választás;Dunaújváros;

- Vasárnap választ Dunaújváros

A dunaújvárosi közgyűlés arányait nem befolyásolja, a fideszes többséget nem veszélyezteti, mégis országos szempontból fontosnak nevezhető a vasárnapi időközi önkormányzati választás. 

A 4. választókerületben az időközit azért kellett kiírni, mert lemondott a gyilkossággal gyanúsított fideszes Gál Roland képviselő. Ha azt hisszük, hogy egy gyilkossági ügy, amely egy fideszes képviselőhöz kötődik, kényelmes helyzetet teremt az ellenzéknek, tévedünk. A baloldali pártok egymásnak estek, külön jelölteket indítanak, és egymás ellen kampányolnak. Az MSZP és a DK viszonya Dunaújvárosban már a jelöltállításkor elfajult. A konfliktus lényege az, hogy 2014-ben – az akkori összefogás-megállapodás alapján – a DK jelöltje indult ebben a körzetben.

A DK-sok úgy értelmezték a helyzetet, hogy ismét ők jelölhetnek a körzetben, ám a szocialisták nem álltak be ismét automatikusan a DK-s Huszti Zsolt mögé, hanem saját jelöltet indítottak, Selyem Józsefet. Mivel mindkét párt ragaszkodott a jelöltjéhez, elkezdődött a beszólogatás helyi szinten, ami eljutott egészen az országos elnökökig. Gyurcsány Ferenc DK-elnök áprilisban ultimátumot adott Tóbiás József MSZP-elnöknek, hogy „ha az MSZP nem lép vissza Újvárosban, azt úgy tekinti, hogy az MSZP felrúgta a megállapodást, amit ezek után a DK sem tart majd be.” Tóbiás erre azt válaszolta, szó sincs arról, hogy elutasítanák az együttműködést, csak éppen ők máshogyan képzelik el azt. Tóbiás előválasztást javasolt, ami nem történt meg. Így maradt a külön MSZP-s és DK-s jelölt.

A Fidesz nem véletlenül időzítette úgy, hogy a kampányhajrában maga Orbán Viktor miniszterelnök érkezzen a városba. Orbán a Modern Városok program keretében milliárdos fejlesztéseket ígért és azt üzente a szavazóknak, „a városban élők mindig tudhatják, hogy ha a mi, a Fidesz és a KDNP zászlaja van a magasban, akkor lehet számítani a kormányra.”

Újabb alaptörvény-módosításra nem feltétlenül kerülhet sor, a Belügyminisztérium terrorizmus-ellenes csomagját viszont biztosan megszavazza a jövő héten a parlament. A két javaslatról tegnap tárgyaltak az Országgyűlés szakbizottságai, előbbiről összevont ülésen a nemzetbiztonsági és a honvédelmi, utóbbiról pedig a törvényalkotási bizottság tagjai mondtak véleményt. Kiderült, a Jobbikon múlik, hogy az alkotmányban külön tényállás lesz-e a terrorveszély-helyzet, az MSZP és az LMP valamint több független képviselő ugyanis már korábban nemet mondott a kormány tervére.