Meghalt az ökölvívás királya

Pénteken szülővárosában, a Kentucky állambeli Louisville-ben helyezik örök nyugalomra a múlt hétvégén elhunyt bokszlegendát, Muhammad Alit. Nemcsak nagyszerű sportoló volt, hanem elismert polgárjogi harcos.

A pénteki gyászszertartáson Bill Clinton volt amerikai elnök is gyászbeszédet mond – közölte a család szóvivője, Bob Gunnell. Előtte áthalad a városon a gyászmenet, ezzel „mindenkinek lehetősége lesz arra, hogy végső búcsút vegyen tőle” – hangoztatta Gunnell. Olyan helyszíneket is beiktatnak a séta során, amelyek oly jelentősek voltak Ali pályafutása során. Délután aztán a 20 ezer személy befogadására képes Yum Centerben kezdődik meg a különböző vallások szerint megrendezendő szertartás, amelyet egy muzulmán imán vezet majd. Clinton mellett beszédet mond továbbá a komikus Billy Crystal, valamint a sportújságíró Bryant Gumbel.

A 74 éves korában, az arizonai Phoenixben elhunyt Muhammad Ali 1942-ben született Cassius Marcellus Clay néven. 12 évesen kezdett bokszolni, első profi találkozóját 1960-ban, a nehézsúlyú Tunney Hunsaker ellen vívta, akit pontozással vert meg. Ezt követően sorban 18 mérkőzésen nem talált legyőzőre. 1964-ben lett először nehézsúlyú világbajnok Sonny Listonnal szemben. Pályafutása során 61 profi mérkőzést vívott, s mindössze öt alkalommal szenvedett vereséget. Két különösen emlékezetes, történelminek nevezett meccset vívott, a zairei Kinshasában George Foremant győzte le (ezt nevezték a „Dübörgés a dzsungelben” viadalnak), 1975-ben, Manilában pedig Joe Fraziert fektette két vállra („Manilai Thriller).

Ali nemcsak a ringben hallatott magáról. Amikor 1964-ben felvette az iszlám vallást – ettől fogva nevezték Alinak –, a feketék polgárjogi mozgalmának vezéralakjává vált. Elutasította a részvételt a vietnami háborúban vallási okokra hivatkozva, ezzel a békemozgalom híveinek jelképe is lett. Politikai állásfoglalásai miatt négy évre elvették tőle világbajnoki címeit, s megvonták tőle bokszengedélyét. 1970-ben aztán a legfelsőbb bíróság neki adott igazat, így folytathatta pályafutását.

1984-ben diagnosztizálták nála a Parkinson-kórt. Súlyos betegsége ellenére továbbra is sokszor tűnt fel a nyilvánosság előtt. Sosem tagadta meg önmagát, nem tett lakatot a szájára. Amikor a republikánus amerikai elnökjelölt, Donald Trump azt közölte, meg kell tagadni a muzulmánoktól a beutazást az Egyesült Államokba, azt közölte, a politikusoknak éppen azon kellene munkálkodniuk, hogy elfogadtassák az emberekkel az iszlámot. (Trump egyébként Ali halála után a Twitteren méltatta a bokszlegendát, igazi bajnoknak, csodálatos embernek nevezve őt.)

Alit a világ sok sportolója, politikusa méltatta. Barack Obama közleményében tudatta, hogy „ő volt a legnagyobb”. Mint az amerikai elnök közölte, Ali sem volt tökéletes, időnként nem túl diplomatikusan fogalmazott, de olyan személyiség volt, aki a jó ügyért harcolt. Egyik legendás ellenfele, George Foreman a BBC-nek elmondta, „számomra Ali volt az egyik legcsodálatosabb ember, akivel életemben találkoztam. Sértő volna rá nézve, ha csak sportolói erényeit emelném ki” – jelentette ki. Greg Fischer, Louisville polgármestere azt közölte, Ali olyan gazdag életet élt, hogy szinte el sem lehet hinni. Mindazt, amit tett, az egy emberöltő során bonyolódott le. Marc Lamont Hill, a Morehouse College professzora azt közölte a CNN-nek, „amikor 1967-ben megtagadta a vietnami háborúban való részvételt, mindenki gyávának nevezte. Aztán 1996-ban ő gyújtotta meg az olimpiai lángot. Ez azt igazolja, nem ő változott meg, hanem a társadalom”.