Lázár legyőzte Pintért

Újabb alaptörvény-módosításra nem feltétlenül kerülhet sor, a Belügyminisztérium terrorizmus-ellenes csomagját viszont biztosan megszavazza a jövő héten a parlament. A két javaslatról tegnap tárgyaltak az Országgyűlés szakbizottságai, előbbiről összevont ülésen a nemzetbiztonsági és a honvédelmi, utóbbiról pedig a törvényalkotási bizottság tagjai mondtak véleményt. Kiderült, a Jobbikon múlik, hogy az alkotmányban külön tényállás lesz-e a terrorveszély-helyzet, az MSZP és az LMP valamint több független képviselő ugyanis már korábban nemet mondott a kormány tervére.

Miután az ülésen nem hangzott el olyan információ, amely alapján az MSZP szerint indokolt lenne egy új különleges jogrend bevezetése, az ellenzéki párt nem szavazza meg a változtatást. Erről Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke beszélt az ülést követően. Megismételte, pártja szerint a módosítás kizárólag a kormánypropaganda céljait szolgálná. Ugyanakkor a honvédség jogállásának egységesítésére nyitottak lennének, hiszen a hadsereg alkalmazhatóságáról jelenleg mást mond az alaptörvény és a honvédelmi törvény. A belügyminiszter csomagját viszont támogatják, az megfelelő hatáskört biztosít a terrorizmus elleni fellépéshez a kormány számára.

Az LMP-s Szél Bernadett emlékeztetett, pártja korábban ahhoz a feltételhez kötötte a javaslat támogatását, hogy a kormány meg tudja-e indokolni egy új különleges jogrend bevezetésének szükségességét. Ám a kabinet erre nem volt képes, helyette az összevont bizottsági ülésen is "süketek párbeszéde" zajlott, így új különleges jogrend létrehozását az LMP továbbra sem tartja indokoltnak. A Jobbik még kivár, a kormánypártok viszont kitartanak az elképzelés mellett, ami Orbán Viktor számára úgy tűnik presztízskérdés. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, a honvédelmi bizottság elnöke a módosítás szükségességét azzal indokolta, anélkül a honvédséget a terrorveszélyhelyzetekben nem lehet alkalmazni. Kósa szerint a kormány esetleges "túlterjeszkedő" intézkedéseit az Alkotmánybíróság törölheti. Az együttes ülés után Simicskó István honvédelmi miniszter is a "gránitszilárdságú" alaptörvény hatodik módosítása mellé állt és ígérte, a javaslat a szabadságjogoknak csak a legszűkebb mértékű korlátozását teszi lehetővé.

A terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő belügyminisztériumi előterjesztést viszont minden parlamenti párt támogatja. Ezzel inkább a kormánynak volt baja, hiszen - bár a két érintett miniszter ezt tagadta - a tervezett új szuper titkosszolgálat miatt Pintér Sándor és Lázár János között kitört a háború. Pintér szinte korlátlan hatalmat adott volna magának a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) felett, amit a Miniszterelnökség vezetője sikerrel megtorpedózott. A 23 törvényt módosító csomagot kellett volna elfogadnia a Háznak, ám a javaslatot utolsó percben nem engedte végszavazásra a törvényalkotási bizottság. Tegnap azonban ez a testület elfogadta, hogy csökkentett hatáskörrel működjön majd a TIBEK, így a tervezet visszakerülhet az Országgyűlés elé és arról várhatóan kedden szavaznak is.

A bizottságban elfogadott módosítás szűkítené a TIBEK-et felügyelő miniszter hatáskörét. Eszerint az Információs Hivatal, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy a hivatalok tájékoztatást adjanak más, a TIBEK-kel együttműködő szerveknek, az adattovábbításról pedig az adott szervet felügyelő minisztert is tájékoztatni kell. A kétharmados szabályozásba bekerülne, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szolgálatok tekintetében, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter pedig az Információs Hivatal tekintetében irányítja az állami szervektől származó nemzetbiztonsági vonatkozású információk elemzését, értékelését, és az azokkal kapcsolatos döntés-előkészítő munkát. Előbbi a belügyminiszterhez, utóbbi a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez tartozik.

Szerző

7-en a 7-ről - Ön is része a soft power háttérhatalomnak?

Arató András, Klubrádió

Ha jól értem, arról van itten szó, hogy valaki behatol a kultúránkba, kommunikációs tereinkbe, és onnan próbál minket meggyőzéssel a hatalma szolgálatába állítani, fizikai (pl. katonai, rendőri) erőszak alkalmazása helyett. Használja a félelemkeltés módszerét, főleg ellenségképek mutogatásával, köztük iszlám menekültáradat, brüsszeli és amerikai gyarmatosítók, antikrisztiánus családmodellezők rémképeivel. Biztosan kijelenthetem, hogy e networknek nem vagyok része. Sőt, én teljesen jól vagyok.

Avar János, újságíró

Nagyon remélem, mivel a kifejezést megalkotó harvardi professzor szerint a soft power lényege a meggyőzés, s kulcseleme a hitelesség. Csodálkoztam is azon, hogy a kormányfő ezt összekapcsolta a vele harcban álló háttérhatalommal, mert ezek szerint az ő oldalán e hitelesség hiánycikk. Ami nem is csoda, mert Nye professzor azt mondta, a legjobb propaganda a nem propaganda, márpedig a mi mai Futbóliánkban a propaganda pótolja a kormányzást is.

Bolgár György, rádiós újságíró

Hogyne. Ha a magam lágy, soft hangján megszólalok a háttérből, azonnal megremeg a kemény hatalom a centrális erőtérben. Üzenünk Felcsútnak, hogy ők is megértsék.

Farkasházy Tivadar, Hócipő

Mi az hogy, nagyon is! Meg is sértődnék, ha nem számolnának közéjük. Bástya elvtárs már le van szarva? Egykori kollégám, Soós Bandi, az első és utolsó magyar gombfoci szakkönyv írója, és a filléres fekete fogadások lebonyolítója az ügetőn - aki most a kilencven és a száz között járna - mesélte, hogy ő az ötvenes évek elején trockista volt, de sosem merte megkérdezni, hogy mi az.

Friss Róbert, újságíró

Naná, hogy része. Csak nem pénzelt a Soros.

Horváth István, hírlapíró

Hogy Soros György, a háttérhatalom vezére Orbán szerint soft? Milyen legyen? Már nyolcvanhat éves.

Horváth Zoltán, újságíró

Nem. Az én részem a soft power. Sorry.

Szerző

Oktatás 2017 - Se fejlesztés, se javulás

Publikálás dátuma
2016.06.04. 07:04
A növekedést senki sem látja FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Bár a jövő évi költségvetésben az oktatásra fordított kiadások növekedése szerepel, a kormány ezt nem mással, mint számbűvészkedéssel érte el. Az elemzők nem látják azokat a százmilliókat, amikről a kabinet beszél, az viszont világosan kitűnik, hogy jövőre sem jutnak források az oktatási folyamatok érdemi fejlesztésére.

Noha a kormány az ellenkezőjét állítja, elemzők szerint nem sok jót ígér az iskoláknak a 2017-es költségvetési javaslat. Látszólag százmilliárdokkal többet költene a kormány az oktatás egészére (közoktatás, szakképzés, felsőoktatás), ám ez nem takar valódi finanszírozásbővülést, az oktatás továbbra is alulfinanszírozott marad, a tervezett összegek csupán a "szinten tartáshoz" lennének elegendőek. Ami nem jelent mást, minthogy az oktatást továbbra is lélegeztetőgépen tartják, fejlesztésekről, minőségi javulásról szó sem lehet. Már annak is örülni kell majd, ha a látványosan, ám lényegében fölöslegesen újraformált és Klebelsberg Központtá keresztelt állami intézményfenntartó idejében befizeti a közüzemi számlákat, idejében utalja a béreket, biztosítja az iskolák mindennapi működéséhez szükséges legalapvetőbb eszközöket.

Pedig rendelkezésre állna több forrás is, s ezt maga Orbán Viktor is elismerte. A miniszterelnök a Kossuth Rádióban nemrég azt nyilatkozta: "a magyar gazdaságban megvan egy korszerű, modern ismereteket nyújtó, kiszámítható és megbízható oktatási rendszerhez szükséges pénzösszeg". Az állítással nem lehet vitatkozni, a probléma ott van, hogy ez a pénzösszeg nem egy modern és kiszámítható oktatási rendszer felépítésére megy el. 2010 óta jelentős pénzt vontak ki a rendszerből, a Klebelsberg intézményfenntartó 2013-as színre lépése után pedig kaotikus viszonyok alakultak ki a közoktatás finanszírozásában (is). Bár a fenntartóba évről évre több pénzt pumpáltak, az leginkább csak értelmetlen pénznyelőként funkcionált, képtelen volt ellátni feladatait, az állandósult forráshiány miatt gyors minőségi és állagromlás vette kezdetét.

A finanszírozás egyik legnagyobb gondját maga a rendszer okozza: az átgondolatlan, elsietett, társadalmi-szakmai konszenzust nélkülöző erőszakos centralizáció elsődleges célja a költségek lefaragása. Pedig épp az ellenkezőjére lett volna szükség, az ágazat korábban sem volt agyonfinanszírozva, az oktatásra szánt kiadások 2003 óta látványosan csökkennek, ám az igazi mélyrepülés 2010 után kezdődött. A közoktatás esetében például a 2012-es kiadások a 2005-ös értékek kétharmadát sem érték el. Az utóbbi egy-két évben hallható "többet költünk oktatásra" kormányszöveg nem más, mint a korábban elvont hatalmas összegek apránkénti visszapótolása.

Bűvészkednek a számokkal

Nincs ez másképp a jövő évi büdzsé esetében sem, amelynek vitája az utolsó szakaszához érkezett, a jövő héten pedig el is fogadhatják annak módosító javaslatát. Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az M1-en azt nyilatkozta, a költségvetési javaslat a módosítások megtárgyalása után is "megőrizte eredeti karakterét", s csupán "kismértékű módosítások" történtek. A kormány több mint 130 milliárdos átrendezésre tett javaslatot, s a kiadások mellett a bevételek összegét is növelte.

A módosító javaslatban továbbra is benne van a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), annak ellenére, hogy a kormány képviselői már a szervezet teljes átalakítását (sőt, korábban a megszüntetését) is bejelentették. A Klik tervezett költségvetését kicsit átszabták: a javaslat 28. pontjában leírtak szerint a személyi juttatásokra szánt összegekből mintegy 25,2 milliárd forintot elvonnak, s más átcsoportosításokkal összevonva 28,9 milliárddal növelik a dologi kiadásokat. Érdekesség, hogy néhány oldallal később egy táblázatban viszont már azt ecsetelik, hogy mennyi pluszforrást biztosítanak a Kliknek.

A módosító javaslat 138. pontja szerint személyi juttatásokra (!) plusz 17,5 milliárdot adnak, dologi kiadásokra plusz 30,3 milliárdot, valamint plusz 4,7 milliárd jelenik meg a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó rubrikában is. Mindez látszólag teljesen ellentmond a 28. pontban foglaltaknak, ám ha összeadjuk a számokat, kijön az a "bűvös" 50 milliárd (egészen pontosan 52,5), amit a kormány az iskolák teljes államosítására költene. Vagyis, míg az előbbi pontban szimpla átcsoportosításokról van szó, utóbbiban már a várható pluszforrásokkal számolnak. Az önkormányzatoktól elvették a működtetői jogokat, emiatt a támogatásokat is jelentősen megvágták, az így megspórolt pénzt elvben a Klik működésére fordítják majd. Ezen felül új adót is kivetnének az önkormányzatokra "szolidaritási hozzájárulás" címén, ebből legalább 20-22 milliárdot remélnek.

Többet? Kevesebbet?

A számháború azonban nem áll itt meg: míg a kormányzat azt kommunikálja, hogy jövőre 270 milliárddal költenek majd többet az oktatás egészére az idei előirányzottnál, a költségvetést elemző szakértők ezt nem látják. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Romaversitas szakértői a "civilek a költségvetésről" projekt keretében hosszasan elemezték a jövő évi költségvetés oktatással kapcsolatos részeit, s arra jutottak, hogy az oktatásra fordított összeg valójában "csak" 82,6 milliárd forinttal haladja meg az idei értékeket. Az eltérés abból adódik, hogy az elemzők a kormánnyal ellentétben nem próbálják elfedni a valóságot: a kormány csak a kiadás tervezett összegéről beszél, míg az oktatásra szánt valódi forrásnövekedés, vagyis a konkrét támogatás mértékéről a kiadások és a bevételek különbségéből lehet képet kapni; ez jövőre 82,6 milliárd forint.

A változás még így is jelentősnek tűnhet, ám ne feledjük, hogy a kormány már az idei költségvetést is felülírta, a kiadásokat 421 milliárd forinttal növelték. Ebből a Klik 91,5 milliárdot kapott, illetve 17,7 milliárddal pótolták a szakképzési centrumok, 6,5 milliárddal a felsőoktatás költségeit. Ezzel valamivel több mint 115 milliárddal növelték meg az idei tervszámot az oktatás területén, vagyis a jövőre előirányzott növekedés az eredeti tervek szerint valójában mintegy 33 milliárdos csökkenést jelent. Ám ha az önkormányzatoktól lenyúlt támogatásokból és a hozzájárulási sarcból valóban sikerül majd 50 milliárddal növelni a Klik büdzséjét, azzal már 20 milliárdos növekedésről is lehetne beszélni. Viszont az iskolák teljes állami fenntartásba vételével a kiadások is növekedni fognak. Az iskolák átvételére szánt 50 milliárd csak egy hasraütés-szerű összeg, valójában semmilyen országos összesítés, felmérés nem történt arról, hogy a működtető önkormányzatok mennyit költöttek iskoláikra, az már most biztos, hogy ennél jóval többet.

Egyenlők és egyenlőbbek

A civil szervezetek elemzői szerint a jövő évi büdzsé tervezetéből kimutatható, hogy a közoktatásra a szakképzési centrumokon és a Kliken keresztül biztosított költségek nem lesznek elegendőek a feladatok ellátásához. A Klik és a szakképzési centrumok támogatásai lényegében nem emelkednek. Míg az idén az évközi átcsoportosításokkal együtt 655,6 milliárd a kiadás, a törvényjavaslat 2017-ben 675,5 milliárddal számol, ami mindössze 3 százalékkal magasabb (igaz, ebben még nincs benne az önkormányzati 50 milliárd, de mint majd látjuk, a helyzeten az sem segítene sokat). A szakértők szerint ebből a növekedésből a korábban eltervezett 3,5 százalékos pedagógus béremelés is nehezen hajtható végre, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknak beígért béremelést is. Úgy vélik, a tervezet már magában foglalja azokat az összegeket, amiket a kormány az utóbbi két évben csak év közben csoportosított át, ám mivel ez alig magasabb, mint a korábbi módosított előirányzatok, fejlesztésekre már nincsenek tervezve összegek.

Ráadásul a Klik tervezett átalakítása sem lesz ingyen; felmerül, a jövő évi büdzsé tervezetében szereplő támogatás az új szervezet kialakításának költségeit szolgálja, vagyis az sem biztos, hogy az önkormányzatoktól elspórolt és beszedett 50 milliárd csakis az átvett iskolák gördülékenyebb működésének biztosítására megy majd. De az orbáni oktatáspolitika elleni tiltakozások során felvetődött, azonnali megoldásokat igénylő feladatok megoldása sem lehetséges átcsoportosítások nélkül, a Civil Közoktatási Platform szakértői szerint csak ezekre legalább 90 milliárd plusz támogatásra lenne még szükség.

A felsőoktatás támogatása a tervek szerint 264 milliárd forint lesz jövőre, ami 20 százalékos növekedés az idei évre tervezetthez képest. A szakértők azonban emlékeztetnek: a felsőoktatás támogatása 2005 és 2015 között folyamatosan csökkent, s bár a helyzet 2016-2017-ben javulni látszik, ha jövőre teljesül a terv, a felsőoktatás még mindig a 2011-es támogatási szint alatt marad; vagyis itt sem történik más, mint a korábbi elvonások részleges visszapótlása. Érdekesség: a kormány azt várja a felsőoktatási intézményektől, hogy jövőre 40 milliárddal nagyobb bevételt érjenek el, mint amennyit a 2016-os büdzsé tartalmaz. Ez jelentősen meghaladja az egyetemek bevételnövelő erejét, ugyanakkor ez a "kormány janicsárképzőjeként" elhíresült Nemzeti Közszolgálati Egyetemre már nem vonatkozik, sőt az intézményben a bevételek terve jövőre 3,1 milliárdról 2,8 milliárdra csökken.

A szakértők szerint megállapítható: különösen a közoktatás esetében (mivel a felsőoktatás valamivel jobb helyzetben van), jövőre sem jutnak források az oktatási folyamatok érdemi fejlesztésére. A magyar oktatási rendszer egyik legnagyobb kihívása a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása, a szegregáció visszaszorítása, ám a jelenlegi körülmények között - amikor még az alapfeladatokra sem jut elegendő forrás - ennek megoldása is lehetetlennek tűnik.

Szerző