Sokkal több magántőkét vár az EBRD

Elkeserítőnek nevezte Simor András, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alelnöke, hogy a világ magántőke-befektetéseinek csupán 1 százaléka áramlik az EBRD által finanszírozott országok régiójába.

A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) és a Portfolio közös konferenciáján, szerdán Budapesten, Simor András, aki korábban a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt, kiemelte: az EBRD partnerként tekint a magántőkére, de a magántőke-beruházások felfuttatásához kormányzati segítségre is szükség van.

A kockázati és magántőke segít megoldani a tőkehiányt egy országban vagy egy-egy ágazatában - mondta. Hozzátette, hogy a magántőke hozzájárul a gazdasági diverzifikációhoz, a munkahelyteremtéshez, a technológiai tudástranszferhez, tehát a finanszírozásnál egy sokkal komplexebb szereppel segítik a magántőke-alapok a gazdaság bővülését.

Azokban az országokban, amelyekben az EBRD beruházásokat, befektetéseket finanszíroz, 2011 óta folyamatosan csökken a magántőke beáramlás, 2014-ben már csak 3,6 milliárd dollárnyi magántőkét fektettek be ebbe a régióba, miközben a világ más régióiban sokkal jobban teljesít a magántőke - ismertette.

Az EBRD 166 magántőke-alapba fektetett be 1992 óta, ebből még több mint 100 aktív befektetésként működik. Az EBRD teljes vállalása alapján az éves befektetés összege 100-250 millió euró körül alakul. A piaci trenddel párhuzamosan az EBRD magántőke alapokba történő befektetései is visszaestek, amelynek Simor Andás szerint részben az az oka, hogy egyre nehezebb társbefektetőt találni ezekhez az ügyletekhez.

Az EBRD alelnöke kiemelte: azok a cégek, amelyekbe magántőke-befektetés érkezett, 35 százalékos árbevétel növekedést értek el 5 év alatt azokhoz a cégekhez képest, amelyek nem kaptak, emellett ugyanezen időszak alatt 20 százalékkal emelkedett az üzemi eredményük és a munkahelyteremtésre is pozitív hatással voltak a magántőke-befektetések. Rámutatott: a kormányoknak mindenképpen indokolt szövetségre lépniük a magántőkés cégekkel, főként azért, hogy a befektetésekben látott negatív trend megforduljon.

Az EBRD az elmúlt 20 év alatt 3,8 milliárd euró kötelezettséget vállalt, ebből 2,8 milliárd eurót be is fektetett a magántőke-alapokkal együttműködve.

Zsembery Levente, a HVCA elnöke, az X-Ventures vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: az idei első negyedévben 13 alapkezelő 26 magántőke befektetést hajtott végre Magyarországon, az idei első negyedévben az átlagbefektetés 154 millió forint volt, a tavalyi évben az átlagbefektetés értéke 220 millió forintot tett ki.

Szerző
2016.06.08 21:05

Mozgáskorlátozott emberek kihasználásáért bírságolt a GVH

Publikálás dátuma
2019.01.16 11:39

Fotó: / Németh András Péter
Összesen 49 millió forintra büntette a három céget a versenyhatóság.
Maximális mértékű versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a PRO-VALETUDO Kft.-re, a PVO Retails Hungary Kft. -re (f.a.) és a Monus Global Kft.-re a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mert tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak kiszolgáltatott fogyasztókkal szemben. A hatóság egyúttal versenyjogi megfelelési program kidolgozására is kötelezte a vállalkozásokat – közölte a GVH. A közlemény szerint a három, azonos vállalkozáscsoportba tartozó cég képviselői mozgáskorlátozottakat és végtaghiánnyal élőket kerestek fel a lakásukon, kórházakban, valamint idősotthonokban, és igyekeztek rábeszélni őket gyógyászati segédeszközök (protézisek, gyógycipők) megrendelésére, illetve felíratására. A fogyasztóknak nem feltétlenül volt szükségük a fent sorolt eszközökre, sokan közülük például képtelenek lettek volna azok használatára egészségi állapotuk miatt. Kiszolgáltatottságukra alapozva ugyanakkor a vállalkozások – pszichés nyomásgyakorlással, illetve kihasználva az értékesítés körülményeit, időzítését és helyszínét – olyan döntésekre késztették őket, amelyeket egyébként nem hoztak volna meg. A GVH azt is megállapította, hogy a vállalkozások több esetben a cég „ajándékaiként”, ingyenes szolgáltatásaként tüntették fel a közgyógyellátás keretében térítésmentesen járó eszközöket az erre jogosultak számára. A három társaság továbbá – a fogyasztói jelzések, panaszok ellenére – nem az elvárható szintű szakmai gondossággal járt el a legyártott termékek minősége, alkalmazhatósága, valamint a garanciális igények érvényesíthetősége ellenőrzésekor, sőt, a feltártak nem csupán egyedi esetek voltak, hanem rendszerszintű problémákra hívták fel a hatóság figyelmét a cégek panaszkezelési és garanciális teljesítésével kapcsolatban. A jogsértések feltárásában a GVH szorosan együttműködött a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel. A versenyhatóság a bírság megállapításakor kiemelten vette figyelembe az érintett fogyasztói kör sérülékenységét, és súlyosító körülményként értékelte, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat társadalombiztosítási célú közpénzek szükségtelen kifizetését is eredményezte. A GVH ezért
a törvényben meghatározott maximális mértékű bírságot, összesen 49 millió forintot szabott ki a három cégre.
A GVH arra kötelezte a vállalkozásokat, hogy két hónapon belül alakítsanak ki a jogszerű működésük feltételeit biztosító belső eljárásrendet, amelyet a későbbiekben alkalmaznak.
2019.01.16 11:39

Darázsfészekbe nyúl az Európai Bizottság az adóreformmal

Publikálás dátuma
2019.01.16 10:30
Európai Bizottság - Shutterstock
Fotó: /
A testület azt javasolja, hogy a tagállamok a közeljövőben adják fel vétójogukat az adózást érintő uniós döntéshozatalban.
“Teljes mértékben tisztában vagyok vele, hogy mennyire érzékeny ez a kérdés, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne beszélni róla” — fejtette ki Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a előterjesztés ismertetésekor. A brüsszeli testület egyelőre csak vitát kezdeményez az uniós adópolitikai döntéshozatal átalakításáról, amelyet 2025-ig fokozatosan, négy lépésben valósítana meg. Javaslata szerint a jogszabályokat a jövőben nem a tagállamok egyhangú egyetértésével hoznák, hanem többségi szavazással. Ezzel gyorsabban és eredményesebben tudnának kompromisszumra jutni, és nem akadnának el évekre olyan fontos adóügyi kezdeményezések, mint például a közös társasági adóalap kiszámításáról vagy a digitális adó bevezetéséről szólók. Az Európai Bizottság azzal is érvel, hogy a szuverenitás szükségességét hangsúlyozó tagállami nyilatkozatok általában speciális nemzeti érdekeket védenek, amelyek adott esetben tisztességtelen versenyelőnyt biztosítanak, és aláássák az adórendszerek méltányosságát. Az előterjesztés értelmében a kormányok először az adócsalás és adókijátszás elleni küzdelem terén állapodnának meg az átmenetről a minősített többségi szavazásra. Ezt követné a vétójoguk megszüntetése a környezet védelmét vagy a közegészség javítását szolgáló politikákat támogató adóügyi intézkedésekben. Az igazán húsba vágó területeken — ilyen az általános forgalmi adó vagy a jövedéki adó harmonizált szabályozása — csak ezután kerülne sor a többségi szavazás bevezetésére. Utolsó lépés lenne ennek kiterjesztése a közös összevont társasági adóalapról és a digitális gazdaság adóztatásáról szóló döntéshozatalra. Mint Pierre Moscovici hangsúlyozta, a tagállamok továbbra is a belátásuk szerint határoznák meg az adókulcsokat a személyi jövedelemadó és a társaságiadó vonatkozásában. 
2019.01.16 10:30
Frissítve: 2019.01.16 10:30