Demjánt igazolják a számok - Orbán bocsánatot kér?

Publikálás dátuma
2016.06.03. 07:21
A takarékszövetkezetek az integráció után sem tudtak igazi nagybankká válni (képünk illusztráció) FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A nyilvános elérhető adatokból egyértelműen kiderült, hogy a takarékszövetkezeti integráció adózott eredménye a 2012. és 2015. között 15,3 milliárd forinttal csökkent. Vagyis azoknak volt igazuk, akik arra figyelmeztettek, hogy a takarékszövetkezeti mozgalomnak kárt okozott a kormányzat beavatkozása. Ugyanakkor a Takarékbank és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) közleményében cáfolni igyekszik a Bankszövetség állításait.

A pénzintézeti szférát érintő - napok óta tartó - háborúskodás továbbra sem lankad. Egyre többen vélik úgy, hogy a Bankszövetség bátor, a takarékszövetkezetek kivételezett helyzete ellen tiltakozó levele Csányi Sándor OTP-vezér álláspontját tükrözi. A takarékszövetkezetek előtérbe hozása ugyanis sérti a legnagyobb lakossági bank érdekeit, ráadásul helyzetbehozásuk nem piaci eszközökkel, hanem állami beavatkozásokkal történt.

A bankcsoportok, illetve tulajdonosaik számokkal kívánják bizonyítani igazukat. A tét annak megítélése, hogy sikeres volt-e a takarékszövetkezetek kikényszerített integrációja, a kísérlet arra, hogy a Takarékbank, és közvetve az FHB közreműködésével, a Magyar Postát is bevonva - egy sikeres, magyar tulajdonú, országos pénzügyi konglomerátumot hozzanak létre. Az elmúlt három esztendőt tükröző számok azonban egyáltalán nem igazolják, hogy érdemes volt a takarékszövetkezeti mozgalmat szétverni, olyan állapotot teremteni, amikor a tagság nem képes tulajdonjogával élni. Az integrációban résztvevő takarékszövetkezetek mérlegfőösszege - az OTSZ megítélése szerint - az integráció bevezetését követően jelentősen csökkent, míg a Takarékbank mérlegfőösszege közel megduplázódott. Így nem meglepő, hogy a takarékszövetkezetek integráció előtti jelentős nyeresége veszteségbe fordult, a Takarékbank nyeresége viszont több, mint 13-szorosára nőtt. Ezeket az adatok bárki számára hozzáférhetőek, azokat a jegybank Aranykönyv című kiadványa tartalmazza. Ezek a számok is alátámasztják Demján Sándornak, az OTSZ elnökének Orbán Viktor miniszterelnökhöz írott nyílt levelét, amelyben felhívta a kormányfő figyelmét arra, hogy milyen következményekkel járt a félresikerült takarékszövetkezeti integráció, az ernyőbankként működő Takarékbank és az FHB összefonódása. Szakértők szerint mindez azt a gyanút kelti fel, hogy a Spéder Zoltán nagyvállalkozó érdekkörébe tartozó FHB veszteségeit a takarékszövetkezetekkel fizetteti meg. Ugyanők mondják, nem lennének meglepve, ha Orbán Viktor miniszterelnök - tájékozódva a kialakult helyzetről - megkövetné a kárt szenvedett szövetkezeti tagokat.

Ugyanakkor levélben tiltakozott 80 takarékszövetkezet vezetője és az SZHISZ, Patai Mihály bankszövetségi elnök minapi, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek (másolatban Matolcsy György jegybankelnöknek) írt levele ellen. A levél aláírói azt állítják, hogy a Bankszövetség elnöke téved abban, hogy a bankadó kevésbé sújtja a takarékszövetkezeti integráció tagjait, mint más bankokat. Arra hivatkoznak, hogy az integráció tagjai önálló jogi személyek, ezért külön adóznak. A levél írói úgy vélekednek, hogy téved a Bankszövetség, amikor arra hivatkozik, hogy az MNB felügyeleti jogköre nem terjed ki a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjaira. Szakértőnk szerint ezt egyébként ebben a formában nem is állította Patai Mihály, hanem arról írt, hogy az SZHISZ-nek is vannak jogosítványai, ami korlátozza azt, hogy a jegybank minden tekintetben rálásson az integráció működésére.

Érdekes megállapítás az, hogy 2014-et megelőzően több takarékszövetkezet felszámolásra került, de valamennyi azelőtt sodródott felszámolásba, hogy belépett volna az integrációba (például Körmend) vagy a garanciaközösségbe (például Orgovány). Ez megfelel a valóságnak, de azért kapott állami támogatást az integráció, hogy a takarékszövetkezeteket ne engedje csődbe menni. A kapott 136 milliárd forintot azonban ennek ellenére nem használták fel, hanem az OBA-nak kellett kártalanítania pórul járt ügyfeleket.

Lázár: "Orbán Viktor nagyrabecsüli Demján Sándort"
A bankháború szóba került Lázár János szokásos Kormányinfóján is, amelyen tegnap megvédte Spéder Zoltánt, és a magyar pénzintézeteket is. Ugyanakkor Orbán Viktor kormányfő - a kancelláriaminiszter szavai szerint - nagyon nagyra becsüli Demján Sándor nagyvállalkozót, és amint hazaérkezik Egyiptomból, válaszolni fog levelére. Ugyanakkor óva intett minden piaci szereplőt attól, hogy állami beavatkozást akarjon, mert azzal a "bankárok rendszerint csak rosszul járhatnak". (Ez felért egy fenyegetéssel is!) A miniszter úgy vélekedett, hogy ha 86 takarékszövetkezetből 80 elégedett a rendszerrel, ezért miért kellene változtatni rajta - kérdezte. A szereplőknek le kellene ülniük egy asztalhoz, hogy megbeszéljék a dolgokat - tette hozzá. A Bankszövetségnek azonban nem fogjuk hagyni, hogy külföldi bankok előnyére lobbizzon a takarékszövetkezetek kárára - mondta a miniszter.


Kiállnak a takarékszövetkezetekért

A Takarékszövetkezetekért Egyesület megdöbbenve értesült arról, hogy 80 takarékszövetkezeti vezető aláírt egy olyan nyílt levelet, amelyben Demján Sándort vádolják meg hazugsággal. Horváth László elnök erről azt írta: a 2013. évi. (integrációs törvény), alapján a Takarékbank utasítási joggal rendelkezik a takarékszövetkezetek felett, és ebből eredően bármelyik vezetőt, bármikor le lehet váltani, vagy fel lehet függeszteni. Ugyanakkor felhívják az aláírók figyelmét, hogy tagjaik és a törvények felé elszámolással tartoznak, és a kényszer senkit nem ment fel a felelősség alól. "Ismereteink szerint Demján Sándor úr állításait eleddig számokkal nem cáfolta senki. Egyesületünk csatlakozik Demján Sándor úrnak Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz írt leveléhez és kéri a kormányt, hogy vizsgálja meg, hogyan érvényesültek a takarékszövetkezeti integráció által kitűzött célok az elmúlt években! Egyesületünk is valós veszélynek látja, hogy sérül a 130 000 részjegyes tulajdona" - írta Horváth László.

Szerző

Bérlővédelmi program indul a Józsefvárosban

Miután az önkormányzati lakásokra fordítandó költségek egyharmadát sem fedezik a beszedett lakbérek, ezért lakbérkorrekcióra készül a józsefvárosi önkormányzat - olvasható Kocsis Máté polgármester közleményében. Jelenleg 1,711 milliárd forinttal tartoznak a hátralékos bérlők.

Ezzel párhuzamosan támogatási alapot hoznak létre annak érdekében, hogy aki ,,betartja a közösségi együttélés szabályait” annak segítséget nyújtsanak a megemelt lakbér megfizetésében, hogy esetleges anyagi nehézségei miatt ne veszítse el otthonát. A jelenleg tartozással rendelkező jóhiszemű bérlők számára az önkormányzat segítségként felajánlja azt is, hogy részletfizetési megállapodást köt velük, és ha azt teljesítik, tartozásuk 25 százalékát átvállalja. Aki viszont nem működik együtt - erőszakos lakásfoglaló, lopja a közműveket - azzal szemben az önkormányzat megkezdi a kilakoltatást.

A program másik elemeként elindul az otthonfelújítás, melynek részeként azok számára, akik az elmúlt egy évben rendesen fizették a lakbért, a jövő év végéig összesen 500 millió forintot biztosít lakásuk felújítására, pályázat útján. Ez a lehetőség a jövőben is nyitva áll majd azok előtt, akik a megelőző egy évben hátralék nélkül fizetik a lakhatási költségeiket, függetlenül attól, hogy ezt önerejükből vagy a támogatási alap segítségével teszik.

Azok számára, akik az új rendszerben nem kívánnak részt venni, 2017. december 31-ig lehetőséget biztosítanak arra, hogy bérelt lakásukat 50-90 százalékos kedvezménnyel megvásárolják.

A fideszes Kocsis Mátét eddig hevesen támadták szegényellenes intézkedései miatt. A hajléktalanokat büntető, a Kék Pontot ellehetetlenítő és a városrehabilitációra hivatkozva a kilakoltatásokat sem ellenző polgármester nem a szociális érzékenység szobraként élt a köztudatban. 2014 június óta mintegy 300 családot rakott utcára a VIII. kerületi önkormányzat, többeket a megfelelő elhelyezés biztosítása nélkül.

Szerző

Keményen üzentek Spéder Zoltánnak

Publikálás dátuma
2016.06.03. 07:00
Spéder Zoltánnak újra leckét adtak abból, hogy a kormánypárti kapcsolatok ellenére is támadhatják az embert FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Több fronton is támadások érték Spéder Zoltánt. A Takarékbank tulajdonosának Demján Sándor és a Magyar Bankszövetség után "címlapsztoriban" ment neki a Magyar Idők kormánypárti napilap is. Forrásaink szerint elképzelhető, hogy a kabinet üzent Spédernek, mert gazdasági körein keresztül meg akarja kaparintani az FHB-elnök médiabirodalmát, amelybe többek közt a kormánykritikus Index és a napi.hu is beletartozik.

A kormánykritikus Index mögötti "átláthatatlan nemzetközi adóoptimalizáló céghálóról" közölt terjedelmes cikket a kormánypárti Magyar Idők, amely csaknem egy oldalon keresztül foglalkozott Spéder Zoltán ügyeivel. Érdekes, hogy míg a hírportál gyakran erőteljesen kritizálja a kormányt, az azt tulajdonló Spéder kitüntetett üzleti kapcsolatban áll a kabinettel. A kormánybarát napilap írásban többek közt kifejtették, hogyan kötődik a portálalapító üzleti kör az MSZP-hez, köztük Braun Róberthez, aki később Medgyessy Péter miniszterelnök kommunikációs vezetője, és Gyurcsány Ferenc tanácsadója lett. Külön kiemelték, hogy amikor az Index a kétezres évek elején anyagi gondokkal küzdött, átkerült egy Bajnai Gordon későbbi miniszterelnök által vezetett offshore-hátterű céghez. Később pedig egy másik off-shore vállalkozáshoz, amelynek Nobilis Kristóf és Spéder voltak a tulajdonosai - az iratok a Panama-botrány kapcsán kerültek elő.

A Magyar Idők szerzője az egyoldalas írás végén meg is jegyzi, hogy az Indexet 2013-ban "offshoretalanították". Így magának a történetnek nem sok hírértéke lenne, ám miután a cikk mellé került egy összegzés arról, hogy Demján Sándor és a Magyar Bankszövetség is betámadta a Spéder-féle Takarékbankot (erről lapunk 4. oldalán olvashatnak), arra lehet következtetni, hogy a kabinet "baráti napilapban" kívánt üzenni az üzletembernek. Május elején Lázár János már nem ilyen burkoltan adta a közvélemény tudtára a Spéderrel kapcsolatos kormányzati álláspontot: "semmiképpen nem tartom egészségesnek, ha egy nagyvállalkozó nyíltan szembe megy Orbán Viktor miniszterelnök akaratával" - mondta a tárcavezető, amikor az offshore-ügyről kérdezték.

Megfigyelők szerint az állhat a hirtelen jött Spéder-ellenes hadjárat mögött, hogy az Orbán-kormány gazdasági körei nem is titkoltan új, baráti sajtót akar kiépíteni és felerősíteni Simicska Lajos médiabirodalmának elvesztése után. Ehhez pedig kapóra jöhet Spéder Közép Európai Média és Kiadó Zrt.-je (CEMP), amely az Indexen kívül többek közt a Napi.hu-t, az InfoRádiót, a Port.hu-t és a Portfolio.hu-t is birtokolja. Emellett a cég tavaly vásárolta meg az elsősorban nőket megszólító portálokat működtető Femina Média Kft.-t, így a Retikül.hu, a Nőifriss.hu és a FeminaShop.hu is Spéderhez került. Utóbbiak átlagosan havi 870 ezer felhasználót érnek el, s 419 ezres mobil olvasótábort mondhatnak magukénak. Tehát ha a CEMP kormányzati kézre kerülne, a hatalom rengeteg embert érhetne el üzeneteivel a vállalat bejáratott oldalain keresztül. Persze az orgánumok is jól járnának, hisz vélhetően milliókat kaszálnának a kormány hirdetéseivel.

Nem először történne meg, hogy Spéder valamely médiaérdekeltsége kormánykézre kerül. 2013-ban a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vásárolta meg a Napi Gazdaságot az azt addig kiadó CEMP-től. A Századvég nem járt jól az üzlettel, mivel a Napi Gazdaság Kiadó Kft. által korábban gondozott kiadványok - közöttük a 100 leggazdagabb magyar című és más mellékletek, valamint a Céginfo vállalati információs rendszer, illetve a konferenciaszervezés - a CEMP kezében maradt, így csupán egy 5 ezer példányszámúra becsült napilapot vásároltak, a jövedelmezőbb ágakat Spéder megtartotta. A gazdasági lapkiadót tavaly áprilisban a Simicskától elpártolt Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet volt főszerkesztője vette meg a Századvég Gazdaságkutatótól, utána váltak kormánybaráttá, s keresztelték át a lapot Magyar Időkre. A lap átvételét egyébként sokan Habony Árpád ötletének tulajdonították, mivel nehezményezte, hogy a gazdasági újságok kivétel nélkül "balliberális orgánumok".

Megéri tanácsokat adni
Sikeres évet zártak a kormány által kitüntetett helyzetbe hozott politikai tanácsadó cégek. A Nézőpont Csoport tavaly 139,1 millió forint adózott nyereséget termelt, ezt egy az egyben osztalékként felvette a tulajdonos Győri Tibor. Győri egyébként korábban Orbán Viktor jogi tanácsadója is volt, és jelenleg is Habony Árpád üzlettársa a Modern Media Group Zrt.-ben. A tanácsadócéget tavaly februárban vette át Mráz Ágoston Sámueltől. A Szalay-Bobrovniczky Kristóf tulajdonában álló Századvég Gazdaságkutató tavaly 191,2 millió forint osztalékot fizetett a tulajdonosoknak, ami majdnem a teljes nyereség. A legnagyobb kormányközeli tanácsadó cég 920 millió forintos árbevételt termelt. A Giró-Szász András érdekeltségébe tartozó Strategopolis 627,6 milliós árbevételt termelt tavaly. Így a korábbi kormányszóvivő és üzlettársai, Molnár Norbert Imre és Várkonyi Gáspár 290 millió forint osztalékot vettek fel - igaz az adózott nyereség csupán 280,5 millió forint volt, a hiányzó 9,5 milliót az eredménytartalékból szabadították fel.



Szerző