Szeplős lett a béremelés

Kezelhetetlen az egészségügyi béremelésből kimaradt, alapellátásban dolgozó szakápolók, védőnők és az intézmények gazdasági és technikai dolgozóinak elégedetlensége. A feszültséget érzékelve a szakdolgozói kamara már ma folytatja a tárgyalást az egészségügyi államtitkársággal, sürgetve, hogy találjanak forrást ennek a körnek is, különben nem áll meg a szakemberek elvándorlása.

Már ma délután folytatódnak az egészségügyi ágazat bértárgyalásai, mert a múlt szerda éjjel megszületett megállapodásból kimaradt több mint 30 ezer ember. A megegyezés fölött érzett örömöt tehát azonnal beárnyékolta az ő jogos felháborodásuk. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke ugyan azt nyilatkozta a Népszavának, hogy ennek a körnek a pénzéért is az utolsó pillanatig harcoltak, „nem a falig mentünk el a tárgyalásokon, hanem azon is túl, de ebben a fordulóban ennyit lehetett kifacsarni a költségvetésből” – jelentette ki Balogh Zoltán.

Az Első Budapesti Alapellátási Szakdolgozói Konferenciát épp a legjobbkor szervezte meg a köztestület, hiszen a pénteki tanácskozáson az ország 4 ezer védőnője, 8 ezer körzeti ápolója, és sok ezer fogászati asszisztense képviseltette magát, mindenfelől tolmácsolva a felháborodást, amiért őket nem érinti a bérmegállapodás. A mindenféle bérrendezésből 9 éve kimaradt technikai és gazdasági alkalmazottak tiltakozását pedig napok óta tolmácsolják azok az egészségügyi és szakmai szakszervezetek, amelyek nem vehettek részt a kormánnyal folytatott bértárgyalásokon, de megszólalt az érdekükben az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke is. Molnár Attila a Medical online-nak adott interjújában úgy fogalmazott, még senki nem adott épkézláb magyarázatot, hogy ez a kör miért maradt ki megint a bérrendezésből, holott a tárgyalások kezdetén még valamennyi érintett fél elismerte: e nélkül nem születhet megállapodás.

Az említett konferencián aztán nyíltan Beneda Attila helyettes államtitkárnak szegezte a kérdést Csősz Katalin, a MESZK védőnői tagozatának vezetője, vajon számolt-e azzal a kormány, hogy ezután még több diplomás védőnő hagyja el a pályát. A minisztériumi vezető semmi konkrétumot nem ígért, csak annyit jelzett, hogy tudnak a bajról és nyitottak a tárgyalásokra. Ezt a menekülő félmondatot kihasználva rohant a sietve távozó helyettes államtitkár után a kamara vezetője, hogy kipréseljen belőle egy konkrét tárgyalási időpontot, amit már ma délutánra meg is kapott. Vagyis a kormány tudja, hogy még csak egy lépést tett meg az egészségügyben dolgozók helyzetének rendezésére, de ha nem képes további forrásokat kiharcolni a szakma valamennyi szereplőjének, akkor nem áll meg az elvándorlás a területről. Ezt üzenték az utóbbi napokban a tárgyalásokról kizárt kisebb szakszervezetek és civil mozgalmak vezetői is Sándor Máriától a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetét vezető Dénes Tamáson, a Független Egészségügyi Szakszervezet élén álló Soós Adriánán át az épp innen kivált dolgozókat tömörítő 5.12 szakszervezet elnökéig, Kiss Lászlóig. Az egyetlen szuper optimista nyilatkozat szokás szerint az EDDSZ vezetőjének szájából hangzott el. Cser Ágnes a szakszervezetek.hu szerint azt üzente: „Itt az ideje örülni, már senkinek nem kell utcára mennie a jobb bérért, mert vannak olyanok, akik helyette és érte gondolkodnak, cselekszenek.”

Ez a béremelés az állami alkalmazásban álló 76 ezer szakdolgozót és 19 ezer orvost érinti, összesen 95 ezer embert – sorolta lapunknak a tényeket Balogh Zoltán. A kamarai vezető tájékoztatása szerint az alapellátásban foglalkoztatott orvosok, körzeti ápolók, asszisztensek, foglalkoztatás-egészségügyi alkalmazottak, védőnők kimaradtak és nem érinti az önkormányzati alkalmazásban állókat sem, bár ők nagyon kevesen vannak, országszerte 30 alatt van azoknak a praxisoknak a száma, amelyekben az orvost, szakdolgozót is a települések alkalmazzák. Az önkormányzati foglalkoztatás a védőnők esetében jellemző, a 4000 védőnő fő foglalkoztatója a település.

Arra a felvetésre, hogy az alapellátásra fordítható többletforrásoknál mikor jelenik meg ennek a körnek a béremelési lehetősége, a MESZK elnöke nem tudott választ adni, de a mai tárgyalásokat megelőlegezve az mondta a Népszavának, hogy most olyan garanciákért harcolnak, amelyek beépülnének a háziorvosi praxisoknak már beígért milliárdokba, hogy az összeg egy részét csak béremelésre lehessen fordítani. A MESZK elnöke kamarai felmérést ígért, amelyben utólag ellenőrzik, hogy az ágazat valamennyi szakdolgozója megkapta-e az ígért béremelést az alapellátásban is. Balogh Zoltán szerint a fő cél, hogy a védőnőkre, körzeti ápolókra, fogászati asszisztensekre is terjedjen ki az ágazati kollektív szerződésben megjelenő bértábla, amit a munkáltatónak követnie kell. Ez a végső cél annak érdekében, hogy ne alakulhasson ki még egyszer a mostanihoz hasonló ellentét a dolgozók között – érvelt a MESZK elnöke. Példaként a védőnők helyzetét emelte ki, ahol a fekvőbeteg intézményekben alkalmazottak most az új bértábla alapján akár 60 ezer forintos béremelést is kaphatnak, míg ugyanabban a városban az alapellátásban dolgozó társaik egy fillér többlethez nem jutnak hozzá. Ez a helyzet kezelhetetlen – ismerte el a kamarai vezető.

A kérdésre, hogy mekkora összeg kellene, ha erre a körre is kiterjesztenék a múlt heti megállapodást, Balogh Zoltán azt felelte: a 4 ezer védőnő, 8 ezer körzeti ápoló és a néhány ezer fogászati asszisztens nem akkora létszám, hogy ne lehetne a számukra is forrást találni a költségvetésben.