Az utóbbi hónapokban nincs olyan nap, amikor ne kerülnének nyilvánosságra újabb és újabb visszaélésgyanús esetek a Matolcsy György által vezetett jegybank háza táján. Az MNB által összességében mintegy 260 milliárd forintos alapítói tőkével létrehozott Pallas Athéné alapítványokat nem tekinthetjük az MNB-től függetlenül működő, önállóan gazdálkodó szervezeteknek, ezért az általuk létrehozott cégekre inkább úgy tekinthetünk, mint a közpénz haszontalan felhasználóira. Az MNB igazgatósági tagjai és vezető tisztviselői formálisan a kuratóriumok döntéshozói, valójában feladatuk mindössze arra korlátozódik, hogy Matolcsy György unortodox - a hazai közgazdász-társadalom meghatározó személyiségeinek gondolkodásától, szigetszerűen elkülönült, a Magyar Tudományos Akadémia által is elmarasztalt - elképzeléseit megvalósítsák.
Ahhoz, hogy a hazai társadalom is tiszta képet kapjon arról, milyen módszerekkel történik az MNB vagyonának elherdálása, hogyan hozzák meg a befektetési döntéseket a kuratóriumok, mit tartalmaznak az egyes szerződések, szükség volt ezeknek a nyilvánosságra hozatalára. A jegybank vezetői azonban - a Fidesz meghatározó politikusaival karöltve - kezdetben foggal-körömmel tagadták, hogy a jegybank által nyújtott alapító tőke az alapítványoknál továbbra is közpénz lenne. Ez a faramuci logika már Áder János számára is elfogadhatatlan volt. A köztársasági elnök - amellett, hogy kifogásolta az alapítványok tevékenységét titkosító jegybank-törvénymódosítás tervezetét - azt is szóvá tette az Alkotmánybíróságnál (Ab), hogy a kormánypártok többségével elfogadott törvénytervezet visszamenőleges hatályú lett volna. A taláros testület az idén márciusban helyt adott Áder János észrevételének, és megsemmisítette a törvénymódosítást. Az Ab kiemelte, hogy az MNB közfeladatot lát el, és kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik.
Az alapítványokkal kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatalának egyik élharcosa Tóth Bertalan. Az MSZP parlamenti frakcióvető-helyettese sorra pereket indított azért, hogy mindenki megismerhesse: mi történt az öt Pallas Athéné alapítványnál a közpénzzel. Hogyan történtek a kuratóriumi döntések? A közpénzt - amely a költségvetés helyett az egyes alapítványoknál landolt - a fennálló számviteli szabályoknak megfelelően kezelték-e?
Nem bújhatnak ponyvák alá a jegybanki alapítványok – ki kell adniuk az eddig titkos részleteket FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A szocialista honatya indítványára elsőként a PADA titkosításának feloldásáról hozott jogerős ítéletet a bíróság. Ennek nyomán az alapítvány 2016. április 22-én el is küldte Tóth Bertalan e-mail címére a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) 2013. december 16. és 2015. március 10. között meghozott befektetési döntéseiről szóló dokumentumokat. Ezzel egyidejűleg a PADA honlapján nyilvánosságra hoztak egy listát a 2013. december 16-tól 2015. október 31-ig tartó időszak befektetési döntéseiről. Végül csak néhány nappal ezelőtt adták át a PADA 2013. december 16. és 2015. március 10. között meghozott befektetési döntéseihez kapcsolódó szerződések másolatait is. (Mint ebből a felsorolásból is kitűnik, a PADA elég nyögvenyelősen, időt húzó módon teljesítette a bírósági ítéletből reá háruló kötelezettségeket.)
A befektetési döntésekről szóló információk tanulmányozásakor Tóth Bertalan azonban számos furcsaságra bukkant. A 2013. december 16. és 2015. március 10. közötti időszakról a PADA eltérő tartalmú anyagot adott ki a képviselőnek, mint ami a honlapjukon, illetve a szerződéseikben szerepel. Például egy helyütt rábukkanhatunk egy olyan 1,7 milliárd forintos lekötésre, amely a befektetési döntésekben kétszer, a szerződésekben viszont csak egyszer szerepel, és a hasonló ellentmondásoknak se szeri, se száma! Az állampapírok listáján olyan ötmilliárd forintos állampapír-vásárlást tüntettek fel, amelyről se befektetési döntést, se szerződést nem küldött a PADA Tóth Bertalannak. Így feltételezhető, hogy az alapítványnál vagy számos kívánnivalót hagy maga után a számviteli, illetve az ügyviteli fegyelem, vagy - és ez sem látszik kizártnak - arra számítottak, hogy a titkosság mögé elbújva sajátjukként kezelhetik a közpénzt, fittyet hányva a szabályoknak.
Az NHB Bank kiemelt szerepén és a PADA betéteinek elhelyezésén Matolcsy György elmúlt három éves jegybanki szereplését ismerve aligha lehet csodálkozni. A bank tulajdonosa ugyanis nem más, mint az MNB elnökének unokatestvére: Szemerey Tamás, aki az egykori evoBankot vette meg, két lépésben, egyik cége, a BanKonzult a közreműködésével. A “hatalomátvétel” után pár hónappal át is nevezték a bankot Növekedési Hitel Bankra, ami leplezetlenül utal az MNB növekedési hitelprogramjára.
"Az NHB-n kívül még legalább négy bankot említhetnénk az alapítványi vagyon kezelésével összefüggésben, tudomásom szerint a legkevesebb nálunk van, ezért ebben semmi kivetnivalót nem látok" - mondta Szemerey Tamás a Magyar Idők kormánylap szombati számában megjelent interjújában arra a kérdésre, hogy az MNB alapítványai miért éppen az NHB banki szolgáltatásait veszik igénybe.
A PADA igazgatóját Szemerey Gabriellának hívják, aki korábban Szemerey Tamásné néven szerepelt, és aki nem más, mint az NHB Bank tulajdonosának felesége. Róla a férje ezt mondta a Magyar Időknek: "A feleségem több nyelven beszélő, többdiplomás hölgy, akiben megbíznak a kollégái. Emögött nem a rokoni kapcsolatokat kell nézni, hanem az általa nyújtott szakmai teljesítményt. Rendkívül fontos továbbá, hogy egy alapítványban nem az igazgató hozza a döntéseket, hanem a kuratórium. Az igazgató szerepe lényegében az, hogy a kuratórium döntéseit végrehajtja." Szakértők azonban megjegyzik, hogy a kuratórium döntése mindössze abban áll, hogy megbízzák az MNB és a saját elnökükként funkcionáló Matolcsy Györgyöt azzal, hogy saját akaratából döntsön közpénzek felelőtlen elherdálásáról, a jegybank számára előnytelen befektetéseiről.
Az NHB - mint magánbank - üstökös pályája páratlannak mondható, hiszen az ügyfélbetétek állománya 2013-ról 2014-re csaknem 290 százalékkal növekedett, az éven belüli betétlekötések állománya pedig - leírni is sok - 5 225 százalékkal bővült, éven túli betétállománnyal pedig nem rendelkeztek. A pénzintézet hivatalos éves beszámolójához fűzött szöveges értékelésből kiderül "a lekötött betétek állománya jelentősen megnövekedett, mely egy új ügyfélkörhöz kapcsolódik."
Nem nehéz kitalálni, hogy ez az "új ügyfélkör" megnevezés az MNB Pallas Athéné alapítványait rejti.
Az egyes befektetési döntéseknél szereplő dátumokat nyugodtan minősíthetjük zavarosnak, amiből a szakértők arra következtetnek, hogy itt alighanem "utólagos papírozás" történhetett. Ilyenre bukkanhatunk például egy 2014. júniusi befektetési döntésnél, amely előbb született meg, mint a rá vonatkozó befektetési szabályzat, illetve a kuratóriumi felhatalmazás a döntés meghozatalára.
Korábbi cikkeinkben is gyakran írtuk, hogy a Pallas Athéné alapítványok egyáltalán nem szolgálják az MNB elnöke által oly gyakran emlegetett közjót, hanem csak Matolcsy György torz, mániákus - általa unortodoxnak nevezett - teóriájának, eszméi terjesztésének közpénzből történő finanszírozását szolgálják. A Tóth Bertalanhoz eljuttatott dokumentumok másolatai mindezt fényesen bizonyítják. Az alapítványok - köztük a PADA - kuratóriuma személyi összetételét illetően azonban korántsem egy az MNB-től független testület. Ennél az alapítványnál maga Matolcsy György tölti be a kuratóriumi elnöki tisztet. A befektetési döntéseket az elnök és a testület egy, az MNB-től független tagja hozta meg, erre adott ugyanis a kuratórium felhatalmazást.
A Pallas Athéné Domus Optima Zrt. öt újabb céget alapított, amelyekről az RTL Klub megtudta: mindegyiknek 10 millió forint az alaptőkéje, az anyacégnek 1,2 milliárd, székhelyük a budai Döbrentei utcában található. Ez az az épület, amelyet 2,09 milliárd forintért vásároltak meg a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány képzéseinek számára. Az ingatlanos vállalkozások elnevezése: Optimum Alfa, Optimum Béta, Optimum Delta, Optimum Penta és Optimum Omega Kft. A Pallas Athéné Domus Optima Kft. a televíziós csatorna megkeresésére annyit válaszolt, hogy az új cégekre a társaság normál működéséhez van szüksége.
Az ingatlanhasznosítás nem tartozik a jegybank alapfeladatai közé. Az, hogy a Pallas Athéné alapítványok 830 millió forinttal növelték vagyonukat az alapítás óta eltelt kevesebb mint két év alatt, a 2015-re vonatkozó, könyvvizsgáló által jóváhagyott pénzügyi kimutatásaik szerint ezért nem értékelhető pozitívumként.
Ugyanakkor feltételezhető, hogy egy jegybankelnök - mindenütt a világon - olyan kiemelkedő képességű szaktekintély, aki a befektetési döntéseknél is kellő gondossággal jár el. Ennek ismeretében jogosan merülhet fel a kérdés: miképpen lehetséges az, hogy a PADA az egyes kereskedelmi bankoknál - evoBank (jelenlegi nevén NHB Bank), Gránit Bank, OTP - lévő betéteit mindig a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamatra köti le. Ebből adódik az a talány is, hogy miért nem a Magyar Államkincstárnál helyezték el ezeket a betéteket, ahol minimum a jegybanki alapkamattal megegyező - kockázatmentes - hozamra számíthattak volna, de ennél még az is valószínűbb, hogy ennél magasabb rátát is elérhettek volna. Ezek után azon aligha lehet csodálkozni, hogy a PADA állampapírjainak eladási ára a befektetési döntésben szereplő állampapír névértékénél alacsonyabb lett.
A befektetési döntések ilyen "laza kezelése" azonban korántsem egyedi est. Két esztendeje a PADA 60 millió euró (mai árfolyamon csaknem 20 milliárd forint) értékben rövid lejáratú állampapírok megvásárlásával bízta meg a Gránit Bankot. A megkötött szerződésben szereplő állampapíroknak ugyanakkor a névértéke 70 ezer euróval (mai árfolyamon több, mint 21 millió forint) meghaladta ezt, ugyanakkor a kifizetett ár 63,8 millió euró volt. Vagyis - mai árfolyamon mintegy egymilliárd forint volt az eltérés.
