Előfizetés

Búcsút intenek a britek az EU-nak?

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2016.06.13. 07:31
David Cameron a bennmaradás mellett érvel egy Brexit-vitán FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
II. Erzsébet királynő 90. születésnapját ünnepelték a hétvégén Nagy-Britanniában, de a monarchia előtti tiszteletadás legfeljebb csak átmenetileg szoríthatta háttérbe a június 23-ra kiírt, európai uniós népszavazás felé közeledve egyre élesedő kampányt. Tíz nappal a referendum előtt a kilépés hívei vezetnek, az Independent felmérése szerint a megkérdezettek 55 százalék arra szavazna, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az EU-ból. Noha a voksolást a konzervatív kormányfő, David Cameron kezdeményezte, az ellenzéki Munkáspártnak nagy felelőssége lehet abban, ha végül a szigetország csakugyan kívül találja magát a közös Európán.

Növekvő izgalommal, s hitetlenkedve szemlélik a brit közvélemény-kutatásokat Európa-szerte. Az Independent című lap minap végzett közvélemény-kutatása sokkoló eredményt hozott ki: a Brexit hívei a népszavazás meghirdetése óta a legjobban állnak, tíz százalékkal előzik meg a bennmaradás támogatóit. A megkérdezettek 55 százaléka szavazott a kilépésre, s csak 45 százalék a maradásra, noha egy éve még pont fordított (47-53) volt az állás. Ha viszont arról kérdezték az embereket, vajon melyik álláspont győz majd június 23-án, 52 százalék úgy vélte, a bennmaradás hívei lesznek többségben.

A kilépés támogatói eltökéltebbek, hisz 78 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy mindenképpen elmegy szavazni, míg a maradás híveinek alig 66 százaléka ígéri ezt biztosra. A „Leave” kampány 10 pontos előnyének híre megrengette a fontot is, a brit valuta péntek este négy hónapos mélypontra került, 1,4 százalékkal gyengült a dollárral szemben. Ugyanakkor az Observer tegnapi számában közzétett Opinium-felmérés brüsszeli szempontból valamivel kedvezőbbnek tűnik: a maradásra 44, a kilépésre 42 százalék voksolna, 13 százalék még határozatlan.

Ha David Cameron kormányfő abban bizakodott, hogy uniós lobbizásával, s a sok hónapos tárgyalások során kialkudott engedményekkel könnyűszerrel lecsillapítja saját pártjának rebellis, euroszkeptikus szárnyát, s visszaveri az EU-ellenes UKIP párt rohamait, akkor jócskán tévedett. A tory pártelit számos hangadó alakja, köztük főként a miniszterelnöki posztra pályázó volt londoni polgármester, Boris Johnson fest fel rózsás – Cameron szerint alapjában hamis – képet az EU diktátumaitól megszabaduló Nagy-Britanniáról.

Egyebek között azt állítják, hogy a Brexit győzelme után többé már nem Brüsszel mondja meg, hogy milyen legyen a szabványos uborka, leáll a menekültek és a kelet-európai munkakeresők áradata, javul az egészségügyi rendszer és heti 350 millió font plusz pénz marad az államkasszában. Ráadásul még az ellenzéki Munkáspárt sem kampányol teljes erőbedobással az EU-tagság fenntartása mellett, pedig a Labour és a liberális demokraták szavazataival nagyon is számolt a Downing Street. Sőt, egyre több munkáspárti honatya áll elő azzal, hogy valójában a Brexit híve, s a kilépésre készül szavazni.

Az Economist hetilap külön cikket szentelt Jeremy Corbyn látványos vonakodásának: a Labour új, populista pártvezére mintha szándékosan a háttérbe húzódna a kampányban, nemigen vállal nyilvános fellépéseket, vagy ha igen, akkor EU-ellenes panaszáradattá válik a szereplése. A korábbi munkáspárti kormányfők – Tony Blair és Gordon Brown – viszont csatasorba álltak a bennmaradás mellett, s John Major volt konzervatív kormányfő is többször nyilvánult meg, az EU-tagság fontosságát ecsetelve. A két Miliband-testvér, a volt külügyminiszter David és az előző munkáspárti vezér, Ed is kiállt a Brexit ellen.

A felmérések szerint a Labour szavazóbázisa meglehetősen elbizonytalanodott. Az Independent közvélemény-kutatása szerint azok közül, akik tavaly a Munkáspártra szavaztak a parlamenti választáson, 56 százalék támogatja bennmaradást, de aggasztóan magas, 44 százalékos a kilépést szorgalmazók aránya. A tory szavazóknak csupán 38 százaléka osztja Cameron EU-párti álláspontját, míg a döntő többség, 62 százalék a kilépés pártján áll.

Az esetleges kilépés után Londonnak több lehetősége is lenne, követhetné például Oslo mintáját. Norvégia az Európai Gazdasági Térség (EEA) tagja, s majdnem teljes hozzáférése van az uniós közös piachoz, de bizonyos vámokat fizetnie kell, s több tekintetben vonatkoznak rá az uniós szabályok, emellett hozzájárul az EU költségvetéséhez is. A kilépéssel London kötelezettségei jórészt megmaradnának, de a kedvezményeit elveszítené. Ha a szigetország Svájc útjára lépne, nagyjából hasonló lenne a helyzet. Közgazdászok számításai szerint a kilépés rövid távon mintegy 1,5 százalékos GDP-veszteséget okozna, hosszú távon pedig ez 4-5 százalékot is kitenne.

Ha Nagy-Britannia az EU-n kívül kerülve csak a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) maradna tag, ez sem oldana meg minden problémát, elvégre uniós tagállamként mintegy 50 szabadkereskedelmi megállapodás részese, ezeket mind újra kellene kötni. Ezért hivatkozott arra Barack Obama amerikai elnök is, hogy ha a britek kilépnének, nem csupán az EU-USA megállapodásból (TTIP) maradnának ki, hanem a „sor végére kéne állniuk”, s újratárgyalni a kereskedelmi feltételeket. Washington többször világossá tette, hogy fontosnak tartja Nagy-Britannia EU-s tagságának fenntartását.

Menni vagy maradni?
Érvek a bennmaradás mellett
  • Nagy-Britannia egy 500 millió lakosú, egységes piac része
  • A brit export 54 százaléka irányul az Európai Unióba
  • Távozás esetén 3 millió állás kerülne veszélybe
  • London a kilépéssel feladná az EU-n belül kiharcolt különleges státuszt (nem tagja az euróövezetnek, a schengeni rendszernek, visszatérítést kap)
  • Beleszólást élvez az EU-döntéshozatalba, a kilépéssel csökkenne befolyása
Érvek a kilépés mellett
  • London maga szabályozhatná a bevándorlást
  • Az önálló Nagy-Britannia versenyképesebb lenne
  • Megszabadulnának a brüsszeli bürokráciától
  • Heti 350 millió font (valójában 164 millió) maradna más célokra
  • Az EU-tagságnál a NATO-, ENSZ BT-, G7-tagság fontosabb

Szinte könyörgőre fogták a németek is. A Der Spiegel hetilap legutóbbi száma angol felirattal – „Kérlek, ne menjetek!” – jelent meg, a magazin honlapján pedig angol nyelvű cikkben is elmagyarázzák, hogy a Brexit „katasztrófa” lenne Németország és Európa számára egyaránt. Nagy-Britannia Németország harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere, 2500 német cégnek vannak érdekeltségei a szigetországban, 3000 brit vállalatnak Németországban. A németek eddig jórészt a partvonalon maradtak, igyekeztek minél kevésbé beleszólni a brit vitába, a Spiegel szerint azért, mivel Cameron kifejezetten erre kérte Angela Merkel kancellárt és a német kormány tagjait. Hasonlóképp Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is rendre visszafogottan nyilatkozott.

Cameron tegnap egy interjúban elismerte: nem számított rá, hogy ilyen éles, saját pártját is mélyen megosztó vitákat robbant ki a népszavazás. Arra azonban nem adott igazán meggyőző választ, miért is volt szükség a referendum kiírására. „Ideje volt, hogy a brit közvélemény újra állást foglaljon az évtizedek óta vitatott kérdésben” – mondta. Cameron a nyugdíjasok számára is borús jövőt jósol, ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból. A kormányfő szerint veszélybe kerülhet az állami nyugdíj évi garantált emelése, az ingyenes buszbérlet és az ingyenes tévézés. A közkiadásokban, mint mondta, 40 milliárd fontnyi „fekete lyuk” keletkezik. A tory kormányfő arra kérte az ellenzéket, hogy ne őt és pártját büntessék, jobb- és baloldal nagykoalíciójára van szükség az EU-tagság fenntartásához.

Meghosszabbították a regisztrációt
Meg kellett hosszabbítani a választási regisztrációt, mivel az utolsó pillanatban olyan sokan akarták felvetetni magukat a névjegyzékbe, hogy az online rendszer összeomlott. Eredetileg kedden járt volna le a határidő, addig mintegy 1,6 millióan iratkoztak fel.
Kedden a miniszterelnök maga jelentette be, hogy éjfélig lezárul a regisztráció, s a szerverek nem bírták az iramot. Végül csütörtök éjfélig kiterjesztették a határidőt, így még 433 ezren tudtak bejelentkezni. Sok fiatal is regisztrált, márpedig a felmérések szerint körükben magasabb a bennmaradást támogatók aránya.
A Brexit hívei azzal vádolták meg a kormányt, hogy így akart a maradás melletti további támogatókat szerezni. A Downing Street 10. azonban közölte, sehogy nem tudták volna megállapítani, hogy a szavazásra bejelentkezők közül ki helyesli és ki ellenzi a Brexitet.

Egész nyáron zárva lesz a Szabadság híd

Június közepén kezdődik az idei év egyik legjelentősebb, két és fél hónapon át tartó beruházása Dél-Budán. Június 16-ától augusztus 28-ig a Szabadság híd a közösségi közlekedés és a közúti forgalom előtt is zárva lesz.

A budai fonódó villamoshálózat déli szakaszán, a Fehérvári úton és a Bartók Béla úton valamennyi villamosmegálló peronját átépítik, emellett felújítják a leromlott műszaki állapotú Bartók Béla úti villamospálya Móricz Zsigmond körtér és Szent Gellért tér közötti szakaszát is, illetve a Budafok kocsiszín felújításához kapcsolódó vágányépítések is ekkor valósulnak meg.

A pótlóbuszok jelentős része alacsonypadlós, légkondicionált, korszerű emissziós normákat teljesítő jármű lesz.

A Szabadság híd mellett jelentős korlátozások várhatóak a Szent Gellért téren is, a Bartók Béla úton a Szent Gellért tér és a Móricz Zsigmond körtér között a belső forgalmi sávokat lezárják, így ott irányonként egy-egy sáv lesz csak járható.

Útvonalváltozás
- a Bartók Béla úton és a Fehérvári úton nem járnak a villamosok,
- a 17-es villamos a Bécsi út/Vörösvári út és a Móricz Zsigmond körtér között közlekedik,
- a 19-es és a 41-es villamossal pedig a Bécsi út/Vörösvári út és a Rudas Gyógyfürdő között lehet csak utazni,
- a 47-es és a 49-es villamost a teljes vonalon autóbusz pótolja,
- az 56-os és az 56A villamos Hűvösvölgytől a Rudas Gyógyfürdőig jár,
- a 61-es Hűvösvölgytől a Móricz Zsigmond körtérig, a Villányi úti végállomásig

Kapcsolódó
Még mindig a fonódó

Rendőrségi reakcióidő: 21 perc

Veress Jenő
Publikálás dátuma
2016.06.13. 07:15
Az ORFK szerint jelenleg nincs olyan megbízható alternatíva, amely a segélyhívások mellett alkalmazható lenne FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A XXI. században sem lehet Magyarországon vészhelyzetben alternatív módon segítséget kérni. 23 évvel ezelőtt írták alá azt a szerződést, mely szerint Európa legkorszerűbb egységes bevetésirányítási rendszerét építik ki nálunk. Az azóta lezajlott viharos technikai fejlődéssel a hátunk mögött még mindig nem működik az eredeti tervek szerinti vészhelyzeti segélykérési rendszer. Holott ennek sokszor módosított legutolsó határideje is 2013-ban járt le. Míg a siketek és nagyothallók számára már a parlamenti közvetítést is jeltolmácsolják, vészhelyzetben magukra maradnak.

Több mint húsz évvel ezelőtt jelentették be belügyi illetékesek, hogy az 1993-ban eltervezett és leszerződött – akkor bevetésirányításnak nevezett, és részben magyar fejlesztésű - egységes segélyhívó rendszer hamarosan teljesen kész lesz. A Pintér Sándor akkori országos rendőrfőkapitány által szignált, de azóta sem megvalósult szerződés szerint alapjaiban ma is Európa legkorszerűbb veszélykezelő rendszere működhetne nálunk.

Már akkor figyelmet fordítottak arra, hogy az állampolgárok ne csupán élőszóban, telefonon, de akár faxon vagy az akkoriban még csak gyermekcipőben járó SMS-üzenet formájában is intézkedést kérhessenek. A faxot mára felváltotta az e-mail, a skype és számos más elektronikus kapcsolatteremtési mód.

Magyarországot azonban 2016-ra sem érte el a technikai fejlődés e szintje. Nem csupán a ma sokat emlegetett terrorveszély, de számos más, életszerű vészhelyzet lehetősége is indokolná, hogy már ne kizárólag az élőszó legyen az egyetlen segélykérési mód. Különös tekintettel a siketek és nagyothallók problémáira, illetve a különleges esetekre – például túszejtésre - gondolván. Amikor a bejelentőnek nincs képessége vagy helyzetéből adódóan módja beszélni.

A különböző közlemények és a legutolsó kampányok is arról szóltak, hogy legkésőbb – számtalan halasztás után – 2013 végére bevezetik az alternatív módszereket is a segélyhívásban.

A Népszava az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK) fordult ezzel kapcsolatos kérdéseivel. A hatóság sajtószolgálata nem túl megnyugtató válaszokat adott. Mint kérdésünkre közölték, A 105-ös (tűzoltók), a 107-es (rendőrség) és a 112-es (központi) segélyhívószámon kezdeményezett hívásokat a miskolci és a szombathelyi központokban kezelik.

Közlésük szerint jelenleg nincs egyéb olyan megbízható alternatíva, amely a segélyhívások mellett alkalmazható lenne, ugyanis „a telefonszolgáltatók csak a segélyhívószámon kezdeményezett hívások tekintetében garantálják a biztos elérhetőséget és a rendszerbiztonságot. Az egyéb módon kezdeményezett bejelentésekből származó adatvesztések jelentős kockázati tényezőt jelentenek, ezért azokat nem lehet alternatív segélyhívásnak minősíteni.” E válasz értelmének közérthető kifejtésével adós maradt az ORFK.

A 2013-as határidő lejárta után is ezt írják: „a rendőrség tervezi a segélyhívások biztonságos kiterjesztését egyéb alternatív lehetőségekre is (SMS, MMS, online segélykérés). A szükséges egyeztetések folyamatban vannak.”

Skype-on nincs lehetőségük a bejelentéseket fogadni, így értelemszerűen jeltolmácsokat sem alkalmaznak.

Mint közölték: a segélyhívásokon túl lehetőség van egyéb bejelentéseket tenni a megyei rendőr-főkapitányságok és a kapitányságok központi telefonszámain, faxszámain és e-mail címein, azonban ezek nem minősülnek alternatív segélyhívásnak. Ezekhez a telefonszámokhoz és e-mail címekhez amúgy is csak a rendőrség internetes honlapján férhet hozzá a bejelentő, a 112-esen keresztül nem elérhetők.

Ha külföldi a bajbajutott
A Tevékenységirányító Központokban (TIK) minden műszakban dolgoznak olyan munkatársak, akik angolul és németül beszélnek. Ezen felül többen rendelkeznek olasz, spanyol, román, orosz, lengyel, szerb, horvát és szlovén nyelvismerettel is. Ha nem magyar nyelvű a kommunikáció, a bejelentőt konferenciabeszélgetésbe kapcsolják, így a TIK abban az esetben is tud intézkedni, ha a kezelő nem beszéli az adott nyelvet.
A rendőrségnek több olyan állandó ügyelettel rendelkező szerve van - Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, ORFK Főügyelet -, ahol idegen nyelveket beszélő munkatársak is dolgoznak; szükség esetén őket is be lehet vonni a tolmácsolásba. Közben az idő telik…

Kérdésünkre azt is közölték, hogy a rendőrség reagálási ideje, a tevékenységirányítási központ faggatózását, kapcsolgatását követően kiadott riasztás és az első rendőri egység helyszínre érkezése közötti időtartam átlagos szintideje 2015-ben országosan 20 perc 39 másodperc volt. (Ez „bruttó” átlagosan 30 percet is jelenthet.) Ez – a mentők 15 perces elvárt szintjéhez, és a mentőkénél jóval több egységhez képest - hosszú idő, de természetesen a bejelentő hibája lehet, hiszen, mint közölték: „a segélyhívások kapcsán megtett intézkedések gyorsasága elsősorban a bejelentések minőségétől függ”. A 112 két országos központból – Szombathely, Miskolc – továbbítja az összes segélyhívást a megfelelő helyismeret nélkül.

Bár a korábbi tervek szerint a mentők, a rendőrök, és a tűzoltók egyetlen teremből, közösen koordinálták volna a bevetéseket, ebből a mentőszolgálat végül kimaradt. A mentésirányítók saját központjaikban végzik feladatukat, amely az intézkedések reakcióidejét nem befolyásolja – írja a rendőrség. Nem véletlen ugyanakkor, hogy a mai 112-es rendszerből a mentők csöndesen kivonják magukat. Az „összevissza kapcsolgatás”, a szakszerűtlen kikérdezés, esetleg téves cím megadás, és más akadályozó tényező miatt késedelmet szenvedhet az életmentés. Ezért a mentők továbbra is inkább a 104-es számra várják a sürgős hívásokat – ugyancsak szóban.

Ez még nem Amerika
2003-ban helyeztek üzembe a Fejér megyei főkapitányságon egy 70-es mobilszámon működő SMS-segélykérő vonalat siketeknek és nagyothallóknak. A bejelentőnek itt kötelező megadnia a következőket:
- a bejelentő neve, címe
- esemény megnevezése (bűncselekmény, baleset, tűz, stb.)
- esemény helye
- élet-javak mentése (mentők, tűzoltók értesítése) szükséges-e
- bűncselekmény esetén az elkövetőre vonatkozó információ, ha van ilyen (személyleírás, menekülési útirány, gépkocsi rendszám, ... stb.)
Ezek hiányában elvileg nem indulhat intézkedés.
Nem nehéz belátni, hogy vészhelyzetben vagy balesetet szenvedettként ezt az információmennyiséget bepötyögni nem sok ember lenne képes. Sajnos hazánkban ma jelenleg ez tűnik a „legrugalmasabb” alternatív segélyhívó módszernek.
Az Egyesült Államokban, ha a 911-es számot hívja valaki, de nem szól bele, a lehetőségekhez képest azonnal intézkednek a hívó felderítésére, egységek helyszínre küldésére, a legrosszabbat feltételezve. Igaz, ott sokkal súlyosabban szankcionálják a „telefonbetyárkodást” is.