Demjánt igazolják a számok - Orbán bocsánatot kér?

A nyilvános elérhető adatokból egyértelműen kiderült, hogy a takarékszövetkezeti integráció adózott eredménye a 2012. és 2015. között 15,3 milliárd forinttal csökkent. Vagyis azoknak volt igazuk, akik arra figyelmeztettek, hogy a takarékszövetkezeti mozgalomnak kárt okozott a kormányzat beavatkozása. Ugyanakkor a Takarékbank és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) közleményében cáfolni igyekszik a Bankszövetség állításait.

A pénzintézeti szférát érintő - napok óta tartó - háborúskodás továbbra sem lankad. Egyre többen vélik úgy, hogy a Bankszövetség bátor, a takarékszövetkezetek kivételezett helyzete ellen tiltakozó levele Csányi Sándor OTP-vezér álláspontját tükrözi. A takarékszövetkezetek előtérbe hozása ugyanis sérti a legnagyobb lakossági bank érdekeit, ráadásul helyzetbehozásuk nem piaci eszközökkel, hanem állami beavatkozásokkal történt.

A bankcsoportok, illetve tulajdonosaik számokkal kívánják bizonyítani igazukat. A tét annak megítélése, hogy sikeres volt-e a takarékszövetkezetek kikényszerített integrációja, a kísérlet arra, hogy a Takarékbank, és közvetve az FHB közreműködésével, a Magyar Postát is bevonva - egy sikeres, magyar tulajdonú, országos pénzügyi konglomerátumot hozzanak létre. Az elmúlt három esztendőt tükröző számok azonban egyáltalán nem igazolják, hogy érdemes volt a takarékszövetkezeti mozgalmat szétverni, olyan állapotot teremteni, amikor a tagság nem képes tulajdonjogával élni. Az integrációban résztvevő takarékszövetkezetek mérlegfőösszege - az OTSZ megítélése szerint - az integráció bevezetését követően jelentősen csökkent, míg a Takarékbank mérlegfőösszege közel megduplázódott. Így nem meglepő, hogy a takarékszövetkezetek integráció előtti jelentős nyeresége veszteségbe fordult, a Takarékbank nyeresége viszont több, mint 13-szorosára nőtt. Ezeket az adatok bárki számára hozzáférhetőek, azokat a jegybank Aranykönyv című kiadványa tartalmazza. Ezek a számok is alátámasztják Demján Sándornak, az OTSZ elnökének Orbán Viktor miniszterelnökhöz írott nyílt levelét, amelyben felhívta a kormányfő figyelmét arra, hogy milyen következményekkel járt a félresikerült takarékszövetkezeti integráció, az ernyőbankként működő Takarékbank és az FHB összefonódása. Szakértők szerint mindez azt a gyanút kelti fel, hogy a Spéder Zoltán nagyvállalkozó érdekkörébe tartozó FHB veszteségeit a takarékszövetkezetekkel fizetteti meg. Ugyanők mondják, nem lennének meglepve, ha Orbán Viktor miniszterelnök - tájékozódva a kialakult helyzetről - megkövetné a kárt szenvedett szövetkezeti tagokat.

Ugyanakkor levélben tiltakozott 80 takarékszövetkezet vezetője és az SZHISZ, Patai Mihály bankszövetségi elnök minapi, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek (másolatban Matolcsy György jegybankelnöknek) írt levele ellen. A levél aláírói azt állítják, hogy a Bankszövetség elnöke téved abban, hogy a bankadó kevésbé sújtja a takarékszövetkezeti integráció tagjait, mint más bankokat. Arra hivatkoznak, hogy az integráció tagjai önálló jogi személyek, ezért külön adóznak. A levél írói úgy vélekednek, hogy téved a Bankszövetség, amikor arra hivatkozik, hogy az MNB felügyeleti jogköre nem terjed ki a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjaira. Szakértőnk szerint ezt egyébként ebben a formában nem is állította Patai Mihály, hanem arról írt, hogy az SZHISZ-nek is vannak jogosítványai, ami korlátozza azt, hogy a jegybank minden tekintetben rálásson az integráció működésére.

Érdekes megállapítás az, hogy 2014-et megelőzően több takarékszövetkezet felszámolásra került, de valamennyi azelőtt sodródott felszámolásba, hogy belépett volna az integrációba (például Körmend) vagy a garanciaközösségbe (például Orgovány). Ez megfelel a valóságnak, de azért kapott állami támogatást az integráció, hogy a takarékszövetkezeteket ne engedje csődbe menni. A kapott 136 milliárd forintot azonban ennek ellenére nem használták fel, hanem az OBA-nak kellett kártalanítania pórul járt ügyfeleket.

Lázár: "Orbán Viktor nagyrabecsüli Demján Sándort"

A bankháború szóba került Lázár János szokásos Kormányinfóján is, amelyen tegnap megvédte Spéder Zoltánt, és a magyar pénzintézeteket is. Ugyanakkor Orbán Viktor kormányfő - a kancelláriaminiszter szavai szerint - nagyon nagyra becsüli Demján Sándor nagyvállalkozót, és amint hazaérkezik Egyiptomból, válaszolni fog levelére. Ugyanakkor óva intett minden piaci szereplőt attól, hogy állami beavatkozást akarjon, mert azzal a "bankárok rendszerint csak rosszul járhatnak". (Ez felért egy fenyegetéssel is!) A miniszter úgy vélekedett, hogy ha 86 takarékszövetkezetből 80 elégedett a rendszerrel, ezért miért kellene változtatni rajta - kérdezte. A szereplőknek le kellene ülniük egy asztalhoz, hogy megbeszéljék a dolgokat - tette hozzá. A Bankszövetségnek azonban nem fogjuk hagyni, hogy külföldi bankok előnyére lobbizzon a takarékszövetkezetek kárára - mondta a miniszter.

Kiállnak a takarékszövetkezetekért

A Takarékszövetkezetekért Egyesület megdöbbenve értesült arról, hogy 80 takarékszövetkezeti vezető aláírt egy olyan nyílt levelet, amelyben Demján Sándort vádolják meg hazugsággal. Horváth László elnök erről azt írta: a 2013. évi. (integrációs törvény), alapján a Takarékbank utasítási joggal rendelkezik a takarékszövetkezetek felett, és ebből eredően bármelyik vezetőt, bármikor le lehet váltani, vagy fel lehet függeszteni. Ugyanakkor felhívják az aláírók figyelmét, hogy tagjaik és a törvények felé elszámolással tartoznak, és a kényszer senkit nem ment fel a felelősség alól. "Ismereteink szerint Demján Sándor úr állításait eleddig számokkal nem cáfolta senki. Egyesületünk csatlakozik Demján Sándor úrnak Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz írt leveléhez és kéri a kormányt, hogy vizsgálja meg, hogyan érvényesültek a takarékszövetkezeti integráció által kitűzött célok az elmúlt években! Egyesületünk is valós veszélynek látja, hogy sérül a 130 000 részjegyes tulajdona" - írta Horváth László.