"A rokonoknak és a haveroknak jó jövő évi büdzsé"

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint a 2017-es költségvetés jó a Fidesznek, a barátoknak, a haveroknak és a rokonoknak, de nem jó a magyar embereknek, nem jó az egészségügyben, az oktatásban és a szociális területen dolgozóknak.

Tóbiás József sajtótájékoztatón azt követően beszélt erről, hogy az Országgyűlés elfogadta a jövő évi büdzsét.Az ellenzéki politikus szerint a költségvetés követi a kormány társadalmi jólétet felmondó politikáját, és saját magára, valamint az általa létrehozni kívánt "úri osztályra" fordítja a köz pénzét.

Épül stadion, lesznek presztízsberuházások, újabb sporttámogatások, de nem épül új oktatási, szociális és egészségügyi ellátórendszer - fogalmazott. Tóbiás József közölte, az MSZP azért nem támogatta a költségvetést, mert az elmúlt időszak bérmegállapodásai csupán azt jelentik, hogy a kormány most adja vissza az oktatásnak és az egészségügynek a korábban elvont százmilliárdokat.

A kormány cserbenhagyja az oktatást, az egészségügyet és a szociális ágazatot, illetve azt a négymillió embert is, akik egzisztenciális válsággal küzdenek. Kitért arra, a kormánypárti többség nem támogatta az MSZP javaslatát, hogy a vasárnap 100 százalékos bérpótlék járjon annak, aki vasárnap munkát végez. Szerinte ezzel a döntéssel a Fidesz-többség bebizonyította, hogy kezdettől fogva nem állt érdekében ezeken a dolgozókon segíteni. Jelezte azt is, hogy tovább folytatják a küzdelmet a vasárnap munkát végző emberek tisztességes fizetéséért.

A kormány félidős tevékenységét értékelő kérdésre válaszolva Tóbiás József azt mondta, folytatódik a társadalmi jólétet felmondó politika. Ha valóban a rászorulóknak akarnának segíteni, akkor szociális ellátórendszerre fordítanának több forrást - mondta, megjegyezve: nem vár változást a következő két évben sem ebben a politikában.

Egy másik kérdésre beszámolt arról is, hogy összegyűjtötték a szükséges 200 ezer aláírást az MSZP által kezdeményezett, az állami földek eladásának tilalmáról szóló népszavazási kezdeményezéshez. Elmondta, június 28-a az aláírások leadásának határideje, és azért folytatják az aláírások gyűjtését, mert "semmi jó nem várható a Nemzeti Választási Iroda részéről" az aláírások ellenőrzésekor.

A tisztújítással kapcsolatban kérdésre Tóbiás József nem kívánt esélylatolgatásba bocsátkozni. Azt mondta, a tisztújítás tétje, hogy folytatják-e az építkezést megteremtve ezzel a változás lehetőségét, vagy visszafordulnak. Mint mondta, büszke az elmúlt két évben elért eredményekre.

Szerző

Ebben sem mondtak igazat: szó sincs arról, hogy egyéni számlán kezeljék a volt magánnyugdíj-pénztári tagok pénzét

Publikálás dátuma
2019.04.18 22:04
Jól döntöttek, akik a magánnyugdíj-pénztári tagságuk megtartását választották FOTÓ: NÉPSZAVA
Nincs is értelme, de ezt mindig is tudni lehetett.
Az egyik fő ígéret az volt a magánnyugdíjak államosításánál, hogy a megtakarításokat egyéni számlákon kezelik majd az állami rendszerben. Ez azóta sem valósult meg, viszont az akkor államosított 3000 milliárd forintot rég elköltötték, ezért Mesterházy Attila MSZP-s képviselő írásbeli kérdéssel kereste meg Rétvári Bencét, az Emmi államtitkárát a témában - számolt be az RTL Klub híradója. Rétvári válasza szerint viszont a korábbi magánnyugdíjpénztári megtakarítások jóváírása  a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlán nem értelmezhető. (A mondatnak valójában úgy kellene hangzania, hogy az állami rendszerben egyéni számla nem létezhet.) Ennek ellenére senkit nem ér kár - közölte Rétvári -, mert nyugdíjakat úgy számolják, mintha sosem lettek volna magánnyugdíjpénztárak. A kormány szerint a jelenlegi rendszerből azt lehet látni, hogy ki, milyen nyugdíjra számíthat majd, így nincs is szükség az egyéni, virtuális számlákra. Mesterházy szerint ez azt jelenti, hogy az államosítás idején nyíltan hazudtak annak céljáról és módjáról az embereknek. A híradónak nyilatkozó szakértő szerint a felosztó-kirovó magyar nyugdíjrendszerben egyéni számlának valóban nincs értelme, ilyet nem is lehet ígérni.  A mai Kormányinfón Gulyás Gergely is azt közölte, hogy ebben a ciklusban nem lesz egyéni nyugdíjszámla. A jelenlegi felosztó-kiróvó rendszeren a következő években nem változtatnak. 

Reméljük, Kövér László nem idézte Semjént, amikor együttérzését fejezte ki a Notre Dame miatt

Publikálás dátuma
2019.04.18 19:33

Fotó: Vajda József
Nagyon azért nem kapkodta el a francia házelnöknek szóló együttérző levél elküldését.
Az Országgyűlés elnöke levélben fejezte ki együttérzését a francia képviselőház és a szenátus elnökének a Notre Dame-székesegyházban pusztító tűz miatt - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája csütörtökön. Kövér László azt írta Richard Ferrand-nak és Gérard Larcher-nak: megdöbbenve és mély megrendüléssel értesült a kereszténység, a katolikus egyház és az egyetemes kultúra egyik fontos jelképének számító Notre Dame-székesegyházat ért tűzesetről, amely felbecsülhetetlen kárt okozott a rekonstrukció alatt álló épületben. Az Országgyűlés elnöke levelében kifejezte elismerését a francia tűzoltók hősies küzdelméért, amelynek köszönhetően sikerült megóvni "a kereszténység egyik bástyáját" a teljes pusztulástól, csakúgy, mint az épületben őrzött keresztény kegytárgyak és műalkotások hatalmas gyűjteményének jelentős részét. Kövér László a magyar Országgyűlés nevében együttérzéséről és támogatásáról biztosította a francia nemzetet, és sok erőt, kitartást kívánt a székesegyház újjáépítéséhez.   Semjén Zsolt kedden még arról értekezett, hogy az égő Notre Dame a hitét megtagadó Franciaország tragédiáját fejezi ki. "Én ebben egy tragikus szimbólumot látok. Az a Franciaország, amelyik megtagadta - mint az egyház legidősebb leánya, úgy hívták régen Franciaországot – saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét, ez az égő templom valahogy kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk” - mondta a tűz kapcsán a HírTv-ben a nagy vadász. 
Frissítve: 2019.04.18 19:35