Matolcsy beperelte az MSZP-s képviselőt

Publikálás dátuma
2016.06.07. 14:30
FOTÓ: Népszava
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi joga megsértése miatt polgári pert indított Bárándy Gergely szocialista képviselő ellen, amelyben egyebek mellett 1 millió forint sérelemdíj megfizetését kéri  - közölte az MNB kedden.

Hangsúlyozták, túlmegy a véleménynyilvánítás keretein, hogy a politikus az Országgyűlés plenáris ülésén lopással vádolta a jegybank elnökét. Ezért Matolcsy György a Fővárosi Törvényszékhez fordult a jogsértés megállapítása érdekében, és egyben elégtételt, sérelemdíj megfizetését kéri, valamint azt, hogy a politikust tiltsák el a jövőbeni jogsértéstől. Felidézték, Bárándy Gergely szocialista politikus az Országgyűlés május 17-ei ülésnapján Rokonok? címmel azonnali kérdést intézett az MNB elnökéhez, és viszontválaszban a politikus lopással vádolta meg a jegybankelnököt.

Matolcsy György szerint a képviselő által megfogalmazottak nem tekinthetők a szabad, avagy a politikai véleménynyilvánítás határát át nem lépő kritikának vagy véleménynek, a politikus egyértelmű bűncselekménnyel vádolta az MNB elnökét, valamint környezetét és családját. 

FOTÓ: Tóth Gergő

FOTÓ: Tóth Gergő

Hozzátették, Bárándy Gergely kijelentése része annak a politikai hadjáratsorozatnak, amelynek célja Magyarország jegybankjának meggyengítése. Az elnök személyének bűncselekménnyel vádolása ugyanakkor nem tekinthető olyan - politikai eszközként használt - véleménynek, amelyet a jegybank elnökének mint közéleti szereplőnek tűrnie kellene - hangsúlyozták. Az MNB elnöke továbbra is minden, a jegybank függetlenségét sértő vagy korlátozni próbáló pártpolitikai nyomásgyakorlást visszautasít - áll a közleményben.

Bárándy reagált
A jegybank elnöke polgári pert indított velem szemben, mert bírálni mertem tevékenységét. Jól látszik ebből, hogy Matolcsy fél, fél attól, hogy a lavinaszerűen kibukó jegybanki visszaéléseket az MSZP feltárja és nyilvánosságra hozza. Fél attól, hogy számon kérik rajta azt, hogy elnöki ciklusa alatt rokonai hogyan juthattak sok milliárd forinthoz a Magyar Nemzeti Bank és alapítványai pénzéből. Szánalmas lépésével kívánja megfélemlíteni az ellenzéki képviselőket. De ezzel csak két dolgot ér el. Az egyik, hogy mindenki látja már, hogy jó nyomon járunk, a másik, hogy ezután még elszántabban fogom számon kérni Matolcsyt a jegybank zavaros ügyeiről. Legközelebb jövő hétfőn, amikor köteles lesz megjelenni az Országgyűlés ülésén és személyesen válaszolni a "Rokonok 2" című kérdésemre - írta reagálásában Bárándy.



Szerző
Frissítve: 2016.06.07. 16:23

Orbán és Lázár, a miniszterelnökök

Van-e Magyarországnak felelős miniszterelnöke? - teszi fel a kérdést a Kishantos-ügy kapcsán ismert Ács Sándorné, a a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. egyik alapító-ügyvezetője közleményében, amit meg is válaszol: Hát persze, hogy van! Kettő is… - írja, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterre utalva.

Van egy miniszterelnök, Orbán Viktor - akit a köztársasági elnök nevezett ki erre a  funkcióra. És van egy miniszterelnökség, ezt azonban nem Orbán Viktor, hanem Lázár János vezeti. A miniszterelnökség ügyeiben tehát Lázár János dönt…

Gondolhatnánk, hogy Lázár János amolyan miniszterelnök-helyettes, de az nem lehet, mert az Dr. Semjén Zsolt tárca nélküli miniszterként. Azt is gondolhatnánk, hogy Lázár János amolyan kabinet főnök féle, de az sem lehet, mert Rogán Antal a miniszterelnök kabinetfőnöke.

Lázár János szinte napi rendszerességgel jelent be őrültnél őrültebb, képtelennél képtelenebb intézkedéseket, átszervez szinte mindent, amit ér – ha ellenség dúlná az országot, az sem okozhatna nagyobb pusztítást. Vajon ki dönt, ki a felelős mindezért, Lázár, vagy Orbán?

Orbán Viktor a közvagyon magánvagyonokba fordításán kívül leginkább  migránsügyi biztosként, illetve távoli országokért és a felcsúti kisvasútért felelős kormánymegbízottként tevékenykedik. Arról, hogy Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszter és Rogán Antal a miniszterelnök kabinetfőnöke mit csinál azon kívül, hogy költi a pénzünket – nem tudunk sokat.

És akkor nem beszéltünk még Habony Árpiról, aki  Orbán Viktor miniszterelnök közvetlen közelében tevékenykedik és egyszerre senki, és mindenki. A legaktívabb és legerősebb embernek Lázár János tűnik – de ő nem miniszterelnök, tehát nem felel semmiért.

Mindent összevetve szembe kell néznünk a ténnyel, hogy Magyarországnak nincs felelős miniszterelnöke a szó valós értelmében véve.

Egy kisebb hadsereg veszi fel a fizetést különböző miniszterelnöki posztokon – egy nagyobb hadsereg szolgálja ki őket és veszi fel a fizetést – miközben teljes  a káosz, és pusztul az ország – csak a klientúra épül és virágzik. De hogy a számonkérésnél ki fogja feltenni a kezét és vállalni a felelősséget – az borítékolható…

Komolyra fordítva a szót: vajon delegálható-e a miniszterelnöki hatáskör? Megteheti-e egy felesküdött miniszterelnök, hogy kimazsolázza a feladatokat, és a többit passzolja?

Erre a kérdésre az Alkotmánybíróságnak, vagy a köztársasági elnöknek kéne választ adni. Feltehetnénk nekik hivatalosan a kérdést, de inkább megkíméljük őket attól a kínos feladattól, hogy hosszas levélben magyarázzák el, hogy nekünk ezt nincs jogunk megkérdezni, nekik pedig nem hatáskörük válaszolni. Az Élőlánc Magyarországért tett már néhány kísérletet arra, hogy az ország sorskérdéseiben állásfoglalásra bírja a közjogi méltóságokat. A válaszokból az derült ki, hogy nincs ma Magyarországon olyan testület, vagy közjogi méltóság, amely jogosult lenne az ország sorskérdéseiben megnyilvánulni, vagy beavatkozni. Fölesküdni ugyan fölesküdtek szép ceremónián az ország és a magyar nép szolgálatára, de fütyülnek az esküjükre. Más szempontok szerint működnek - írta Ács Sándorné közleményében.

Szerző

A 2017-es büdzséről is döntött a Ház

Az államháztartást szabályozó joganyag módosítását, a központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásához kapcsolódó törvénymódosításokat, valamint az egyes elkülönített állami pénzalapok megszüntetéséről szóló rendelkezéseket is tartalmazza a jövő évi költségvetést megalapozó kormányzati törvénycsomag, amelyet kedden 125 igen, 41 nem szavazattal és 24 tartózkodás mellett fogadott el a parlament.

A törvényhozás szabályozta, amikor az üzleti tevékenységgel kapcsolatos adat nem ismerhető meg: az üzleti adatok, információk titokban maradásához fűződő méltányolható érdek az állami tulajdonban lévő vagy többségi állami részesedéssel működő gazdasági társaságok esetében is fennállhat. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok szerződésben foglalt adatkiadásának szigorítását is tartalmazza a jogszabály melléklete.

A nukleárisüzemanyag-szállítással vagy nukleáris létesítmény üzemeltetésével kapcsolatos üzleti, pénzügyi vagy műszaki adatokat 30 évre lehet titkosítani, ahogy a villamosenergia- és földgázkereskedelmi szerződések mennyiségi vagy áradatait, a lekötött kapacitások mennyiségét is. Villamos- és hőenergia-értékesítési adatok, földgázkereskedelmi ügyletek, az azokkal kapcsolatos belső szabályozó dokumentumok, döntéstámogató adatok vagy földgáztárolással kapcsolatos ár- és kapacitáslekötési adatok kiadása 15 évre tartható vissza, míg például az átviteli rendszerirányítási tevékenység adatai tíz évre.

Megszűnik a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja. A törvény speciális felhatalmazást ad az Államadósság Kezelő Központ Zrt. számára a paksi atomerőmű bővítésének finanszírozása kapcsán teljesítendő állami kiadások technikailag egységes kezelésére, mivel a finanszírozás részben közvetlen állami hitelfelvétel útján történik.

Egyértelművé válik, hogy a helyi önkormányzatok mely működési célú hitelei esetében szükséges, és melyek esetében nem szükséges a kormány előzetes hozzájárulását kérni az adósságot keletkeztető ügyletek megkötéséhez. Az államadósság változásának átláthatósága és követhetősége érdekében a zárszámadás során a kormánynak nem csupán az államadósság, hanem az államadósság állományának változását is be kell mutatnia. Az államháztartásról szóló törvény módosítása szeptember 30-ára módosítja a zárszámadási törvény Országgyűlés elé terjesztésének határidejét annak érdekében, hogy az annak alapjául szolgáló beszámolók, elszámolások ellenőrzésére több idő álljon rendelkezésre.

A kormány a jövőben speciális rendelkezéseket határozhat meg rendeletben az európai uniós forrásból fedezett költségvetési támogatásokkal kapcsolatban, ehhez az államháztartási törvényben kapott felhatalmazást. A költségvetést megalapozó törvény nem tartalmazza majd a bejegyzett élettársi kapcsolatot érintően korábban tervezett változtatásokat, az indoklás szerint azért, mert a felvetődött észrevételek alapján azok további egyeztetést igényelnek. Jövőre is kaphatnak költségvetési támogatást azok az óvodák, amelyek kevesebb mint nyolc, de legalább hat órát nyitva tartanak egy nap.

Módosították a 2017-es büdzsét

Az Országgyűlés kedden elfogadta a költségvetési bizottság jövő évi költségvetéshez benyújtott összegző módosító javaslatát, aminek eredményeként a 2017-es költségvetésről szóló előterjesztés kis mértékben, összesen mintegy 50 milliárd forint értékben módosult. A képviselők 125 igen szavazattal, 35 nem ellenében és 29 tartózkodás mellett fogadták el a változtatásokat.

Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár korábbi tájékoztatása szerint a módosítások a teljes kiadási főösszeg mindössze 0,3 százalékát érintik, miközben a kitűzött államháztartási hiány és az az adósságcsökkentés célja továbbra is elérhető. A változtatásokra példaként említette, hogy nőttek az állami működési jellegű kiadások, ami a diáksport támogatását, a Magyarországon élő nemzetiségek támogatását vagy a határon túli diákok oktatására szánt összegeket érinti.

A kabinet képviselője kiemelte, hogy 10 milliárd forintos keretösszeggel turisztikai beruházásokat célzó előirányzat jön létre, amely  a turizmusban rejlő további növekedési lehetőséget aknázná ki a foglalkoztatás bővítése és a gazdasági növekedése érdekében. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a költségvetési javaslat április végi benyújtásakor az adócsökkentés, az otthonteremtés és a gyarapodás büdzséjének nevezte javaslatát, amely 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol. A 2017-es költségvetést a tervek szerint jövő hétfőn fogadja el a parlament.

Szerző