Keserédes győzelmet aratott az RMDSZ

Történelminek mondott győzelmet aratott a vasárnapi helyhatósági választásokon a román Szociáldemokrata Párt. Bukarestben megsemmisítő vereséget mért a jobboldalra, jelöltje első alkalommal hódította el a főpolgármesteri tisztséget, de az erdélyi nagyvárosokban ezúttal sem tudott labdába rúgni. Az RMDSZ sem lehet felhőtlenül boldog. A magyar pártok versenyét ugyan megnyerte, de országosan nem lépte át az öt százalékot, ami intő jel a parlamenti választásokra készülő formáció számára.

Csütörtökön adták közzé a vasárnapi romániai helyhatósági választások nem hivatalos végeredményét, ami azonban semmi újat nem hozott a már ismert adatokhoz képest. A választás abszolút győztese a Szociáldemokrata Párt (PSD), nemcsak megyei tanácsosjelölti listái kapták a legtöbb szavazatot, hanem a bukaresti főpolgármesteri tisztséget, valamint a főváros minden kerületét is sikerült megszerezniük a párt jelöltjeinek. Országosan 5,5 százalékponttal gyűjtött több szavazatot a PSD a vasárnapi helyhatósági választásokon, mint a jobboldal legnagyobb (gyűjtőpártja) a Nemzeti Liberális Párt (PNL). Bukarestet is ideszámolva még nagyobb, 7,2 százalékos a szociáldemokrata előny. Mindezt úgy, hogy közben a PSD-nek van a legtöbb korrupcióval megvádolt tisztségviselője.

A helyhatósági választást a parlamenti voksolás főpróbájának tartják Romániában, ezért a pártok között erőviszonyok szempontjából a megyei tanácsosi listákra leadott szavazatokat tekintik mérvadónak. A parlamenti voksolásra november végén kerül sor.

A PSD győzelme nem meglepetés, minden előzetes felmérés ezt valószínűsítette, ámde az elmúlt évek politikai viharainak fényében viszont mégis az. A Victor Ponta vezette PSD koalíciós kormánya tavaly ősszel bukott meg, a miniszterelnök november 4-én jelentette be lemondását, miután napok óta több tízezren követelték menesztését a bukaresti diszkótűz-tragédia nyomán. A PSD alól azonban már Klaus Johannis 2014 decemberi elnökválasztási győzelme után kezdett kifutni a biztos talaj, hiszen Johannis épp az addig az ország legnépszerűbb politikusának számító Pontát győzte le a második fordulóban, 10 százalékos hátrányból fordítva. Pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azonnal a Ponta-kabinet lemondását kezdte követelni, azzal indokolva, hogy a miniszterelnök elveszítette lakossági támogatottságát. Parlamenti támogatottsága azonban megvolt, az RMDSZ önkéntes kilépése után is megmaradt, de Ponta és a PSD körül annyira fogyni kezdett a levegő, hogy végül egy év elteltével a kormányfő lemondott. A PNL már biztos győztesnek érezte magát, egyáltalán nem titkolta, hogy kormányalakításra készül 2016 végén, a helyhatósági választások ezt a biztosnak hitt győzelmet tették kérdésessé. A párt vesztesége súlyosabb, mint a helyhatósági választási eredményekben jelentkező százalékos különbség, ugyanis a most Nemzeti Liberális Párt (PNL) néven futó formáció gyakorlatilag a román jobboldal két korábbi nagy pártját olvasztotta egybe – a tényleges liberális pártot, valamint Traian Basescu volt államfő korábbi kormányzó pártját, a Demokrata Liberális Pártot (PDL).

A helyhatósági választások után Alina Gheorghiu liberális és Vasile Blaga demokrata-liberális társelnökök „történelmi sikerről” beszéltek, azt hangsúlyozták, hogy a PNL százalékos arányban mérve soha nem ért el ennyire jó eredményt, csak azt hallgatták el, hogy a két párt korábbi külön-külön eredményei viszont sokkal jobbak voltak. Kommunikációjuk nem aratott osztatlan sikert a jobboldali szavazótábor szemében, főképp azért, mert a rendszerváltás óta először Bukarestet is egy, a PSD színeiben indult jelölt tudta megnyerni, nem beszélve arról, hogy a kerületi polgármesteri tisztségeket is mind megnyerték. A PNL azzal vigasztalhatja magát, hogy Erdélyt továbbra sem tudta elhódítani a baloldal, Románia regionális politikai megosztottsága fennmaradt. Erdély és a Bánság legtöbb megyéjében és megyeszékhelyén a PNL győzött (Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Nagyvárad, Arad, Gyulafehérvár, Marosvásárhely), az RMDSZ hagyományosan hozta a székely megyéket és megyeszékhelyeket, emellett Szatmárt és Szatmárnémetit, a Romániai Németek Demokratikus Fórumának jelöltje pedig megnyerte a nagyszebeni polgármester választást. A dél-erdélyi szász városban korábban Klaus Johannis volt több cikluson át a polgármester, kezdetben ő is a német nemzetiségi szervezet színeiben nyert, később lett PNL politikus, majd pártelnök.

De a PSD is szerzett erdélyi megyeszékhelyen polgármesteri tisztséget. A máramarosi megyeszékhelyen, Nagybányán a szociáldemokrata jelölt, az előző ciklusban is győztes Catalin Chereches a börtönben izgulhatta végig a választást, így is a szavazatok 70 százalékát gyűjtötte be és szerzett újabb polgármesteri mandátumot. Cherechest korrupció vádjával helyezték előzetes letartóztatásba, de mivel ügyében még nincs végleges ítélet, indulhatott a választáson. Ezen kívül Erdélyben még Szilágy és Beszterce-Naszód megyék székhelyein, Zilahon és Besztercén lesz szociáldemokrata polgármester.

A Kárpátok kívüli nagyvárosokat mind a PSD nyerte meg, ami Bukaresten leszámítva csak a „papírformát” igazolta, ám Gabriela Firea PSD-s főpolgármester elért 43 százaléka, illetve a fővárosi tanácsban elért több mint 40 százalékos eredmény valóban „történelmi” siker a szociáldemokraták számára.

A pártok versenyében tehát első helyen a PSD végzett 37,8 százalékkal, a PNL 30,6 százalékot szerzett, harmadik a PNL-ből annak néppárttá válása után, a tavaly kilépett volt miniszterelnök és pártelnök, Calin Popescu Tariceanu új pártja, az ALDE 6,32 százalékkal. Ha parlamenti voksolás lett volna, csupán e három párt jutott volna be. A Traian Basescu volt államfő által létrehozott új formáció, a Népi Mozgalom Párt (PMP) csak a voksok 4,47 százalékát tudta megszerezni, és az RMDSZ is a parlamenti küszöb alá szorult volna, mégha minimális különbséggel is, 4,99 százalékkal. A bukaresti eredmények nélküli megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok szerint 5,32 százalékon áll a magyar érdekvédelmi szövetség.