Romnet: Farkas Flórián 15 év alatt végezte el az általános iskolát

Publikálás dátuma
2016.06.08 19:55
Fotó: Népszava
Fotó: /
Hónapokon át tartó kutatómunka és bírósági per útján sikerült fényt deríteni Farkas Flórián alapvégzettségére. Kiderült: a fideszes országgyűlési képviselőséget és miniszterelnöki biztosi pozíciót is betöltő roma politikus az általános iskolai végzettségét 15 év alatt szerezte meg, ráadásul a nyolcadikat nagy valószínűséggel egy esti iskola börtöntagozatán járta ki - írja a RomNet. 

Két évtizede nem tudja a magyar közvélemény, Farkas Flórián miniszterelnöki biztos - már felnőttként - melyik intézményben és mikor fejezte be az általános iskola 7. és 8. osztályát, és azt sem tudni, hol és melyik iskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát. Emlékezetes: egy évtizeden át, az Országgyűlés honlapján önéletrajzában azt állította, az ELTE jogi karán szerezte meg politológusi diplomáját, de kiderült, a felsőoktatási intézmény egy másik karára járt. Később az is kiderült, állításával ellentétben egyik karon sem volt óraadó tanár, így önéletrajzát ebben az évben háromszor volt kénytelen módosítani. 

Mivel az egyetemi felvételi alapfeltétele az érettségi, ezért kutatott a RomNet, vajon hol maturált Farkas Flórián, mert politikustársai körében az volt köztudott, nem rendelkezik ilyen bizonyítvánnyal. A konkrét lépést idén januárban, a diploma körüli botrány után tették meg: több tucatnyi ember kérésének eleget téve érettségi találkozót szervezett a portál, amelyre meghívták a roma politikust, egykori osztálytársait és tanárait is. A február 21-én tartott érettségi találkozót, az ELTE jogi karával szemben egy étteremben tartották, de azon senki nem jelent meg közülük.

Péterfalvi Atilla, az adatvédelmi hatóság elnöke kiadott egy állásfoglalásában leírja: „egy országgyűlési képviselő alap- és középfokú végzettségének ténye, helye, és ideje közérdekből nyilvános adatnak minősül”.

A RomNet, a Magyar Nemzet és az Index közérdekű adatigénylés keretében próbálta kikérni az országgyűlési képviselőtől bizonyítványát, de a törvényes 15 napos határidőn belül nem reagált.  Aznap, amikor a Magyar Nemzet bírósághoz akart fordulni, váratlan fordulat történt: a miniszterelnöki biztos e-mailben tudatta: „Érdeklődésükre küldöm a kívánt információt: Középfokú tanulmányaimat a Budakalász Gimnázium esti tagozatán végeztem. A végzés éve: 2001. Üdvözlettel: Farkas Flórián”

A sajtó megkeresésére az említett iskola korábban nem kívánt reagálni, hogy volt-e tanulójuk Farkas Flórián, az Oktatási Hivatal pedig az Indexnek korábbi közérdekű adatigénylésükre azt közölte: az 1998 utáni érettségi vizsgákat tartalmazó nyilvántartásban, az úgynevezett KIR részeként működő „Központi Érettségi Bizonyítvány, Tanúsítvány és Törzslapkivonat nyilvántartásban” nem szerepel az országgyűlési képviselő, Farkas Flórián neve. 

A cikk megírása után az OH már újabb információt közölt, miszerint az év, iskola neve alapján sikerült azonosítaniuk a keresett érettségi bizonyítvány és a törzslap számát, vagyis így már megvan a kiállítás pontos dátuma és a vizsgabizottság elnökének neve is” – állt az OH levelében.„Így ma már kétséget kizáróan megállapítható, hogy Farkas Flórián képviselő úr számára a Budakalász Gimnáziumban 2001. június 27-én érettségi bizonyítványt állítottak ki” - írták az Indexnek.

A RomNet ezért márciusban újabb közérdekű adatigényléssel fordult a fideszes országgyűlési képviselőhöz, hogy megtudja, hol végezte el az általános iskoláját, de választ többszöri megkeresésre sem kapott. Ezért április 8-án bírósághoz fordultak, hogy kötelezzék a fideszes képviselőt a kért adatok kiadására. A Fővárosi Törvényszék június 3-ára tűzte ki az ügyben a tárgyalást.

Farkas ügyvédje illetékességi kifogással élt, és egyéb indokokat is felsorolt, az általuk kért adatokat az érintett tanintézmények hivatalos igazolásának másolati példányaként végül is kiadta.

A teljes feltáró cikket itt olvashatja. 

Szerző
2016.06.08 19:55

DK: most ugyanazért kell küzdeni, mint '56-ban

Publikálás dátuma
2018.10.23 16:00
Balról jobbra:Gyurcsány Ferenc, DK-elnök, Molnár Csaba DK-alelnök, Varju László DK képviselő a párt 2018. október 23-i megemléke
Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
Ma sincs szabad sajtó, szabad gyülekezési lehetőség, Moszkvában dől el a magyar nép sorsa – sorolta a a vélt párhuzamokat a Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke a párt '56-os megemlékezésén. Gyurcsány Ferenc pártelnök nem szólalt meg az eseményen.
A Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke szerint ugyanazért kell küzdeni 2018-ban, mint 1956-ban: egy független és demokratikus jogállamért. Molnár Csaba, aki az ellenzéki párt EP-képviselője is, kedden a budapesti Nagy Imre-szobornál, a DK koszorúzása után újságíróknak azt mondta, 1956-ban Nagy Imre és társai egy független és demokratikus jogállamot szerettek volna a sajtó, a vallás és a gyülekezés szabadságával. A politikus úgy fogalmazott, most minden magyar állampolgár átérezheti, miért küzdöttek több mint hatvan évvel ezelőtt, mivel ugyanazok a szabadságok hiányoznak, mint 1956-ban: ma sincs szabad sajtó, szabad gyülekezési lehetőség és moszkvai szobákban dől el a magyar nép sorsa.
Az 1950-es évek elnyomói azonban elfelejtették, hogy minden rendszer véget ér majd egyszer, és "ugyanígy nem látják ezt a mai rendszer elnyomói sem" - jelentette ki Molnár Csaba. Az alelnök szerint a DK azért hirdetett meg ellenállást, mert ugyanabban hisznek, mint 1956 hősei: nem szabad hagyni, hogy a szabadságot egy szűk csoport saját önös érdekéből elrabolja az emberektől.  Molnár azt is mondta, Nagy Imre miniszterelnök emlékét az "orbáni emlékezetpolitika" az elmúlt négy évben kitörölte a hivatalos magyar történelmi emlékezetből, a közeljövőben pedig a rá emlékező szobrot is el akarják távolítani a Parlament közeléből - írja az MTI.
A szerény részvétellel megtartott megemlékezésen csak Molnár szólalt fel; Gyurcsány Ferenc meg sem szólalt – sőt a DK élő közvetítésén szó szerint az alelnök mögött maradt – de hallgatott Varju László, a DK országgyűlési képviselője is.
2018.10.23 16:00

Mérsékelten lelkes a Fidesz-tábor

Publikálás dátuma
2018.10.23 15:33

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Mindenki Orbán Viktort várta, de először Schmidt Mária próbálta lelkesíteni a korábbiakhoz képest mérsékeltebb létszámban megjelenő Fidesz-híveket.
“Hát nagyon sok értelme volt kijönni! Apa hogyan megyünk majd a Hősök terére? Meddig fog tartani? Egy óra? Úristen!”
- a mellettem álló család két tíz év körüli tagja láthatóan nem így képzelte az október 23.-a délutánját, de az apukájuktól csak egy “fogd be a szád!” jött válaszként.
A minta persze nem reprezentatív, de túlzás lenne azt állítani, hogy a Terror Házánál kedden délután háromkor harci lázban vagy győzelemittasan gyülekezett volna - a nem is olyan nagy létszámú tömeg. A szokásos utcai árusok esetében némi meglepetést az okozott, hogy több helyen lehetett uniós zászlót is kapni, kérdésemre ráadásul azt mondták, hogy ezek is jól fogynak, ami lassan már meglepetésként hat egy Fidesz-tüntetésen a folyamatos Unió-ellenes retorika miatt. A kezdés előtt 50-es évekbeli slágerek szóltak a hangszórókból, a résztvevők nagy többségének minden bizonnyal még élő emléket jelentettek.
A megemlékezést Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója nyitotta meg, ő azzal kezdte, egy nemzet erőt és reményt csak a büszkeségre okot adó pillanatokból meríthet, például az 1956 októberében történtekből. “Ha most egymás mellett megállunk és megnyitjuk a szívünket, azt tapasztaljuk, egyre erősebbnek érezzük magunkat” - mondta. Szerinte 56 hőseinek köszönhetjük, hogy “képesek voltunk megőrizni immunrendszerünket”. Majd már jött is az uniós párhuzam, 56-ban is kudarcot vallott, hogy valakik megpróbálták kitörölni nemzeti identitásunkat, hiába alkottak hamis emléknapokat, hogy az ifjúság agyát átprogramozzák. “A kommunisták született lúzerek voltak és ezt ők is tudták” - itt jött az első valamirevaló reakció a nem túl lelkes közönség részéről. Majd felolvasta a nagyon-nagyon régi, szakállas viccet az ÁVÓ-sok által kivallatott múmiáról. A közönség illedelmesen nevetett és tapsolt. Majd újabb párhuzam: ha az európai népek tudnának magyarul, láthatnák, hogy a mi nyelvünkből hiányzik a politikai korrektség, mert “mi nem tudunk szabadság nélkül élni”. “Minket magyarokat mindig csak erőszakkal lehetett megfosztani a szabadságunktól, szuverenitásunktól, önrendelkezésünktől” - mondta, majd az Fidesz elit által már lesajnált rendszerváltás azért kapott Schmidt-től egy pozitív gesztust: a 89-es rendszerváltás 56 örököse és beteljesítője volt. Szerinte ugyanakkor 89 nem egy rendszerváltás, hanem egy antikommunista ellenforradalom volt. Ezután természetesen egy Ákos-szám következett.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora szerint az ukrajnai magyar kisebbség jogai súlyosan sérülnek, de csak Magyarországon emelték fel értük a szavukat, az európai jogvédők nem foglalkoznak velük. Ugyanakkor az ukrán hatósági zaklatások ellenére is maradnak, mert otthon vannak. “Mi őshonosak vagyunk e vidéken, mint az indiánok Amerikában, és ezért a nemzetközi jognak megfelelő védelmet kívánunk magunknak” - mondta. Adófizető ukrán állampolgárként pedig elvárják, hogy háborítatlanul élhessenek a szülőföldjükön.
Orbán Viktor azért nagy tapsot és elszórt Viktor-Viktorozást kapott természetesen. A matematika egyik tétele szerint két negatív szám szorzata mindig pozitív” - kezdte, a már említett apuka nem szalasztotta el a pedagógiai ziccert, hogy felhívja a figyelmet a tételre a gyermekeinek. Orbán szerint szinte minden nagy történelmi esemény negatív módon zárul a magyar történelemben, mégis itt vagyunk, túléltünk, pozitívan nézhetjük a jövőt. A baj 1955-ben is végzetesnek tűnt, fél évszázad alatt kétszer is elveszítettük Magyarország kétharmadát és akkor a kulturális megsemmisülés fenyegette a maradék Magyarországot is. Szerinte az 1956-os szabadságharcosok ésszerű döntést hoztak, a szovjetek éppen kivonultak Ausztriából, a kommunisták egymást bicskázták, a nyugat pedig segítséget, támogatást ígért, így meg kellett próbálniuk - meg is próbálták. Jól mondta Faludi, 1956 nekünk nem emlék és nem történelem, hanem a szívünk és a gerincünk - idézte a költőt a kormányfő. Hálásak vagyunk, hogy nekünk nem egy fél évszázados nyomasztó emlék jutott örökségül, az 56-osok révén még a kommunista elnyomás alatt is büszkék lehettünk a hazánkra - mondta. 
“Mi magyarok tudunk a legjobban keseregni, a legszebben panaszkodni, a legjobban elsiratni magunkat”
- jött a már szinte kötelező nemzetkarakterológiai fejtegetés.
 De a végeláthatatlan germán és szláv tengerben mégis megmaradtunk, ez a magyar történelem matematikája, a sok mínusz kiadott valahogy egy pluszt.
2018.10.23 15:33
Frissítve: 2018.10.23 16:09