Menyhárt Józsefet választotta elnökévé a Magyar Közösség Pártja (MKP) szombati érsekújvári tisztújító kongresszusa. Eredetileg, a területi szervezetek ajánlásai alapján négy jelölt – a márciusi választás után lemondott volt elnök, Berényi József, Őry Péter, Bárdos Gyula, a párt korábbi államfőjelöltje, valamint Menyhárt – indulhatott volna, de Berényi első perctől jelezte, hogy nem kíván élni a lehetőséggel, Bárdos még a kongresszus előtt, Őry pedig a kongresszuson lépett vissza. A párt második legfontosabb tisztségét, az Országos Elnökség (OT) vezetését Őry Péter szerezte meg.
A tisztújításra azért került sor, mert a márciusi parlamenti választásokon az MKP újra, immár harmadik alkalommal nem tudta átlépni az öt százalékos bejutási küszöböt, a választási kudarc nyomán pedig Berényi József elnök és a teljes elnökség lemondott. Menyhárt József megválasztása után sajtótájékoztatót tartott, amelyen elmondta, az MKP egy friss csapatot állított össze, de továbbra is etnikai alapú párt marad.
Az új elnök nyitást tervez a Szlovákiában élő többi nemzeti kisebbség irányába is, illetve a pártpolitika folytonosságának megőrzését, ugyanakkor nyitottabb kommunikációra készül. Menyhárt magyar-magyar párbeszédet is szeretne, mint fogalmazott, nemcsak a pártok szintjén. Mint ismert, a 2009-es MKP pártszakadás után a kilépett volt elnök, Bugár Béla és több volt ismert MKP politikus új pártot alapított, a szlovák többség felé nyitó Híd-Most elnevezésű formációt, amely már 2010-ben parlamenti párt lett, jelenleg is az, egyben a pozsonyi kormánykoalíció része.
Az új OT elnök, Őry Péter is azt hangsúlyozta, hogy az MKP „irányultsága egyértelmű és az is marad, a program nem változott”, megkezdik a felkészülést a közelgő megyei illetve helyhatósági választásokra. "A mai nap nem valaminek a vége, hanem valaminek a kezdete" - hangsúlyozta a fiatal választmányi elnök.
A kongresszuson részt vevő Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes ugyanakkor egyértelművé tette, hogy Budapest nemzetpolitikai partnere továbbra is csak az MKP marad, csak ezt a formációt tartják a felvidéki magyarok politikai képviseletének. „A magyar kormány egy jottányit sem tágít attól, hogy a szlovákiai magyarság politikai kifejeződéseként tekint a Magyar Közösség Pártjára, fogalmazott. Semjén szerint a márciusi kudarc sem igazán kudarc, mint mondta, az MKP olyan parlamenti választáson van túl, amelyen nem sikerült ugyan ismét parlamenti párttá lennie, „de nagyon komoly eredményt ért el, mert megmutatkozott, hogy a magyarok lakta részeken a magyar választók többsége az MKP-t támogatja”.
A miniszterelnök-helyettes beszéde egyben arra is rávilágított, hogy Budapest nemzetpolitikája sem változott „egy jottányit sem”, ugyanolyan szelektív maradt, mint 2010-es hivatalba lépése idején. Semjén ugyanis azzal érvelt, hogy Kárpátalján is a KMKSZ egy regionális párt, mégis ugyanolyan fontosnak számít Magyarország számára, mint a parlamenti képviselettel rendelkező külhoni magyar pártok.
Csakhogy Ukrajnában is két magyar párt van, de az Orbán-kormány az UMDSZ-t, holott az ugyancsak etnikai alapon szerveződött magyar formáció, ugyanúgy nem kezeli partnerként, mint Bugár Béla vegyespártját. Az is figyelemreméltó, hogy a magyar kormány nemzetpolitikai képviselője már meg sem említette korábbi két kiemelt külhoni partnerét, a Tőkés Lászlónak 2010 után létrehozott EMNP-t és a 2008-ban, ugyancsak az RMDSZ ellenében Fidesz segítséggel alakított MPP-t, amelynek elnöke Szász Jenő volt.