Cafeteria - Döntöttek a készpénzesítésről

Publikálás dátuma
2016.06.03 07:22
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Álságos egyeztetések után a kormány tegnap az adótörvény-módosítások részeként benyújtotta a parlament törvényalkotási bizottságához a jövő évi cafeteria-szabályokat. A vélhetően végleges javaslat szerint jövőre a versenyszférában a 450 ezer forintos cafeteria keretük 22 százalékát, azaz 100 ezer forintot készpénzben kaphatják meg a dolgozók, a maradékot Széchenyi pihenőkártyán (SZÉP). A közszférában kevesebbet kapnak, itt a 100 ezer forint készpénz mellett legfeljebb 100 ezer forint kerülhet a a SZÉP-kártyára. Az új szabályokat a a hónap közepén véglegesítheti az Országgyűlés.

A szakszervezetek számára úgy tetszik, elfogadhatatlan a döntés. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elsőként tiltakozott az új cafeteria-szabályok ellen, mert azok jelentősen korlátozzák a dolgozók mozgásterét és indokolatlanul kedvez a SZÉP-lobbinak - nyilatkozta a Népszavának Kordás László a MASZSZ elnöke. Az egyetlen pozitívum, hogy a kormány kimondta amit szakszervezet korábban javasolt, hogy bármilyen irányú is lesz a változtatás, az a dolgozónak nem kerülhet többe, mint az eddigi rendszer - tette hozzá. A törvényjavaslat szerint a munkavállalónak semmit nem kell fizetnie a juttatás után, a munkáltató fizeti meg a kedvezményes közterhet. A foglalkoztató a cafeteria összegének 1,19-szerese után fizeti meg a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho).

A szakszervezet kifogásolja, hogy megszűnik az étkezési utalvány, az utazási bérlet, az egészségpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár és az iskolakezdés támogatása, amelyekre eddig évi 200 ezer forintot lehetett elkölteni. Az új rendszerben a dolgozó 8333 forintot kaphat kézhez, ami a havi bérletére sem elég. A MASZSZ ezért azt javasolja, hogy a dolgozó maga dönthesse el, hogy a cafeteriakeret mekkora részét kéri készpénzben, - és az bruttósítva épüljön be az alapbérébe - valamint mennyit igényel SZÉP-kártyán - tette hozzá Kordás, aki a további egyeztetéseket sürgetett és kezdeményezi a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának azonnali összehívását.

A SZÉP-kártya rendszerének megtartását pozitívumként, az önkéntes nyugdíjpénztári tagság támogatásának megszűnését az öngondoskodás gyengítése miatt negatívumként értékelték a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) munkáltatói oldalának képviselői. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a SZÉP-kártya rendszerének megtartása pozitívum, hiszen a 350 ezer forintos SZÉP-kártya keret jól szolgálja majd a belföldi turizmust.

A VOSZ főtitkára úgy véli, azzal hogy az önkéntes nyugdíjpénztári támogatás kikerült a cafeteria-juttatások köréből, tovább gyengülhet majd az öngondoskodási képesség, hiszen az alacsony munkabérből élők ezután már nem biztos, hogy élni fognak ezzel a formával.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke azt mondta, szervezetük számára elfogadható kompromisszum a kormányzati javaslat. Kiemelte: a SZÉP-kártya rendszerének fenntartásával a szervezet elérte a minimum célját, ugyanis az MGYOSZ a kezdetektől azon az állásponton volt, hogy a SZÉP-kártyát nem szabad hagyni elveszni, mert ez a turizmus, vendéglátás ágazat számára sorscsapás lenne.

Rolek Ferenc szerint sem szerencsés, hogy a cafeteria-elemek sorából törölték az önkéntes nyugdíjbiztosítást, ugyanis várhatóan ez a megtakarítási forma a munkavállalók rövid távú meggondolásai miatt háttérbe fog szorulni.

Adóemelések is jönnek
A törvényalkotási bizottság tegnap tárgyalt a jövő évi adóváltozásokról is, ezek között véglegesítette hogyan változik jövőre az üzemanyagok jövedéki adója: Ha a kőolaj hordónkénti világpiaci ára negyedévi átlagban 50 dollár fölé kerül, akkor az adó mértéke a benzin esetében literenként 120 forint lesz, ha azonban legfeljebb 50 dollár, akkor 125 forint, míg a gázolajnál a magasabb ár mellett 110,35 forint az adó, alacsonyabbnál viszont 120,35 forint - véglegesítette a törvényalkotási bizottság. (Jelenleg az olaj árfolyama 50 dollár alatt van, vagyis ha most lépne életbe ez a jövedéki adó szabályozás, akkor emelkedne a jövedéki adó.)
Egy a kormánypártok által beterjesztett módosító javaslat lehetőséget adhat az önkormányzatoknak arra, hogy akár napi 400 forintos idegenforgalmi adót is kivethessenek az eddigi 300 helyett, vagy a szállásdíj 4,6 százalékát. Ezt azzal indokolták, hogy a jövő évi költségvetés csökkenti az önkormányzatok idegenforgalmának költségvetési támogatását.



Szerző
2016.06.03 07:22

Légszennyezés: sokba kerülnek Magyarországnak a dízelek

Publikálás dátuma
2019.01.20 14:23
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Rengeteg, az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautó fut a hazai utakon.
Körülbelül 500 milliárd forintos kárköltsége van egyetlen év alatt a magyarországi utakon futó járművek okozta légszennyezésnek, amely összeg kétharmada a dízelektől ered – írja egy friss jelentés alapján a Portfolio. A portál összefoglalója szerint a vizsgált országok között Magyarországon fut arányaiban a legtöbb, az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautó.
A CE Delft kutató és tanácsadó által készített jelentés a közutakon futó, elsősorban dízelüzemű járművek okozta szennyezés társadalmi költségeit, illetve kivezetése várható társadalmi hasznát igyekszik számba venni az Európai Unióban kilenc tagállam – Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Észtország, Németország, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Spanyolország – esetében. Az Európai Unióban a közlekedéshez köthető légszennyezés teljes kárköltsége mintegy 66,7 milliárd euró volt 2016-ban, és ennek 83 százaléka a dízelüzemű járművekhez fűződik. A dízelek okozta szennyezés költségeinek zöme, 65 százaléka a nitrogén-oxidoktól ered, míg a kisméretű részecskeszennyezés (PM2,5) a kapcsolódó költségek 32 százalékáért felelős. Ezeket a számokat az unió COPERT nevű járműemisszió-kalkulátora alapján kapták a jelentés összeállítói, de ennél is magasabb szám jött ki, amikor a nagyrészt a dízelbotrány kirobbanását követően életre hívott úgynevezett TRUE kezdeményezés (The Real Urban Emissions Initiative) alapján kalkulálták ki a költségeket. Ezek kevesebb becslés és több valós adat alapján azt mutatják, hogy
a közúti légszennyezés teljes valódi költségei körülbelül 79,8 milliárd euróra rúgtak az EU28-ban 2016-ban, amelynek 75 százalékáért a dízelek felelősek.
Magyarországon a szállítás-közlekedési ágazatból eredő két legjelentősebb légszennyező anyag, a PM2,5 és a nitrogén-oxidok által okozott károk költségei elmaradnak ugyan az EU28, Németország és Ausztria átlagától, a vizsgált kelet-európai országokhoz képest azonban magasabbak a költségek a COPERT alapján végzett becslés szerint. Ezek szerint egy kilogramm, nagyvárosi forgalom révén a légkörbe kerülő PM2,5 Magyarországon 317 euró kárköltséget von maga után, amelynek 90-100 százaléka egészségügyi költségekkel kapcsolatos. Az okozott károk tekintetében sem mindegy, hogy a légszennyezés milyen népsűrűségű környéken valósul meg. Ugyancsak egy kilogramm, de kisebb magyarországi városban kibocsátott részecske kárköltsége átlagosan már csak 102, míg a ritkán lakott vidéki területeken mindössze 59 euró. A nitrogén-oxidok esetében városokban 26,8, vidéken 15,8 euró a kárköltség Magyarországon. Összességében a benzines járművek által Magyarországon okozott légszennyezés kárköltsége a COPERT alapján 138 millió euró volt 2016-ban, ami a többi vizsgált országhoz képest nem tűnik magasnak. A dízelek esetében rosszabb a helyzet, a 847 millió eurós magyar kárköltséget csak az osztrák (1853 millió euró), a német (10 437 millió euró), valamint a szlovén (317 millió euró) érték haladja meg, ha a lakosságszámhoz viszonyítjuk.
Jóval magasabb kárköltségek jöttek ki viszont, amikor a számításokat a valós emissziós faktorokat jobban figyelembe vevő TRUE alapján végezték. Míg az EU esetében így mintegy 20 százalékkal kapunk nagyobb számot, addig
Magyarország esetében sokkal nagyobb, az előzőeket több mint 60 százalékkal meghaladó szám, összesen 1591 millió eurós – vagyis átszámítva mintegy 500 milliárd forint kárköltség jön ki egyetlen évre (2016).
Ebből a benzinüzemű járművek 519, míg a dízelek 1072 millió euró légszennyezéssel kapcsolatos kárköltségért felelősek. Az egyes, vizsgált országok közül a magyar eredmény mutatja a legnagyobb eltérést a két számítási mód között. A TRUE alapján a közúti légszennyezéssel összefüggő egészségügyi költségek a teljes kárköltségnek mintegy 91 százalékára rúgnak az EU-ban, a magyarországi arány pedig 92 százalék. Jóval alacsonyabb viszont az a szám, ami a kormány, illetve az egészségbiztosítás által állt kapcsolódó egészségügyi kiadások arányát mutatja Magyarországon (66 százalék, 971 millió euró), mint az EU átlagában (73 százalék), sőt, a felmérésben szereplő országok között nálunk a legalacsonyabb ez az arány a COPERT és a TRUE alapján egyaránt.
A jelentés szerint a vizsgált országok közül – a 2 százalékos uniós átlagot messze meghaladva – Magyarországon fut arányaiban a legtöbb, az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautó. Ezek alapján a teljes hazai dízeles autópark 9 százalékát teszik ki az olyan modellek, amelyek még az 1992 júliusában bevezetett Euro 1-es kibocsátási normának sem felelnek meg. A benzines autók esetében viszont jelenleg nem lóg ki lefelé a sorból Magyarország, az előrejelzés szerint pedig a jövőben inkább felfelé lóghat ki: 2030-ra már nálunk lehet a legmagasabb, 97 százalékos Euro 6-1 besorolású kocsik aránya, míg az uniós átlag várhatóan csak 89 százalék lesz.
2019.01.20 14:23

Elkaszálná az EU a Siemens és az Alstom egyesülését

Publikálás dátuma
2019.01.20 11:08

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE, SEBASTIEN BOZON
A jövő hónapban emelhet vétót az ügyben az Európai Bizottság.
Nemet mond a német Siemens AG és a francia Alstom SA vasúti üzletágainak egyesülésére az Európai Bizottság – tudta meg a Reuters. A vétót a cikk szerint februárban fogják bejelenteni. Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter ezzel kapcsolatban közölte: szerinte az EU-nak jóvá kell hagynia a megegyezés. A Le Journal du Dimanche francia lapnak úgy fogalmazott: az Alstom és a Siemens összefonódásának elutasítása gazdasági és politikai hiba lenne. A megállapodással egyébként a világ második legnagyobb ágazati cége jönne létre.
2019.01.20 11:08