Központosított idegenforgalom

Csökken a kereskedelmi vendéglátást terhelő áfa két lépcsőben, 2017-2018-ban. Az éttermek pedig a forgalmuk nettó értéke után 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetnek majd, amit - a kormány ígérete szerint - kizárólag turisztikai fejlesztésekre lehet használni. Megalakult a Nemzeti Turisztikai Tanácsadó Testület is, amelyből csak a szakmai szervezetek képviselői hiányoznak.

Óriási változásokra lehet számítani a hazai idegenforgalom szabályozásában, a turisztika állami irányításától az adókedvezményekig. Az elmúlt napok hozadéka a Nemzeti Turisztikai Tanácsadó Testület felállításának bejelentése, és az, hogy a parlament által elfogadott adótörvények szerint már jövőre csökken az áfa és 2018-tól bevezetik a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást. Az így befolyó forrásokat - szóbeli ígéret alapján -, kizárólag turisztikai fejlesztésre lehet majd használni.

A szakmai testületek üdvözölték ezt a lépést, hiszen az intézkedések közül az áfacsökkentések javítják a jövedelmezőséget. Erre pedig nagy szüksége is van az ágazatnak, mert a megtakarításokat béremelésre is fordíthatják a vállalkozások. Márpedig az ágazat súlyos munkaerőhiánnyal küzd - említette a Népszavának Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. A vendéglátás áfája 2017-től 27 százalékról 18 százalékra, majd 2018-tól várhatóan 5 százalékra csökken.

A turizmusfejlesztési hozzájárulás felhasználásáról valószínűleg a nemrégen alakult kormányzati Magyar Turisztikai Ügynökség dönthet majd. Egyelőre még nem tudni milyen szempontok alapján és pontosan milyen célokra költik majd el a befolyt összeget. A héten megalakult, tisztán kormányzati képviselőkkel feltöltött turisztikai tanácsadó testület után reméljük, hogy a szakmát, a szakmai szövetségeket legalább egy másik tanácsadó testületbe bevonják - jegyezte meg Niklai Ákos.

A turisztikai hozzájárulást az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom után kell megfizetni a nettó érték után, önbevallással. Talán érdemes lett volna a szakmával is egyeztetnie a törvénykészítőknek, mert például helyben készült ital a limonádé, ami a kedvezményes adókategóriába kerül, de nem tisztázott, hogy például az egyik világcég üdítője, amit sűrítményből és szénsavas vízből készítenek, minek számít.

Azt mindenképpen pozitív, fejlemény, hogy helyettes államtitkár helyett már kormánybiztos foglalkozik a turisztikával, az viszont nagy kérdés, hogy ténylegesen hogyan használják majd fel a turisztikai hozzájárulásból befolyt összeget - jegyezte meg Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) elnöke is. Nem kis összegről lehet szó, hiszen jelenleg az uniós forrásokkal együtt idegenforgalmi marketingre majd' 20 milliárd forint jut, s ha ez is marad, a hozzájárulás becsült 30-40 milliárdos bevételével ez már igen jelentős összegre rúghat. Nem mindegy, hogy ebből a hatalmas tételből csak kommunikációra, promócióra, vagy infrastruktúra fejlesztésre is költenek-e. Legalább ennyire izgalmas kérdés, hogy a szakmai szervezeteket milyen mértékben vonják majd be a döntésekbe. Most még lenne idő kialakítani az együttműködést a kormányzat és a szakma között - tette hozzá a szövetség elnöke.

Az áfaváltozásokkal kapcsolatban a VIMOSZ elnöke megjegyezte, nehezen érthető, hogy a vállalati étkezdék miért maradnak jövőre a 27 százalékos áfakörben. Igaz, ha az utca felé is értékesítenek, már a kedvezményes kategóriába sorolhatók. Az is nehezíti a munkahelyi ékeztetéssel foglalkozó vendéglátósok helyzetét, hogy a jövőre érvényes cafeteria szabályok szerint az ehhez adható foglalkoztatói támogatásokat az eddigi 35 helyett 50 százalékos adóteher sújtja majd.

Jó hír lehet viszont az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozásoknak, hogy jövőre százmillió euróig, nagyjából 31 milliárd forintig levonható lesz a műemléki épületek felújításának költsége a társaságiadó-alapból. Tavaly év eleje óta ráadásul a műemléki épületek felújításának tervét már nem kötelező szakmai grémium elé vinni.

Mindezek a változások talán nem függetlenek attól, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök családja a mezőgazdaságtól, a közvilágítástól, vasútfejlesztéstől eljutott az idegenforgalomig és a műemlék kastély fölvásárlásig.

A sajtóban megjelent hírek szerint a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel Egerszalókon venne luxus szállodát. A turai Schossberger-kastély privatizálásában pedig felbukkant Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a neve. Felcsúti Szálloda Project névén néven új céget alapított Mészáros Lőrinc két vállalkozása, hogy szállodát építsenek a felcsúti focialapítvány kezében lévő műemlék Mosóház közelébe – írta meg a HVG.

Talán az sem érdektelen, hogy a turisztikáért felelős kormánybiztos, aki az új tanácsadó szervezetnek is tagja, az a Bienerth Gusztáv, aki az egyik szervezője volt idén februárban annak a zártkörű megbeszélésnek, ahol Rogán Antal propagandaminiszter mellett részt vett Orbán Ráhel és az akkor még Andy Vajnaként ismert Vajna András is. Állítólag arról tárgyaltak, miért lesz jó, ha állami kézbe kerül a hazai idegenforgalom irányítása.

Egy kézbe kerülnek a városnéző buszok

A jelenlegi hat helyett egyetlen cég kezébe adja a főváros a turisták körében népszerű városnéző buszok üzemeltetésének jogát - írta a 24.hu. Erről szerdán döntött a fővárosi közgyűlés, egy zárt ülésen tárgyalt, helyben kiosztott előterjesztés alapján. A testület fideszes többsége által megszavazott javaslat szerint 2017. január 1-től már csak az úgynevezett koncessziós eljárásban kiválasztott cég vagy konzorcium végezheti ezt a tevékenységet, a koncessziós jog pedig húsz évre szólna. A jelentkezők csak Zrt.-k lehetnek, és vállalniuk kell, hogy tavasztól őszig legalább 25, az előírt környezetvédelmi szintet teljesítő buszt üzemeltetnek. A koncessziós eljárásban a megajánlott díj 40 százalékos súllyal esne latba, 60 százalékot az üzleti tervvel, illetve a szakmai koncepcióval lehetne elérni. A pályázónak emellett vállalnia kell, hogy betartja az arculati előírásokat, például formaruhába öltözteti az alkalmazottait.