Előfizetés

NATO-válasz Oroszországnak

 A NATO négy "erős" zászlóaljat fog állomásoztatni rotációs rendszerben Lengyelországban és a balti államokban, válaszul az ukrajnai orosz beavatkozásra - jelentette be Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára hétfőn Brüsszelben.

A többnemzetiségű erők felállítása "világos üzenetet fog küldeni, hogy a NATO kész megvédeni a szövetségesek mindegyikét" - szögezte le sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg. A kelet-európai állomásoztatásról a tervek szerint kedden kezdődő brüsszeli tanácskozásukon fognak megegyezni a NATO-tagországok védelmi miniszterei.

A kollektív védelem működését biztosítani hivatott csapatok pontos méretéről, összetételéről még nem született döntés, de az biztos, hogy mindegyik zászlóaljban több száz, ezernél viszont kevesebb katona fog szolgálni - tájékoztatott egy neve elhallgatását kérő NATO-tisztségviselő. "Semmi kétség nem lehet afelől, hogy amit most teszünk, az válasz Oroszország Krím félszigeti és ukrajnai cselekedeteire" - mondta a főtitkár. Ezt megelőzően nem volt szó ehhez hasonló katonai jelenlétről - tette hozzá.

Stoltenberg ugyanakkor kijelentette, "a védelmi és az elrettentési képességeink természetesen nem csak ezen a négy zászlóaljon nyugszanak". Hangsúlyozta: a NATO előretolt katonai jelenléte kiegészíti a gyorsreagálású erők kelet- és közép-európai telepítését. A zászlóaljak állomásoztatását a NATO-országok állam- és kormányfőinek is jóvá kell hagyniuk a szervezet júliusi varsói csúcstalálkozóján. A szövetség védelmi miniszterei februárban állapodtak meg a NATO keleti tagországaiban való katonai jelenlét megerősítéséről.

A NATO és Moszkva kapcsolata azt követően romlott meg jelentősen, hogy Oroszország 2014 márciusában bekebelezte a jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget.

Menekültek - Bakondi örül a Ház döntésének

Publikálás dátuma
2016.06.13. 17:12
MTI Fotó: Kovács Tamás
 A biztonság fokozása érdekében tett jelentős lépésként értékelte Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó, hogy a parlament hétfőn döntött a határon lefolytatható menekültügyi eljárások körének bővítéséről.

Mint mondta, ezzel megelőzhető, hogy Magyarországon nagy létszámban tartózkodjanak illegális bevándorlók és csökken a befogadó állomások leterheltsége is.

A főtanácsadó ismertette, hogy akik erőszakos tiltott határátlépést követnek el és ezt a rendőrség tudja bizonyítani, azokat továbbra is büntetőeljárás alá vonják és bíróság elé állítják. Hozzátette: a módosításokat az indokolta, hogy sok esetben nem lehetett bizonyítani a bűncselekményt, a nyílt táborokba vitt migránsok pedig - az eljárás végét meg nem várva - nagy arányban odébbálltak.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kifejtette, hogy azok a migránsok, akik nem követtek el bizonyítható bűncselekményt, hanem szabálysértéssel - például már megbontott kerítésszakaszon, kamionba vagy vasúti szerelvénybe bújva - jöttek át a határon és 8 kilométeren belül feltartóztatják őket a hatóságok, azokat visszakísérik a belépési pontra, ahol menekültügyi kérelmet terjeszthetnek elő. A törvénymódosítás lehetővé teszi az eljárások gyors lefolytatását, kiutasítást pedig nem alkalmaznak az érintettekkel szemben - tette hozzá az államtitkár, aki a legfőbb célként határozta meg, hogy jogellenesen senki ne tartózkodhasson Magyarországon.

Kontrát Károly az ásotthalmi tranzitzónát érintő felvetésre azt mondta: a jelenlegi két zóna - a tompai és a röszkei - jól ellátja feladatát, amennyiben nagyobb szükség lesz újra, akkor születik végleges döntés.

Bakondi Györgyöt kérdezték vasárnapra virradó éjszaka történt az orlandói lövöldözésről is, amelyben ötvenen haltak meg és ötvenhárman megsebesültek. Kijelentette: a kormány elítéli a terrorcselekményt és részvétét fejezi ki azoknak, akik elveszítették hozzátartozójukat. Magyarországon a jelenlegi biztonsági intézkedések fenntartása mellett nem indokolt további intézkedések elrendelése.

Menekültek - Bakondi örül a Ház döntésének

Publikálás dátuma
2016.06.13. 17:12
MTI Fotó: Kovács Tamás
 A biztonság fokozása érdekében tett jelentős lépésként értékelte Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó, hogy a parlament hétfőn döntött a határon lefolytatható menekültügyi eljárások körének bővítéséről.

Mint mondta, ezzel megelőzhető, hogy Magyarországon nagy létszámban tartózkodjanak illegális bevándorlók és csökken a befogadó állomások leterheltsége is.

A főtanácsadó ismertette, hogy akik erőszakos tiltott határátlépést követnek el és ezt a rendőrség tudja bizonyítani, azokat továbbra is büntetőeljárás alá vonják és bíróság elé állítják. Hozzátette: a módosításokat az indokolta, hogy sok esetben nem lehetett bizonyítani a bűncselekményt, a nyílt táborokba vitt migránsok pedig - az eljárás végét meg nem várva - nagy arányban odébbálltak.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kifejtette, hogy azok a migránsok, akik nem követtek el bizonyítható bűncselekményt, hanem szabálysértéssel - például már megbontott kerítésszakaszon, kamionba vagy vasúti szerelvénybe bújva - jöttek át a határon és 8 kilométeren belül feltartóztatják őket a hatóságok, azokat visszakísérik a belépési pontra, ahol menekültügyi kérelmet terjeszthetnek elő. A törvénymódosítás lehetővé teszi az eljárások gyors lefolytatását, kiutasítást pedig nem alkalmaznak az érintettekkel szemben - tette hozzá az államtitkár, aki a legfőbb célként határozta meg, hogy jogellenesen senki ne tartózkodhasson Magyarországon.

Kontrát Károly az ásotthalmi tranzitzónát érintő felvetésre azt mondta: a jelenlegi két zóna - a tompai és a röszkei - jól ellátja feladatát, amennyiben nagyobb szükség lesz újra, akkor születik végleges döntés.

Bakondi Györgyöt kérdezték vasárnapra virradó éjszaka történt az orlandói lövöldözésről is, amelyben ötvenen haltak meg és ötvenhárman megsebesültek. Kijelentette: a kormány elítéli a terrorcselekményt és részvétét fejezi ki azoknak, akik elveszítették hozzátartozójukat. Magyarországon a jelenlegi biztonsági intézkedések fenntartása mellett nem indokolt további intézkedések elrendelése.