Előfizetés

Több, mint egy apró könyvesbolt

Sombor Judit írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2016.06.10. 07:06
Rédei Éva a zongora mellől könyvek közé került FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
„Ez az apró könyvesbolt a Pozsonyi út elején az Újlipótváros és a pest-budai polgárok szívcsakrája” – írta szeretett kollégánk, Bächer Iván a Láng-Tékáról. Rédei Évával, a bolt megteremtőjével többek közt arról beszélgettünk, mitől lett fogalom a Láng–Téka, és mi köze van a könyvnek a maceszgombóchoz?

- Ha a kis Rédei Éva briliánsan zongorázott volna, Budapest szegényebb lenne egy különleges, szerethető hellyel. Ha teljesül az álma, és a zenének szenteli életét, talán sosem döbben rá, mi vonzza igazán, s miféle képességek rejlenek benne.

– Gyerekkoromban napi 6-8 órákat gyakoroltam zongorán. Anyukám ugyanis zongorázott, és nagyon fontos volt neki, hogy a kislányai zeneművészek legyenek. Az ikertestvérem is zongorázott, az én bölcs apukám azonban azt mondta: nem valószínű, hogy két Rédei lányt fölvesznek ugyanarra a szakra, ezért Ági átnyergelt csellóra, ahová sokkal kevesebben jelentkeztek. Őt fölvették a konzervatóriumba, én többször is próbálkoztam, nem jutottam be. Most már nem mondom, hogy sajnos, de akkor tragédiának éltem meg. Ráadásul ez óhatatlanul feszültséget teremtett, bizonyára volt bennem irigység, féltékenység, talán kisebbrendűségi érzés is. Ági máig zenével foglalkozik, 1970-ben disszidált, Amerikában él. A bátyám 1982-ben ment ki családostul, így én lettem az a gyerek, aki itthon maradt az idős szülőkkel. Apu még megérte a könyvesbolt megszületését, lelkes szurkolóm volt. Sajnálom, hogy a szüleim nem láthatták azt, ami kibontakozott ebből a vállalkozásból.

– Hogyan került a zongora mellől a könyvek közé?

– Utáltam tanulni, nem fűtött olyan ambíció, hogy nagy tudós vagy kiemelkedő ember váljék belőlem. Apukám tanácsolta, hogy dolgozzak könyvesboltban, mert úgy gondolta, az nekem való. A könyves szakmának akkoriban még rangja volt, amit a mai időkben egyre kevésbé érzek. Nem az eladói vagy boltvezetői képzés faragott jó könyvest az emberből. Általában azok választották ezt a szakmát, akik intellektuális családi háttérrel rendelkeztek, és én, egy fővárosi zsidó polgárcsalád sarja megfeleltem ennek a követelménynek. Holokauszt-túlélő család vagyunk, apukám megjárta a munkaszolgálatot. A férjem nálam is érintettebb, mert én a háború után születtem, neki viszont vannak kisfiúkori emlékei a vészkorszakról, és eltűnt az édesapja, vélhetően a Dunába lőtték. Az én zsidó identitásom a rendszerváltáshoz kapcsolódik, mert sok rosszat el lehet mondani a Kádár-éráról, de akkor nem éreztünk semmiféle diszkriminációt a zsidóságunk miatt. A zsidóság, mint téma a rendszerváltás után kapott hangot, és ez a hang egyre erősödött, erősödik. Amikor megnyílt a Láng-Téka, az egyik kiindulópontnak azt tekintettem, hogy zsidó könyvesboltot szeretnék csinálni. Ami természetesen nem azt jelenti, hogy kizárólag zsidó tárgyú műveket árusítunk, de a bolt fő profilja ma is a judaika – országosan nálunk van ebből a legnagyobb választék.

– A rendszerváltás hajnalán a Láng-Téka volt az első maszek könyvesbolt az országban. Ennyire nem tűrted az állami zabolát?

– Az első kicsi könyvesbolt, ahol dolgozni kezdtem, itt volt a Lipótvárosban, és én már egészen fiatalon éreztem, hogy több van a dologban, mint pusztán a könyvek eladása. Ebbe az üzletbe járt ki ellenőrizni a központból Perhács Lászlóné, Mauzi, aki a mentorom és élete végéig a barátom lett. Ha ő nincs, talán másképp alakul az életem.

- A fia születése után hagyta ott az Állami Könyvterjesztő Vállalatot. Mivel a szakmában akart maradni, és már akkor is a Hollán Ernő utcában lakott, kinézte magának a szomszédos Pozsonyi út elején ezt a kis üzletet, ami akkor a Téka Könyvértékesítő Vállalat félárú boltja volt.

– A cég kültelki raktárában a csírázó krumplik közül valóságos kincseket bányásztam ki, vitték az emberek, mint a cukrot. Nem értettem, miért kell zárva tartanunk hétvégén, és miért árulunk kiváló könyveket fillérekért ezen az illusztris környéken?

– Pünkösti Árpád egy írásában sóleten vett üzletnek nevezi a Láng-Tékát.

- Tényleg az. Addig tépelődtem, míg egy nap gondoltam egyet, és meghívtam magunkhoz ebédre a vállalat igazgatóját, Drucker Tibort. Tyúklevest főztem maceszgombóccal, a második fogás igazi zsidó sólet volt, és a desszertnél megállapodtunk, hogy csinálunk ebből egy igazi könyvesboltot. 1985-ben még úgy ment a könyvbeszerzés, hogy leadtuk a rendelést, amit vagy megkaptunk vagy nem, és időnként megállt itt két pótkocsis teherautó, hozták a könyveket, amiket ránk osztottak. Az emberek hamar odaszoktak, nem mindig vásároltak, gyakran csak beszélgetni jöttek. Erdős Ákos, a Láng Kiadó vezetője naponta benézett hozzánk, akkoriban az ő kiadója dobta piacra a legsikeresebb műveket. Kérdeztem egyszer tőle: miért nem nyitnak saját boltot? Nem is mond hülyeséget, de ehhez nekem maga kell – válaszolta.

Egy civil zug története
A Láng-Téka 1989. szeptember elsején nyílt meg. Nagy szenzáció volt, itt nyüzsgött a média, ötforintos könyvvásárt rendeztek, kora estére minden elfogyott. Éva ekkor szembesült azzal, mit vállalt. Más világ volt ez, mint amiben addig mozgott, és úgy érezte, nem lesz képes megvalósítani, amit szeretne. De képes volt. A tenyérnyi üzlet, amihez azóta galériát építettek, fennállása óta vagyis huszonhét éve nyereséges. 

- Sorra zárnak be kis könyvüzletek, helyükön gyorsbüfék, masszázs szalonok nyílnak. De a Láng-Téka nem csak könyvesbolt. Dés Mihály azt írja róla: „erős vár, agóra, adó-vevő állomás, a béke és tisztelet szigete egy mind békétlenebb és tiszteletlenebb világban”

- A fiam egyszer megkérdezte: mami, mennyit ér a könyvesbolt? Visszakérdeztem: velem vagy nélkülem? Lehet, hogy ez szerénytelenség, de mára szinte kultikus hellyé váltunk, és ebben nekem nagyon sok munkám van. Elég kitartó és makacs vagyok, ha elhatározok valamit, ritkán szoktam meghátrálni. Lipóciában van fogadókészség, ennek is köszönhető, hogy szabad szellemű, nyitott, toleráns közeget tudtam itt létrehozni.

– Ön a Pozsonyi Piknik szülőanyja, s a meghitt, családias rendezvény az évek során városi eseménnyé nőtte ki magát. Nem fért a bőrébe? Szűknek érezte a könyvesboltot?

– Nekem mindig is fontos volt, hogy civil közösségi tér vegyen körül. Ki kellett lépni a falakon túlra… Az első Pikniket 2009-ben, a Láng-Téka huszadik születésnapján rendeztük, kis területen, egyetlen színpaddal. Ragyogott a nap, főzőcskéztünk az utcán, kínálgattuk egymást finom otthonival. Az egész az együttlétről szólt, varázslatos volt. Egy fillér nélkül vágtunk bele, így olyan programok kellettek, amik nem kerülnek pénzbe. Bemelegítésnek Lukács Sanyi Radnóti verset szavalt, Dunai Tamás és Jávori Fegya orosz kocsmadalaival zártunk.

– Mindenki önként és dalolva jött ingyen fellépni?

– Volt bizonyos kapcsolati tőkém, ami sokszor többet ér, mint a pénz. A művész barátaim számára a Piknik nem hakni. Szeretik az ügyet, ezért vállalják. Úgy tudom ezt honorálni, hogy meghívom őket hozzánk és főzök nekik.

– A hétvégi dedikálás már-már hagyomány. Esterházy Pétertől Ferge Zsuzsán át Aczél Endréig szinte mindenki megfordult már a Láng-Tékában. Őket is eteti?

– Persze, mindenkit, a kínálás nem maradhat el. A hetvenéves Spíró Györgyöt születésnapi tortával vártuk, Dési Jánossal lecsót főztünk a dedikálására. És ezt nem is akarom abbahagyni.

– Orbán Viktornak, Matolcsy Györgynek szintén jelent meg könyve. Mit szólna, ha itt szeretnének dedikálni?

– Nem vállalnám. Magam miatt sem, de ilyesmi nem is férne bele a bolt és a környék szellemiségébe. Mi vállaltan ellenzéki könyvesbolt vagyunk. Ami nem azt jelenti, hogy itt összeesküvés zajlik, de ha megnézi a kínálatot és a vevőkört, egyértelmű a hovatartozás.

– Holokauszttagadó és újnáci eszméket hirdető műveket nyilván nem árul. De ha például a Mein Kampf iránt érdeklődne valaki, ki tudná szolgálni?

– A Mein Kampfot többször keresték nálam, talán provokatív célzattal is. Egyébként boldogan árulnám, ha lenne a műnek nívós, kritikai kiadása. Volt ilyen terv, most úgy tűnik, ad acta tették. Pedig fontos volna, hogy az emberek reális képet kapjanak a nácizmus valódi természetéről. Hogy ne egy fantomizált valamiről gondolkodjanak, hanem legyenek hiteles ismereteik.

– Soha nem származott hátránya abból, hogy a bolt kimondva-kimondatlanul a passzív ellenállás egyik fészke?

– Pár éve a Magyar Televízió Lipótvárosról forgatott, és a filmből tüntetően kihagyták a Láng-Tékát. Ennyi. Nem állíthatom, hogy üldöznek vagy akadályoznak, sőt az idén Budapestért díjat kaptam, Tarlós István főpolgármester adta át. Töprengtem, elfogadjam-e? Hogy a díj átvétele vajon összeegyeztethető-e azzal, amit vallok és teszek? De a díj odaítélésének indoklása a kultúraterjesztésről, a közösségteremtésről szólt, és ez vállalható. Azért a lelkiismeretem megnyugtatására beleírtam a vendégkönyvbe, hogy köszönöm az elismerést, mert fontos nekem, hogy Budapesten az ellenzéki kultúra is teret kapjon.

– Ügyes fricska, de a kutya sem fogja elolvasni.

– Lehet, de úgy éreztem, ebben benne van, mit gondolok a regnáló országos és fővárosi vezetésről. Ha azt mondom, rossz irányba mennek a dolgok, finoman fogalmaztam. Lesújtó véleményem van a hatalomban lévőkről, és nem látom a kiutat. Ez a legnagyobb baj, mert ha az ember valami rosszban él, de látja, hogy holnap jobb lesz, holnapután még jobb, és egyszer vége szakad a rossznak, akkor el tudja fogadni a helyzetet. Sajnos, egyelőre nincs esélyünk a változásra, egyebek mellett ezért is tartom szükségesnek a civil közösségek kialakítását és megtartását. Az előző kormányok sokat hibáztak, de a demokratikus jogaink nem sérültek. Azok most vesztek el. Pedig vannak alapvető elvárások, amelyekről nem mondhatunk le… Közben folyik a porhintés, minden napra jut új botrány, meg sem emészted az egyiket, ott a másik, a tegnapi már történelem.

– Ez a taktikájuk. Naponta új csontot rágunk, és amíg tele a szánk, nem pofázunk. Vagyis hülyét csinálnak belőlünk.

– Megpróbálják, és jó alanyokra találnak. Az emberek többsége tájékozatlan és közömbös. Vagy csak belefáradt az egészbe. Ezért is kellenek a civil összejövetelek, mert olyankor polgári módon tudjuk élni az életet, legalább abban a néhány órában.

– Azt már tudom, hogy ütésáll. És még milyen?

– Optimista és jókedvű. Olyan, akinek vannak elképzelései, és ezeket minden módon – akár erőszakosan is – igyekszik valóra váltani. Ha csak egy szimpla könyvesboltom lenne, egyrészt nagyon unatkoznék, másrészt szeretem magam köré gyűjteni azokat, akikkel közel azonosan gondolkozunk. Szeretem, hogy a Láng-Téka nem csupán egy könyvesbolt a sok közül, hanem találkozóhely, tájékozódási pont. Nincsenek illúzióim, tisztában vagyok vele, hogy attól, ami általam és körülöttem történik, nem fog összedőlni a rendszer. Ez egy mikroklíma, amiben nagyon sokan jól érzik magukat. És ez engem boldoggá tesz.

Foghíjas egészségügyi tervek - Akik kimaradtak a béremelésből

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2016.06.10. 07:02
Illusztráció/Thinkstock
Egy sor, régóta lebegtetett döntést megint nem hozott meg a kormány az egészségügyben, de megszületett a megállapodás az orvosi és szakdolgozói béremelésekről: a szakorvosok bruttó 107 ezer forinttal többet kapnak szeptembertől. A kancelláriaminiszter megerősítette a 3+1 fővárosi sürgősségi centrum létrehozásának hírét.

Hivatalosan is ismertette a szokásos heti kormánytájékoztatón Lázár János kancelláriaminiszter a korábban már kiszivárgott híreket, hogy Budapest északi részén a Honvédkórházat erősítik meg, Dél-Pesten az Egyesített Szent István és Szent László Kórház biztosít majd ellátást, Dél-Budán pedig új szuperkórházat építenek, Kelenföld térségében. Észak-Budán egy következő fejlesztési periódusban új kórház létesülhet - tette hozzá. A fővárosi fejlesztéseket ismertetve kissé zavarosan hozzátette, hogy aktív ágyaknak nem szabad megszűnniük a fővárosban, kórházat nem zárnak be, a Szent János és a Péterfy funkcióváltása az új beruházások megvalósulásával párhuzamosan történik. Egy elejtett félmondatból derült ki, hogy a Sportkórház feladatai is a fejlesztés előtt álló Kútvölgyibe kerülnek.

A tegnapi Kormányinfón bebizonyosodott, hogy az ágazat legégetőbb gondjainak megoldására készült további javaslatok még kidolgozatlanok. Homályos ígéretek hangzottak el arról, hogy a kormány szeptembertől új népegészségügyi programot hirdet, amelynek keretében minden nagyobb lakótelepen multifunkciós sportpályákat építenek (bármit jelentsen is ez), folytatódik a mindennapi testnevelés, továbbá fejlesztési szövetséget akarnak kötni a hazai orvosképzőkkel, a Semmelweis Egyetemet például a világ legfejlettebb egyetemei közé akarják emelni.

A háziorvosokról, az egy éves születésnapjára készülő alapellátási törvény végrehajtási rendeleteiről, a mentősök jövőjéről és pláne a kórházak önállóságát felszámoló kancellárok kinevezéséről, de még a szociális ágazatnak átadni tervezett kórházi ágyakról sem esett szó a kormányülésen. A nyár talán elég lesz ezeknek a stratégiai kérdéseknek az eldöntésére - hangzott az ígéret.

Illusztráció/Thinkstock

Illusztráció/Thinkstock

Lázártól is megtudhattuk a szerda késő este megszületett bérmegállapodás részleteit, amit tegnap reggel rendkívüli sajtótájékoztatón a humántárca vezetője is ismertetett. Az idén szeptember 1-től a teljes munkaidőben foglalkoztatott szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek bruttó 107 ezer forintos alapbéremelést kapnak, jövő novembertől pedig további bruttó 100 ezer forintra számíthatnak és akkor a rezidensek és a szakvizsga előtt álló gyógyszerészek bérét is megemelik bruttó 50 ezer forinttal. A szakdolgozók új bértáblát kapnak szeptembertől, ami átlagosan 26,5 százalékos béremelést jelent, jövő novembertől újabb bruttó 12 százalékkal, 2018 novemberétől, végül pedig 2019 novemberétől 8-8 százalékos differenciált alapbéremelés jön. Az ágazat tárgyalási joggal rendelkező szakszervezetei és szakmai kamarái javaslatára a megállapodás része, hogy az állami kórházakban dolgozók kamarai tagdíjait már július 1-től átvállalja az állami kórházfenntartó.

Biztos és kiszámítható megoldást kínált az egészségügyi államtitkárság – érvelt a Népszavának Éger István, hogy miért fogadták el a kormány ajánlatát, hiszen a hét első felében még ragaszkodtak a rezidens ösztöndíj után a legfiatalabb szakorvosoknak már elérhető 151 ezer forintos támogatás kiterjesztéséhez valamennyi szakorvos számára. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke úgy számolt, hogy a másfél év alatt elérhető összesen 207 ezer forint jobb kilátást kínál ennél, a rezidensek bevonása pedig további eredmény, amit hiba lett volna elszalasztani. Ráadásul az ország gazdasági kilátásai nem túl biztatóak, tehát ha most nem írják alá a jövő évi költségvetésben fedezettel rendelkező megállapodást, félő, hogy később ennél rosszabb lehetőségeket tudott volna csak ajánlani a kormány. Éger István azt is hozzátette, 2018-ban újra áttekintik az ágazat bérhelyzetét.

Balogh Zoltán megkeresésünkre azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) május 24-én tett javaslata került bele a megállapodásba, tehát a köztestület elégedett az egyezséggel, különösen, mert az új bértábla helyreállítja azt a differenciálást, ami a minimálbér-emelések következtében az utóbbi években eltűnt a rendszerből. A köztestület elnöke hangsúlyozta, hogy a fiatalok nem kapnak sokat, de a magasan képzett és régóta az egészségügyben dolgozó szakdolgozók őszi béremelése elérheti az 50-60 ezer forintot is.

Nem ilyen elégedett az 5.12 Szakszervezet a Tiszta Egészségügyért elnöke, aki arra emlékeztette lapunkat, hogy egy évvel ezelőtt az egészségügyi államtitkárnak átadott munkavállalói követelésekben 50 százalékos azonnali béremelés, 2018-ra pedig a mostani fizetések megduplázása szerepelt. Kiss László szerint a mostani megállapodás 2019-re ígéri a V4 országok egészségügyi béreihez történő felzárkózást, de nem számol azzal, hogy közben a környező országok is előbbre lépnek. A radikális szakszervezet vezetője kételkedik, hogy a bérmegállapodás elég lesz a szakápolók hazacsábítására, vagy elvándorlásuk megállítására. A legfelháborítóbbnak azt tartja Kiss László, hogy a műszaki és gazdasági dolgozók kimaradtak a megállapodásból. „Ostoba, pozícióvédő balfékeknek” nevezi az egyezséget aláíró szakszervezeti vezetőket egy tegnapi Facebook-bejegyzésében, mert beleálltak egy ennyire „gyenge bérmegállapodásba”. Szerinte azért történhetett ez meg, mert „elterelték” maguk mellől azokat, akik erőt tudtak felmutatni és tárgyalási pozícióba segítették őket. Cser Ágnes mellett üzenete a kamarai vezetőknek is szól – tette egyértelművé. Az 5.12 elnöke kijelentette, hogy július 1-jén a Kossuth térre tervezett demonstráción a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetével (ReSzaSz) közösen felhívást tesznek közzé a bérmegállapodásból kirekesztett 20 ezernél is több dolgozó érdekében. Kiss László nem zárta ki, hogy a műszaki és gazdasági területen dolgozó egészségügyi alkalmazottak munkabeszüntetéssel válaszolnak mellőzésükre.

Még az elején jár az FHB-nél indult nyomozás

 Még az elején jár az FHB-bankcsoportnál indult nyomozás, ezért érdemben nem lehet azzal kapcsolatban semmit kijelenteni - mondta a kormányszóvivő.

Kovács Zoltán szerint a nyomozóhatóságok dolga, hogy felmérjék a takarékszövetkezeti integrációval kapcsolatos döntéseket.
 "Egy folyamatban lévő eljárásról tudok, és pontosan ezeknek a szerveknek, az ügyészségnek, illetve a nyomozóhatóságnak a dolga, hogy pártatlanul és elfogulatlanul tudjon eljárni az ügyben, tehát hogy ha gyanú van, akkor azt mérje föl" - mondta.

A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai házkutatást tartottak szerdán az FHB-bankcsoportnál és Spéder Zoltánnak, a bank elnökének egyes érdekeltségeinél - írta a Magyar Nemzet online kiadása csütörtök este. A cikk szerint a nyomozók adathordozókat foglaltak le. A lapnak az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) megerősítette az értesülést.