Előfizetés

Sokkal több magántőkét vár az EBRD

Elkeserítőnek nevezte Simor András, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alelnöke, hogy a világ magántőke-befektetéseinek csupán 1 százaléka áramlik az EBRD által finanszírozott országok régiójába.

A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) és a Portfolio közös konferenciáján, szerdán Budapesten, Simor András, aki korábban a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt, kiemelte: az EBRD partnerként tekint a magántőkére, de a magántőke-beruházások felfuttatásához kormányzati segítségre is szükség van.

A kockázati és magántőke segít megoldani a tőkehiányt egy országban vagy egy-egy ágazatában - mondta. Hozzátette, hogy a magántőke hozzájárul a gazdasági diverzifikációhoz, a munkahelyteremtéshez, a technológiai tudástranszferhez, tehát a finanszírozásnál egy sokkal komplexebb szereppel segítik a magántőke-alapok a gazdaság bővülését.

Azokban az országokban, amelyekben az EBRD beruházásokat, befektetéseket finanszíroz, 2011 óta folyamatosan csökken a magántőke beáramlás, 2014-ben már csak 3,6 milliárd dollárnyi magántőkét fektettek be ebbe a régióba, miközben a világ más régióiban sokkal jobban teljesít a magántőke - ismertette.

Az EBRD 166 magántőke-alapba fektetett be 1992 óta, ebből még több mint 100 aktív befektetésként működik. Az EBRD teljes vállalása alapján az éves befektetés összege 100-250 millió euró körül alakul. A piaci trenddel párhuzamosan az EBRD magántőke alapokba történő befektetései is visszaestek, amelynek Simor Andás szerint részben az az oka, hogy egyre nehezebb társbefektetőt találni ezekhez az ügyletekhez.

Az EBRD alelnöke kiemelte: azok a cégek, amelyekbe magántőke-befektetés érkezett, 35 százalékos árbevétel növekedést értek el 5 év alatt azokhoz a cégekhez képest, amelyek nem kaptak, emellett ugyanezen időszak alatt 20 százalékkal emelkedett az üzemi eredményük és a munkahelyteremtésre is pozitív hatással voltak a magántőke-befektetések. Rámutatott: a kormányoknak mindenképpen indokolt szövetségre lépniük a magántőkés cégekkel, főként azért, hogy a befektetésekben látott negatív trend megforduljon.

Az EBRD az elmúlt 20 év alatt 3,8 milliárd euró kötelezettséget vállalt, ebből 2,8 milliárd eurót be is fektetett a magántőke-alapokkal együttműködve.

Zsembery Levente, a HVCA elnöke, az X-Ventures vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: az idei első negyedévben 13 alapkezelő 26 magántőke befektetést hajtott végre Magyarországon, az idei első negyedévben az átlagbefektetés 154 millió forint volt, a tavalyi évben az átlagbefektetés értéke 220 millió forintot tett ki.

Kapcsolódó
Görög bankokba száll be az EBRD

Orbán elárulta, mi az igazi kihívás

Publikálás dátuma
2016.06.08. 18:49
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Az Európa előtt álló igazi nagy kihívás ma az, hogy a kontinens államai különböző módon képzelik el a jövőt, ami a migrációs válság példáján jól kimutatható - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő szerdán Prágában, a négy visegrádi ország miniszterelnökének a Prague European Summit elnevezésű vitafórumon tartott beszélgetésén.

Bohuslav Sobotka cseh, Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök alapvetően az Európai Uniót érintő válságokról beszélt, hangsúlyozva a V4-ek szerepét a problémák megoldásában

A magyar kormányfő szerint Európa jövőjét illetően alapvetően két karakteres elképzelés van, amely jól kimutatható a migrációs válság példáján. Az egyik elképzelés szerint a világ hatalmas népmozgás előtt áll, amelyet nem lehet elkerülni, ezért annak kezelésével kell foglalkozni, míg a másik szerint Európa meg tudja állítani határain az ellenőrizetlen népmozgást. "Európa elég erős, elég gazdag, elég tapasztalt ahhoz, hogy elég ereje legyen, hogy azt mondja, ha akármilyen világmozgások is indulnak meg, mondjuk tőlünk délre, a mi kontinensünkre, a mi világunkba ellenőrzés nélkül, külön engedély nélkül egyetlen ember sem jöhet be" - vélekedett Orbán Viktor.    

"Ezért nem beilleszteni akarjuk a migrációt az életünkbe, hanem fékezni akarjuk, ellenőrzés alá akarjuk vonni, és ameddig csak lehet, ki akarjuk zárni az életünkből" - szögezte le.    

Bohuslav Sobotka Európa legnagyobb mai problémájaként a migrációs válságot említette, és kifejezte meggyőződését, hogy ez nem fog az Európai Unió megszűnéséhez vezetni. Úgy vélte, hogy a növekvő populizmus és az emberek frusztrációja sokkal nagyobb veszélyt jelentenek. A megoldásokat az uniós tagállamok közti bizalom megerősítéséhez, a folyamatos párbeszédben és az összetartozás megerősítésében jelölte meg a cseh kormányfő.    

Orbán Viktor három további válsággal bővítette a listát. Elsőként arról beszélt, hogy a nyugati elit 2008 óta már nem tudja gazdasági sikerekkel igazolni politikáját, ezért legitimációs válság alakult ki Európában, az emberek már nem érzik a magukénak az elit politikáját. Másodikként a nyugati demokrácia válságát említette, mert nagy eltérés van az elit és a lakosság helyzetértékelése között. A harmadik válságot a demokrácia exportjára épített európai külpolitika kudarca jelenti, ami problémákat okoz. "Beavatkoztunk Irakban, Szíriában és Líbiában, de ezek az államok ma nem léteznek, mi tulajdonképpen szétvertük őket. Éppen ezért veszti el sok ember a reményét" - mutatott rá a magyar kormányfő.    

Robert Fico kijelentette, hogy az Európai Unióban ma "fragmentáció", szétaprózódás veszélye fenyeget. "Pillanatnyilag nagyobb az esélye a fragmentációnak, mint a mélyebb integrációnak" - vélekedett a szlovák kormányfő.    

Beata Szydlo hangsúlyozta: elfogadhatatlan az Európai Unió kisebb csoportokra, "uniókra" osztása. Európának párbeszédre van szüksége, s meg kell hallgatni minden tagállam szavát.     A cseh miniszterelnök ugyanakkor bejelentette: Prága vitát kezdeményez az Európai Unió jövőjéről.

Orbán Viktor szerint nagyon fontos döntést hozott kedden a magyar parlament azzal, hogy módosította az alkotmányt, és elfogadta a terrorellenes törvényt. "Ritka pillanat ez a magyar parlamentarizmus modernkori történetében, mert az ellenzék egy része is megszavazta ezeket az intézkedéseket" - hangsúlyozta Orbán. "Egy-egy ilyen esemény csodaszámba megy" - tette hozzá.

Szerinte azzal, hogy sikerült módosítani az alkotmányt, és sikerült a terrorellenes törvényt is elfogadni, "megadták a magyar hatóságoknak azokat a jogosítványokat, amelyekkel eséllyel veszik fel a harcot a terrorista akciókkal és fenyegetettségekkel". "Ez egy nagy pillanat Magyarország számára, mert úgy érzem, hogy tegnaptól a kormány jóval nagyobb eséllyel tudja garantálni az ország polgárainak biztonságát, mint ahogy eddig tette" - hangsúlyozta a kormányfő. 

Nem tetszik Budapestnek a bizottsági javaslat
"Elképesztőnek" nevezte Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos kedden bejelentett javaslatát a bevándorlási helyzet ügyében, ezért - mint mondta - Magyarország "visszautasítja azt" - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán az MTI-nek.
A miniszter, aki a kínai Ningbóban részt vesz a kínai és kelet-közép-európai kereskedelmi miniszterek találkozóján, arra reagált, hogy Dimitrisz Avramopulosz strasbourgi sajtótájékoztatóján bejelentette: az európai kék kártya rendszer reformjával és a hatékonyabb integráció segítésével a legális migráció lehetőségét teremtené meg az EU.
Elmondta: az Európát elérő migránsáradat arra készteti az uniót, hogy megteremtse a legális bevándorlás feltételeit mindazoknak, akik munkához akarnak jutni a kontinensen. A hatékonyabb integráció és a könnyebb munkához jutás megteremtése érdekében elsősorban az unión kívüli, harmadik országokból érkező, magasan képzett munkaerőnek lesz elérhető az európai kék kártya rendszere - magyarázta a biztos.
Szijjártó Péter kifejtette: az ilyen javaslatokkal az Európai Bizottság "egyre inkább azt a benyomást kelti, mintha Európa vesztét akarná", hiszen ezek nyomán Európát bevándorlók újabb tömegei áraszthatják el.

Orbán elárulta, mi az igazi kihívás

Publikálás dátuma
2016.06.08. 18:49
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Az Európa előtt álló igazi nagy kihívás ma az, hogy a kontinens államai különböző módon képzelik el a jövőt, ami a migrációs válság példáján jól kimutatható - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő szerdán Prágában, a négy visegrádi ország miniszterelnökének a Prague European Summit elnevezésű vitafórumon tartott beszélgetésén.

Bohuslav Sobotka cseh, Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök alapvetően az Európai Uniót érintő válságokról beszélt, hangsúlyozva a V4-ek szerepét a problémák megoldásában

A magyar kormányfő szerint Európa jövőjét illetően alapvetően két karakteres elképzelés van, amely jól kimutatható a migrációs válság példáján. Az egyik elképzelés szerint a világ hatalmas népmozgás előtt áll, amelyet nem lehet elkerülni, ezért annak kezelésével kell foglalkozni, míg a másik szerint Európa meg tudja állítani határain az ellenőrizetlen népmozgást. "Európa elég erős, elég gazdag, elég tapasztalt ahhoz, hogy elég ereje legyen, hogy azt mondja, ha akármilyen világmozgások is indulnak meg, mondjuk tőlünk délre, a mi kontinensünkre, a mi világunkba ellenőrzés nélkül, külön engedély nélkül egyetlen ember sem jöhet be" - vélekedett Orbán Viktor.    

"Ezért nem beilleszteni akarjuk a migrációt az életünkbe, hanem fékezni akarjuk, ellenőrzés alá akarjuk vonni, és ameddig csak lehet, ki akarjuk zárni az életünkből" - szögezte le.    

Bohuslav Sobotka Európa legnagyobb mai problémájaként a migrációs válságot említette, és kifejezte meggyőződését, hogy ez nem fog az Európai Unió megszűnéséhez vezetni. Úgy vélte, hogy a növekvő populizmus és az emberek frusztrációja sokkal nagyobb veszélyt jelentenek. A megoldásokat az uniós tagállamok közti bizalom megerősítéséhez, a folyamatos párbeszédben és az összetartozás megerősítésében jelölte meg a cseh kormányfő.    

Orbán Viktor három további válsággal bővítette a listát. Elsőként arról beszélt, hogy a nyugati elit 2008 óta már nem tudja gazdasági sikerekkel igazolni politikáját, ezért legitimációs válság alakult ki Európában, az emberek már nem érzik a magukénak az elit politikáját. Másodikként a nyugati demokrácia válságát említette, mert nagy eltérés van az elit és a lakosság helyzetértékelése között. A harmadik válságot a demokrácia exportjára épített európai külpolitika kudarca jelenti, ami problémákat okoz. "Beavatkoztunk Irakban, Szíriában és Líbiában, de ezek az államok ma nem léteznek, mi tulajdonképpen szétvertük őket. Éppen ezért veszti el sok ember a reményét" - mutatott rá a magyar kormányfő.    

Robert Fico kijelentette, hogy az Európai Unióban ma "fragmentáció", szétaprózódás veszélye fenyeget. "Pillanatnyilag nagyobb az esélye a fragmentációnak, mint a mélyebb integrációnak" - vélekedett a szlovák kormányfő.    

Beata Szydlo hangsúlyozta: elfogadhatatlan az Európai Unió kisebb csoportokra, "uniókra" osztása. Európának párbeszédre van szüksége, s meg kell hallgatni minden tagállam szavát.     A cseh miniszterelnök ugyanakkor bejelentette: Prága vitát kezdeményez az Európai Unió jövőjéről.

Orbán Viktor szerint nagyon fontos döntést hozott kedden a magyar parlament azzal, hogy módosította az alkotmányt, és elfogadta a terrorellenes törvényt. "Ritka pillanat ez a magyar parlamentarizmus modernkori történetében, mert az ellenzék egy része is megszavazta ezeket az intézkedéseket" - hangsúlyozta Orbán. "Egy-egy ilyen esemény csodaszámba megy" - tette hozzá.

Szerinte azzal, hogy sikerült módosítani az alkotmányt, és sikerült a terrorellenes törvényt is elfogadni, "megadták a magyar hatóságoknak azokat a jogosítványokat, amelyekkel eséllyel veszik fel a harcot a terrorista akciókkal és fenyegetettségekkel". "Ez egy nagy pillanat Magyarország számára, mert úgy érzem, hogy tegnaptól a kormány jóval nagyobb eséllyel tudja garantálni az ország polgárainak biztonságát, mint ahogy eddig tette" - hangsúlyozta a kormányfő. 

Nem tetszik Budapestnek a bizottsági javaslat
"Elképesztőnek" nevezte Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos kedden bejelentett javaslatát a bevándorlási helyzet ügyében, ezért - mint mondta - Magyarország "visszautasítja azt" - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán az MTI-nek.
A miniszter, aki a kínai Ningbóban részt vesz a kínai és kelet-közép-európai kereskedelmi miniszterek találkozóján, arra reagált, hogy Dimitrisz Avramopulosz strasbourgi sajtótájékoztatóján bejelentette: az európai kék kártya rendszer reformjával és a hatékonyabb integráció segítésével a legális migráció lehetőségét teremtené meg az EU.
Elmondta: az Európát elérő migránsáradat arra készteti az uniót, hogy megteremtse a legális bevándorlás feltételeit mindazoknak, akik munkához akarnak jutni a kontinensen. A hatékonyabb integráció és a könnyebb munkához jutás megteremtése érdekében elsősorban az unión kívüli, harmadik országokból érkező, magasan képzett munkaerőnek lesz elérhető az európai kék kártya rendszere - magyarázta a biztos.
Szijjártó Péter kifejtette: az ilyen javaslatokkal az Európai Bizottság "egyre inkább azt a benyomást kelti, mintha Európa vesztét akarná", hiszen ezek nyomán Európát bevándorlók újabb tömegei áraszthatják el.