Angelesről meghallgatta az értékelő bizottság jelentését. Az érintettek a részletes, egyenkénti visszajelzést a jövő hét folyamán kapják meg a NOB-tól.  Amint Mark Adams, a NOB szóvivője jelezte: egyik kandidáló esetében sem tapasztaltak jelentős hiányosságot.

A Budapest 2024 Nonprofit Zrt. közleményében jelzi: a magyar szervezők korábban, nem hivatalos nyilatkozatokból már értesülhettek a budapesti pályázattal kapcsolatos pozitív visszajelzésekről, azonban a NOB mostani hivatalos bejelentése alapján a magyar főváros valóban eséllyel folytatja a versengést a 2024-es rendezéséért. Fürjes Balázs a budapesti pályázat vezetője hangsúlyozta: a NOB egyértelműen kijelentette, hogy Budapest kitűnően alkalmas az olimpiára.

A következő mérföldkő októberben lesz, ekkor kell benyújtani a kandidáló városoknak a pályázati dokumentáció második anyagát. A 2024-es nyári játékok helyszínéről jövő év szeptemberében, Limában dönt a NOB.

Szerző
Témák
NOB Olimpia 2024