Előfizetés

Plakátkampány - Adatigényléssel fordul Rogán szomszédjához a Népszava

Publikálás dátuma
2016.06.09. 07:07
FOTÓ: Molnár Ádám
Közérdekű adatigényléssel fordulunk a Csetényi Csabához tartozó Network 360 Kft.-hez, mivel több mint egy hete nem érkezett válasz az "Üzenjünk Brüsszelnek" című kampánnyal kapcsolatos kérdéseinkre, holott a cég múlt pénteken visszahívást ígért.

A Népszava azt kérdezte a népszavazási kampányt elnyerő vállalattól, konkrétan hol és milyen módon döntöttek a médiaelhelyezésekről, hány közterületi plakáthelyen (és mely cégek óriásplakáthelyein), valamint mely médiumokban, milyen gyakorisággal, terjedelemben és áron folytatják a kampányt, illetve hogy a 3 milliárdos kampány kapcsán mennyi jutalékot tesznek zsebre. A Rogán Antal kabinetiroda-miniszter szomszédjaként elhíresült Csetényi cége nem először dolgozik a kormánnyal, tavaly például két menekültellenes kampányt is menedzseltek több mint 800 millióért, s a kormányablakokat is népszerűsítették.

Azért nem az illetékes Miniszterelnöki Kabinetirodához fordultunk, mert Rogán korábban közölte, a tárca nem tudja megmondani, mely orgánumokban mennyi pénzt költenek reklámra, nincs ilyen összesítésük, a hirdetéseket az ügynökségek intézik. Egyébként Rogán minisztériuma a 2017-es költségvetés szerint 22 milliárdból működhet jövőre, amiből 15,6 milliárd mehet "kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra". Az apparátus 4,3 milliárdból működhet, és jutott még 300 millió a "tudatos nemzeti közjogi gondolkodás, a magyar kulturális értékek megőrzésére és fejlesztésére" is.

Fordulat egészségügyben - Váratlan megállapodás született

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2016.06.09. 07:05
Nem létező pénzből nem lehet megélni FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Szerda késő este váratlanul megszületett az egyezség az érdekvédők és a kormány között az egészségügyben dolgozók béremeléséről - ezt az emberi erőforrások minisztere csütörtök délelőtt hivatalosan is megerősítette. Tájékoztatása szerint szeptember elsejétől a szakorvosok és szakgyógyszerészek alapbére idén bruttó 107 ezer, jövőre bruttó 100 ezer forinttal nő, a szakdolgozóknál pedig új bértáblát vezetnek be. Idén 26,5 százalékkal nő az alapbér, az emelés pedig jövőre is folytatódik, az ápolók két év alatt 50 százalékos, az orvosok pedig 2017 szeptemberétől újabb 100 ezer forintos emelést kapnak.

A miniszter tájékoztatása szerint a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek alapbére idén szeptember 1-jétől bruttó 107 ezer, 2017. november 1-jétől pedig bruttó 100 ezer forinttal nő. A rezidensek alapbére jövő novembertől 50 ezer forinttal emelkedik. A szakdolgozóknál szeptembertől új bértáblát vezetnek be. Idén átlagosan 26,5 százalékkal nő az alapbér, jövő novembertől 12 százalékkal, 2018 novemberében és 2019 novemberében pedig 8-8 százalékkal - tette hozzá. Közlése szerint az elmúlt négy évben mintegy 500 milliárd forintot fordítottak az egészségügy fejlesztésére, "betonba, üvegbe, műszerbe", most pedig - idén és jövőre - további 100 milliárd forint kerül az ágazatba, béremelésre.

Tájékoztatása szerint ez azt jelenti, hogy 2012 és 2019 között - több lépcsőben és differenciáltan - csaknem megduplázódik az egészségügyi szakdolgozók bére. Balog Zoltán közölte azt is, hogy a kórházakat fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ intézményeiben dolgozóktól a munkáltatók július 1-jétől átvállalják a kamarai tagdíjakat.     A miniszter a sajtótájékoztatón kitért a budapesti kórházfejlesztésekre is. Úgy fogalmazott, a koncepció még nem végleges, még nem döntöttek el minden kérdést. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a koncepcióban nincs szó kórházbezárásról, legfeljebb "funkciók költöztetéséről".     

Balog Zoltán, balról Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, jobbról Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. MTI Fotó: Kovács Attila

Balog Zoltán, balról Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, jobbról Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. MTI Fotó: Kovács Attila

Biztosnak mondta ugyanakkor az új kórház helyszínét Kelenföldön, továbbá arra is kitért, hogy jelentős fejlesztést terveznek a Kútvölgyi kórházban és a Szent János kórház egy részében.  Kérdésre válaszolva Balog Zoltán azt mondta, a béremelés forrása a 2017-es költségvetésben a Miniszterelnökség során szerepel. Az ott szereplő 170 milliárd forintból egészségügyi béremelésre 82 milliárd forintot szánnak, és ebből a keretből kaphatnak még a szociális, a kulturális ágazatban és a közigazgatásban dolgozók.     

Eddig egyetlen alkalommal sem kaptunk az orvostársadalom számára elfogadható béremelési ajánlatot az egészségügyi államtitkárságtól – jelentette ki egy nappal korábban a Népszavának Éger István, amikor azt próbáltuk kideríteni, vajon Lázár Jánosnak az ágazati bérhelyzet áttekintésére tett múlt heti ígérete jelentheti-e a bértárgyalások eredményeinek szentesítését. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint semmiképpen nem, hiszen egy ideje nem is ültek tárgyalóasztalhoz, és – akkor még úgy lehetett tudni - erre a hétre sincs betervezve az egyeztetés folytatása, mert Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár legutóbbi javaslata még mindig messze állt attól a 151 ezer forintos általános szakorvosi béremeléstől, amit a kamara még az idén vagy legkésőbb a jövő év elején szeretne elérni. Az összeg azért épp ekkora, mert a rezidensösztöndíjat követően a kormány ennyit fizet a frissen szakvizsgázott fiatal orvosoknak, hogy ne zuhanjon le a bérük az idősebb kollégáik szintjére – ami komoly bérfeszültséget okozott.

A MOK elnöke ugyanakkor optimistán úgy fogalmazott, várják a kormány még újabb javaslatát és akár egész nyáron készek egyeztetni. A továbblépéshez ugyanakkor tudni kellene végre, mekkora összeget szán a kormány az egészségügy idei bérfejlesztésére, hiszen ez lenne az alapja a további ütemezés kidolgozásának. Csakhogy saját bevallása szerint az orvoskamara vezetője sem tudja kibogozni az utóbbi hónapokban gyakran változó összegekből, hogy valójában mekkora a minisztérium mozgástere. Márpedig az orvosi béremelésekre éves szinten 45-50 milliárd forintot kellene fordítani – mondta Éger.

Ha ezt vesszük alapul, biztosan kevés lesz a jövő évi költségvetésből kihámozható 80,6 milliárd az egészségügyi bérek rendezésére, hiszen az ágazat államtitkára többször is hangsúlyozta az utóbbi hetekben: ragaszkodik hozzá, hogy arányaiban a szakdolgozók többet kapjanak, mint az orvosok. Ónodi nem egyszer emlékeztetett rá, hogy a nemzetközi összehasonlításokban átlagos a magyar orvosok létszáma, de a szakdolgozóké 30 százalékkal alacsonyabb, mint az OECD-országokban. Nekik akar tehát többet adni a kormány, hogy fékezze a szakápolók elvándorlását.

A MOK elnöke ugyanakkor néhány héttel ezelőtt egy televíziós beszélgetésben arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a szakdolgozók bérlemaradása tragikus nemzetközi összehasonlításban, hanem már az orvosok fizetése is csak a fele a környező országok legalacsonyabb orvosi béreinek. Éger akkor úgy fogalmazott, ha a kormány célja valóban a visegrádi országok egészségügyi átlagbérének elérése, akkor 3 éven belül 300 milliárd forintos pluszpénzt kell beletennie az ágazat költségvetésébe.

Legutóbb egy hete egy győri szakdolgozói konferencián fogalmazott úgy Balog Zoltán miniszter, hogy négyéves béremelési programot indítanak, amelynek részeként már az idén 25 százalékos emelést kaphatnak az ápolók és asszisztensek, 2019 végéig pedig összességében megduplázzák a szakdolgozók 2011-es béreit. Az ígéretet a Magyar Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke is megerősítette lapunknak, de Balogh Zoltán óvatosabban fogalmazott miniszternél, amikor nemcsak a négy évre szétosztott ütemezett emelést említette meg, hanem egy rövidebb idő alatt elérhető béremelést is felvázolt. A 76 ezer szakdolgozó akkor kapja meg gyorsabban a pénzét, ha az orvosok ki tudják harcolni maguknak a gyorsabb ütemet. A MESZK vezetője bármelyik megoldást komoly eredménynek tartja ahhoz képest, hogy a tárgyalások megkezdésekor a kormány ajánlata mindössze négy ütemben 10-10 százalékos emelést adott volna a szakdolgozóknak. A már majdnem aláírásra kész megállapodásban ehhez képest egyes bérkategóriákban a 25 százalékot is meghaladhatja az idei többletpénz – ígérte tagjainak a kamarai vezető.

A béremelés mértékén túl a másik nagyon fontos kitétel ahhoz, hogy a dolgozók valóban megérezzék a többletet, hogy végre nem pótlékemelést és kiegészítéseket kapnak, hanem az alapbérük nőhet, vagyis a pótlékokat is a már megemelt összegek alapján számolják ki – hangsúlyozta mindkét köztestület vezetője a Népszavának.

Az orvosok tehát elfogadható ajánlatra várnak, de a szakdolgozók is csak akkor hiszik majd el az újabb ígéreteket, amikor az első megemelt bér megjelenik a számlájukon. A tárgyalások mostani állása alapján szinte biztosra vehető, hogy az egészségügy július 1-jei ünnepén, Semmelweis Ignác születésnapján még nem lesz okafogyott a Sándor Mária civil mozgalma által meghirdetett Kossuth téri demonstráció, amelyet sokadszor is az ágazat gondjainak, köztük az alacsony béreknek a rendezését követelve szerveznek meg. Ha valami csoda folytán addig mégis aláírnák a bérmegállapodást, akkor is marad egy jelentős réteg, amely 9 éve nem kerül szóba egyetlen tárgyaláson sem: az egészségügyi intézmények gazdasági és technikai alkalmazottjai nem kapnak egy fillért sem, sőt a kormány azt sem tudja pontosan, hányan vannak valójában. Az államtitkárság május második felében kérte fel az állami kórházfenntartót, kezdje meg ennek a személyzetnek a felmérését. Nem maguktól jutott eszükbe, hanem a szakmai szervezetek javaslatára. Egyelőre annyi biztos, hogy nekik a jövő évi költségvetésben sem tettek félre egyetlen fillért sem.

Igazoló kórházi jelentések
Jelentős átalakítások indokoltak a kórházak, az egészségügyi intézmények gazdálkodásában - jelentette ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke tegnap a parlamentben. Domokos László ezt nyolc kórház tavalyi ellenőrzésének tapasztalatai alapján állította, megalapozva az intézmények gazdálkodási önállóságát megszüntető kancellária-rendszer tervezett bevezetését. Az ágazatért felelős államtitkárság januártól akarja átszervezni az ellátást úgy, hogy 8-10 gazdasági vezető felügyelje az állami kórházak és szakrendelők beszerzéseit, az intézmények működtetését és ő határozhassa meg, melyik ellátóhely milyen feladatok gazdaságos elvégzésére alkalmas. Az eddigi hírek szerint országosan 10 milliárdos megtakarítást várnak a gyökeres felfordulástól, ami nem tekinthető komoly tételnek ahhoz képest, hogy tavaly 60 milliárd forintos konszolidációra szorultak a kórházak, az idén április végén pedig már megint 50,7 milliárdos tartozást halmozott fel az egészségügy az Államkincstár adatai szerint. A Kórházszövetség épp az ÁSZ vizsgálatok eredményei alapján figyelmeztetett rá, hogy nem egyedi gazdálkodási hiányosságokról, hanem rendszerszintű elszámolási gondokról van szó, mert az állam évek óta sokkal kevesebb pénzt ad, mint amennyibe a betegek ellátása ténylegesen kerül.

Fordulat egészségügyben - Váratlan megállapodás született

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2016.06.09. 07:05
Nem létező pénzből nem lehet megélni FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Szerda késő este váratlanul megszületett az egyezség az érdekvédők és a kormány között az egészségügyben dolgozók béremeléséről - ezt az emberi erőforrások minisztere csütörtök délelőtt hivatalosan is megerősítette. Tájékoztatása szerint szeptember elsejétől a szakorvosok és szakgyógyszerészek alapbére idén bruttó 107 ezer, jövőre bruttó 100 ezer forinttal nő, a szakdolgozóknál pedig új bértáblát vezetnek be. Idén 26,5 százalékkal nő az alapbér, az emelés pedig jövőre is folytatódik, az ápolók két év alatt 50 százalékos, az orvosok pedig 2017 szeptemberétől újabb 100 ezer forintos emelést kapnak.

A miniszter tájékoztatása szerint a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek alapbére idén szeptember 1-jétől bruttó 107 ezer, 2017. november 1-jétől pedig bruttó 100 ezer forinttal nő. A rezidensek alapbére jövő novembertől 50 ezer forinttal emelkedik. A szakdolgozóknál szeptembertől új bértáblát vezetnek be. Idén átlagosan 26,5 százalékkal nő az alapbér, jövő novembertől 12 százalékkal, 2018 novemberében és 2019 novemberében pedig 8-8 százalékkal - tette hozzá. Közlése szerint az elmúlt négy évben mintegy 500 milliárd forintot fordítottak az egészségügy fejlesztésére, "betonba, üvegbe, műszerbe", most pedig - idén és jövőre - további 100 milliárd forint kerül az ágazatba, béremelésre.

Tájékoztatása szerint ez azt jelenti, hogy 2012 és 2019 között - több lépcsőben és differenciáltan - csaknem megduplázódik az egészségügyi szakdolgozók bére. Balog Zoltán közölte azt is, hogy a kórházakat fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ intézményeiben dolgozóktól a munkáltatók július 1-jétől átvállalják a kamarai tagdíjakat.     A miniszter a sajtótájékoztatón kitért a budapesti kórházfejlesztésekre is. Úgy fogalmazott, a koncepció még nem végleges, még nem döntöttek el minden kérdést. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a koncepcióban nincs szó kórházbezárásról, legfeljebb "funkciók költöztetéséről".     

Balog Zoltán, balról Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, jobbról Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. MTI Fotó: Kovács Attila

Balog Zoltán, balról Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, jobbról Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. MTI Fotó: Kovács Attila

Biztosnak mondta ugyanakkor az új kórház helyszínét Kelenföldön, továbbá arra is kitért, hogy jelentős fejlesztést terveznek a Kútvölgyi kórházban és a Szent János kórház egy részében.  Kérdésre válaszolva Balog Zoltán azt mondta, a béremelés forrása a 2017-es költségvetésben a Miniszterelnökség során szerepel. Az ott szereplő 170 milliárd forintból egészségügyi béremelésre 82 milliárd forintot szánnak, és ebből a keretből kaphatnak még a szociális, a kulturális ágazatban és a közigazgatásban dolgozók.     

Eddig egyetlen alkalommal sem kaptunk az orvostársadalom számára elfogadható béremelési ajánlatot az egészségügyi államtitkárságtól – jelentette ki egy nappal korábban a Népszavának Éger István, amikor azt próbáltuk kideríteni, vajon Lázár Jánosnak az ágazati bérhelyzet áttekintésére tett múlt heti ígérete jelentheti-e a bértárgyalások eredményeinek szentesítését. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint semmiképpen nem, hiszen egy ideje nem is ültek tárgyalóasztalhoz, és – akkor még úgy lehetett tudni - erre a hétre sincs betervezve az egyeztetés folytatása, mert Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár legutóbbi javaslata még mindig messze állt attól a 151 ezer forintos általános szakorvosi béremeléstől, amit a kamara még az idén vagy legkésőbb a jövő év elején szeretne elérni. Az összeg azért épp ekkora, mert a rezidensösztöndíjat követően a kormány ennyit fizet a frissen szakvizsgázott fiatal orvosoknak, hogy ne zuhanjon le a bérük az idősebb kollégáik szintjére – ami komoly bérfeszültséget okozott.

A MOK elnöke ugyanakkor optimistán úgy fogalmazott, várják a kormány még újabb javaslatát és akár egész nyáron készek egyeztetni. A továbblépéshez ugyanakkor tudni kellene végre, mekkora összeget szán a kormány az egészségügy idei bérfejlesztésére, hiszen ez lenne az alapja a további ütemezés kidolgozásának. Csakhogy saját bevallása szerint az orvoskamara vezetője sem tudja kibogozni az utóbbi hónapokban gyakran változó összegekből, hogy valójában mekkora a minisztérium mozgástere. Márpedig az orvosi béremelésekre éves szinten 45-50 milliárd forintot kellene fordítani – mondta Éger.

Ha ezt vesszük alapul, biztosan kevés lesz a jövő évi költségvetésből kihámozható 80,6 milliárd az egészségügyi bérek rendezésére, hiszen az ágazat államtitkára többször is hangsúlyozta az utóbbi hetekben: ragaszkodik hozzá, hogy arányaiban a szakdolgozók többet kapjanak, mint az orvosok. Ónodi nem egyszer emlékeztetett rá, hogy a nemzetközi összehasonlításokban átlagos a magyar orvosok létszáma, de a szakdolgozóké 30 százalékkal alacsonyabb, mint az OECD-országokban. Nekik akar tehát többet adni a kormány, hogy fékezze a szakápolók elvándorlását.

A MOK elnöke ugyanakkor néhány héttel ezelőtt egy televíziós beszélgetésben arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a szakdolgozók bérlemaradása tragikus nemzetközi összehasonlításban, hanem már az orvosok fizetése is csak a fele a környező országok legalacsonyabb orvosi béreinek. Éger akkor úgy fogalmazott, ha a kormány célja valóban a visegrádi országok egészségügyi átlagbérének elérése, akkor 3 éven belül 300 milliárd forintos pluszpénzt kell beletennie az ágazat költségvetésébe.

Legutóbb egy hete egy győri szakdolgozói konferencián fogalmazott úgy Balog Zoltán miniszter, hogy négyéves béremelési programot indítanak, amelynek részeként már az idén 25 százalékos emelést kaphatnak az ápolók és asszisztensek, 2019 végéig pedig összességében megduplázzák a szakdolgozók 2011-es béreit. Az ígéretet a Magyar Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke is megerősítette lapunknak, de Balogh Zoltán óvatosabban fogalmazott miniszternél, amikor nemcsak a négy évre szétosztott ütemezett emelést említette meg, hanem egy rövidebb idő alatt elérhető béremelést is felvázolt. A 76 ezer szakdolgozó akkor kapja meg gyorsabban a pénzét, ha az orvosok ki tudják harcolni maguknak a gyorsabb ütemet. A MESZK vezetője bármelyik megoldást komoly eredménynek tartja ahhoz képest, hogy a tárgyalások megkezdésekor a kormány ajánlata mindössze négy ütemben 10-10 százalékos emelést adott volna a szakdolgozóknak. A már majdnem aláírásra kész megállapodásban ehhez képest egyes bérkategóriákban a 25 százalékot is meghaladhatja az idei többletpénz – ígérte tagjainak a kamarai vezető.

A béremelés mértékén túl a másik nagyon fontos kitétel ahhoz, hogy a dolgozók valóban megérezzék a többletet, hogy végre nem pótlékemelést és kiegészítéseket kapnak, hanem az alapbérük nőhet, vagyis a pótlékokat is a már megemelt összegek alapján számolják ki – hangsúlyozta mindkét köztestület vezetője a Népszavának.

Az orvosok tehát elfogadható ajánlatra várnak, de a szakdolgozók is csak akkor hiszik majd el az újabb ígéreteket, amikor az első megemelt bér megjelenik a számlájukon. A tárgyalások mostani állása alapján szinte biztosra vehető, hogy az egészségügy július 1-jei ünnepén, Semmelweis Ignác születésnapján még nem lesz okafogyott a Sándor Mária civil mozgalma által meghirdetett Kossuth téri demonstráció, amelyet sokadszor is az ágazat gondjainak, köztük az alacsony béreknek a rendezését követelve szerveznek meg. Ha valami csoda folytán addig mégis aláírnák a bérmegállapodást, akkor is marad egy jelentős réteg, amely 9 éve nem kerül szóba egyetlen tárgyaláson sem: az egészségügyi intézmények gazdasági és technikai alkalmazottjai nem kapnak egy fillért sem, sőt a kormány azt sem tudja pontosan, hányan vannak valójában. Az államtitkárság május második felében kérte fel az állami kórházfenntartót, kezdje meg ennek a személyzetnek a felmérését. Nem maguktól jutott eszükbe, hanem a szakmai szervezetek javaslatára. Egyelőre annyi biztos, hogy nekik a jövő évi költségvetésben sem tettek félre egyetlen fillért sem.

Igazoló kórházi jelentések
Jelentős átalakítások indokoltak a kórházak, az egészségügyi intézmények gazdálkodásában - jelentette ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke tegnap a parlamentben. Domokos László ezt nyolc kórház tavalyi ellenőrzésének tapasztalatai alapján állította, megalapozva az intézmények gazdálkodási önállóságát megszüntető kancellária-rendszer tervezett bevezetését. Az ágazatért felelős államtitkárság januártól akarja átszervezni az ellátást úgy, hogy 8-10 gazdasági vezető felügyelje az állami kórházak és szakrendelők beszerzéseit, az intézmények működtetését és ő határozhassa meg, melyik ellátóhely milyen feladatok gazdaságos elvégzésére alkalmas. Az eddigi hírek szerint országosan 10 milliárdos megtakarítást várnak a gyökeres felfordulástól, ami nem tekinthető komoly tételnek ahhoz képest, hogy tavaly 60 milliárd forintos konszolidációra szorultak a kórházak, az idén április végén pedig már megint 50,7 milliárdos tartozást halmozott fel az egészségügy az Államkincstár adatai szerint. A Kórházszövetség épp az ÁSZ vizsgálatok eredményei alapján figyelmeztetett rá, hogy nem egyedi gazdálkodási hiányosságokról, hanem rendszerszintű elszámolási gondokról van szó, mert az állam évek óta sokkal kevesebb pénzt ad, mint amennyibe a betegek ellátása ténylegesen kerül.