Mindenki több sérelmet szenvedett

Új stábbal és több új kezdeményezéssel indul ma a Pécsi Országos Színházi Találkozó. Tavaly több viharos esemény, botrányok és színházak bojkottja kísérte a fesztivált. Idén eddig csendesebbek az előkészületek. Több új tematika jelenik meg a találkozón, a fesztivál központja a Zsolnay Negyed lesz. A részletekről Szűcs Gábor színész-rendezővel, a POSZT fesztiváligazgatójával beszélgettünk.

- Ön már tavaly, mint a POSZT megújításáról szóló tanulmány egyik szerzője, megnyilvánult a fesztivállal kapcsolatban. Mi motiválta, hogy a POSZT közelébe kerüljön?

- A találkozó tulajdonosaitól, Pécs városától, illetve a Színházi és a Teátrumi Társaságtól kaptam a felkérést a tanulmány elkészítésére.

- Tehát nem ön jelentkezett a feladatra?

- Nem. 2014-ben részt vehettem a POSZT zsűrijének a munkájában. Végigélhettem az egész fesztivált. A vélt és valós feszültségek ellenére kellemes tapasztalatokat szereztem. Másrészt van egy Sziget Fesztiválos múltam, amelyet sok színházi ember ismer, ott szerveztem 1992-től 2001-ig a színházi helyszín programjait. Ezalatt megismerkedtem több olyan szakemberrel, akik fesztiválszervezéssel, a vendéglátással, a marketinggel, vagy a jegyértékesítéssel foglalkoznak. Valószínű, hogy emiatt is gondolhattak rám, kíváncsi voltak arra, hogy miként látom a POSZT helyzetét, milyen metódus szerint lehet elmozdulni a találkozó stagnáló állapotából, hiszen egy ideje mindig csak a megosztottságról beszélgettünk, szakmai érvek helyett. Eközben elmozdulás helyett mindenki egyre több sérelmet szenvedett. A fesztivál tulajdonosai ennek szerettek volna véget vetni, azzal, hogy a parttalan viták helyett szülessen egy átfogó koncepció a megújulásra. Mindenki érezte, hogy ez a történet a korábbi formájában nem mehet tovább. Szükség van valamiféle változásra a fesztivállal kapcsolatban. Igyekeztem megszólítani a szakma prominenseit, és kikérni a véleményüket. Ez egy sűrű egyeztetéssel zajló, lassú folyamat volt. Közben a fesztivált működtető kft. vezetésének lejárt a szerződése, és kiírtak egy nyílt pályázatot erre a feladatra.

- A tanulmányt nem is azzal a céllal készítették, hogy később átvegyék az irányítást?

- Egyáltalán nem.

- A tavalyi fesztiválon szerepelt a programban a tanulmány bemutatása. Elég viharosan fogadták a különböző megállapításokat, melyek mintha más nyelven szóltak volna, mint amit a színháziak megszoktak.

- Ez a POSZT alatt a találkozóról szóló újabb viták egyik állomása volt. Korábban részt vettem ilyeneken, de általában nem voltak jól előkészítve, és semmit nem lehetett igazán kibeszélni. A tavalyi megbeszélést Gáspár András igyekezett moderálni, de valóban csaknem a harmadik szavánál kitörtek az indulatok. Készült ugyanis egy komplex médiaelemzés a fesztiválról. Ebből kiderült, hogy 2015-ben az egyik kulcsszó a botrány volt. Ez azt jelentette, hogy a POSZT-ról szóló híradások nyolcvan százalékában negatív tartalommal említették a rendezvényt. Ezt a tényt nehezen fogadták a diskurzus résztvevői, pedig a tények makacs dolgok.

- Ha már ennyire a botrány uralta a POSZT körüli hangulatot az utóbbi időben, akkor nem lett volna egyszerűbb egy teljesen új fesztivált létrehozni?

- Létező lehetőség volt, hogy azt mondjuk, ezt számoljuk fel, és indítsunk egy újat máshol. De azt is látni kell, hogy a kialakult helyzetért nem Pécs városa a felelős. A szakmai megosztottság már inkább, de az nem múlik el attól, hogy átköltöztetjük a fesztivált egy másik városba. Pécs továbbra is alkalmas a POSZT megrendezésére, arról nem is beszélve, hogy még az éles viták pillanatában sem álltak el a megrendezés szándékától. És szerintem bölcsen döntöttek. Sőt menet közben még a szakmánk is egy kicsit bölcsebbé vált, ami egy örvendetes új állapotnak tekinthető.

- Ez azért nehezen hihető, hiszen az átpolitizáltság miatt a különböző oldalak képviselői szinte nem is beszéltek egymással. Hogyan érte el, hogy egy tizenhat fős szakmai tanácsadó testületben mindenki elfogadja a másikat?

- Segítette a dolgot, hogy konkrét helyzetet és problémákat kellett megvitatni. Hosszas egyeztetést folytattam többek között Máté Gáborral, Jordán Tamással, Vidnyánszky Attilával, Keszég Lászlóval, Mácsai Pállal és számtalan más szakmai szereplővel. Szerencsére a legtöbb vita a versenyprogram kiválasztásáról és elbírálásáról szólt. A versenyprogramba kevés darab jut be, de az utaztatási költségük nagy, és a jegybevétel töredékét sem fedezi a költségeknek. Valódi fesztivál helyett vendégelőadások sorozata alakult ki. A testület azt mondta, legyen a fesztivál a legjobbak versenye. A korábbi off programok pedig új közönséget nem tudtak bekapcsolni, ezért is igyekeztünk már az idén ezeknek a fesztiválprogramoknak a számát jelentősen növelni.

- Kinek szól végül ez a találkozó? Ön bevételt emleget, de egy szakmai fesztivál, amely alapvetően állami és önkormányzati támogatásból gazdálkodik, gondolom, csak nonprofit tud lenni.

- Ez természetes, de az nem jelenti, azt, hogy ne bővítsük a fesztivált, ne szélesítsük és gazdagítsuk a portfóliót.

- Attól nem félnek, hogy az új szórakoztató, közönséget vonzó programok nagyon felhígítják a kínálatot?

- Ez lehet valódi veszély, efölött kell többek között a tanácsadó testületnek őrködnie. Az jó, ha egy fesztiválon megjelennek közönségvonzó produkciók, ez megfelelő odafigyeléssel nem jelent hígulást.

- Idén a versenyprogramok melletti fesztivál központi helyszíne a Zsolnay Negyed, ez a kezdeményezés egyszer már látványosan kudarcot vallott. Miért kellett újra elővenni ezt az elképzelést?

- Korábban nagyon elszórttá és nehezen követhetővé váltak a fesztiválprogramok.

- De voltak kedvenc helyszínek, a gyerek programoknak helyet adó Jókai tér, a Csontváry Múzeummal szembeni park, ahol koncerteket és gasztronómiai programokat rendeztek.

- Igen, de mi úgy éreztük, hogy érdemes egy helyen kertészkedni. A pécsi Zsolnay Negyed adottságait tekintve unikális és alkalmas arra, hogy sokféle programot – koncerteket, színházi előadásokat - befogadjon.

- Nem tartanak attól, hogy a helyiek nem fogadják el a Zsolnay központi szerepét, és nem mennek el a programokra?

- Hogyne tartanánk. Valóban érzékeljük, hogy furcsa viszonya van a pécsieknek a Zsolnay Negyedhez. De szeretnénk ezt az esetleges ellenállást legyőzni. Együttműködünk pécsi cégekkel, médiumokkal, vendéglátósokkal és borászokkal ennek érdekében, szeretnénk elterjeszteni azt a nézetet, hogy pécsi és nem pécsi nézőként egyaránt érdemes meglátogatni a Zsolnay Negyedet, ahol csodálatos környezetben hatalmas beszélgetésekkel és feledhetetlen élményekkel lehet gazdagodni, mert ehhez itt minden adott. Az előadásokat egy helyre integrálva ráadásul könnyen megismerhető, megtanulható a fesztivál struktúrája.

- Ingyenes buszokat is indítanak a belváros és a Zsolnay Negyed között, ez hozhat megoldást?

- Reményeink szerint: sokat dolgoztak a kollégáim azon, hogy az egyes projektek elejéhez és végéhez időzítsék a buszok indulását.

- Készítettek vészforgatókönyvet arra az esetre, ha a most már részben fizetőssé vált programokra az első napokban nem mennek el a Zsolnay Negyedbe az emberek?

- Szerintem erre nincs szükség, annál is inkább, mert komoly az előzetes érdeklődés a Zsolnayba tervezett programok iránt.

- Ha valóban elindul egy érdeklődés a POSZT iránt Pécsen kívül is, akkor a szállás lehetőségeken is képesek javítani?

- A szállodai kapacitást a POSZT-on fellépők és dolgozók negyven százalékban foglalják le, tehát van ebben még tartalék. De ha elindul egy rohamos érdeklődés a POSZT iránt, akkor alkalmi szálláshelyek is kialakíthatók, illetve bevonhatók a környékbeli szálláshelyek is.

- Miért kérnek a színházaktól, akik szeretnének a 2017-es POSZT-on részt venni, regisztrációs díjat?

- Ebből a szerény összegből tudjuk fedezni a válogatás költségének egy részét, és más szakmai célokra is tudjuk használni ezt a pénzt. A tanácsadó testület ezt egységesen megszavazta, a társulatok pedig vita nélkül elfogadták.