Orbán "alkotmányos puccsot" hajtott végre

Elemzések sora szól arról, hogy Orbán Viktor 2010-ben alkotmányos puccsot hajtott végre, és a kétharmados parlamenti többség birtokában felszámolta a III. Magyar Köztársaság minden parlamentáris és demokratikus vívmányát: egypárti alaptörvényt kreált a konszenzusos Alkotmány helyére; saját szolgálatába állította a korábban független hatalmi ágakat a köztársasági elnöktől az Alkotmánybíróságon és az önkormányzatokon át egészen a közmédiákig; ráadásul még az országot is átnevezte. Ebből a sorból természetesen nem maradhatott ki a választási törvény sem, amelyet az új rezsim úgy alakított ki, hogy az elkövetkező választásokon a győztest jutalmazza, és értékelje le az ellenzékbe szorult politikai erőket - írja holnapi jegyzetében Lázár András.

A rendszerváltás szándékát Orbán korábban nem hirdette meg nyilvánosan, hacsak nem tekintjük ilyennek a 2009 szeptemberében, zárt körben elmondott kötcsei beszédét. „Megvan a reális lehetősége annak” – árulta el a Fidesz elnöke a „polgári piknik” gondosan kiválasztott résztvevőinek –, „hogy a magyar politika következő tizenöt-húsz évét ne a duális erőtér határozza meg, amely állandó értékvitákkal, megosztó, kicsinyes és fölösleges társadalmi következményeket generál. Ehelyett huzamosan létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza – és ezt nem állandó vitában teszi, hanem a maga természetességével képviseli.”

Azóta egynémely elemzők már felfedték, hogy Orbán Viktor nem a nemzetközi pénzügyi válság hatásainak leküzdésére vizionált – természetesen saját magára szabva – egy új, „hatékony” pártállamot, hanem már hosszú idő óta ennek az új hatalmi berendezkedésnek a szándéka vezérelte. A tervezett centrális erőtér jövendőbeli nagy kormányzó pártjának elnök-várományosaként már ez volt a szándéka akkor is, amikor liberálisból átigazolt a megroggyant konzervatív oldalra, és vezérpárként betagolta a Fideszbe vagy a Fidesz alá a kisgazdák, a kereszténydemokraták, az MDF és a MIÉP erre vállalkozó részeit. Ez volt a célja, amikor marginalizálta a betagolást nem vállaló konzervatív erőket. Ez lebegett a szeme előtt, amikor a progresszív, szocialista és liberális pártok és mozgalmak teljes és végső megsemmisítésének szándékával működött együtt a politikai alvilággal a 2006-os őszi zavargások idején. Ez a stratégiai cél vezérelte, amikor 2002-t követően ellenzékben minden elképzelhető és elképzelhetetlen módon folyamatosan akadályozta a kormányzást és a parlament normális működését. És nem utolsó sorban: hosszú évek óta ennek érdekében alakította ki a Fidesz gazdasági és média-hátországát, és ennek érdekében működtetett 2010 előtt egy árnyék-államot is.

Szerző

Kiakadt a Fidesz alelnöke a Spédert lejárató TV2-s riporton

Publikálás dátuma
2016.06.15. 16:53

„Felfordul a gyomrom” – kommentálta Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke a TV2 riportját, amelyben Spéder Zoltánt, a Demján Sándor Orbán Viktornak írt nyílt levele után célkeresztbe került vállalkozót próbálja feketíteni az Andy Vajna tulajdonában lévő csatorna. A politikus a Heti Válasznak adott interjújában azért megjegyezte, hogy ez nem menti fel az FHB elnökét az alól, hogy számot adjon. 

„A TV2 tudósításától felfordul a gyomrom, ráadásul nyilvánvalóan jogsértő is. Az ember nem kiérdemli a jog által védett méltóságát, hanem az vele születik. Ez azonban sem Spéder Zoltánnak, sem másnak nem ad felmentést az alól, hogy a tulajdonában álló pénzintézet működésének jogszerűségéről számot adjon” – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke az Andy Vajna-féle csatorna Tények Extra című műsorában lement anyaggal kapcsolatban a Heti Válasz e heti számában.

Ahogy lapunk is beszámolt róla, a múlt héten Soros György után Spéder Zoltánt pécézte ki magának a hírműsor Rejtőzködő milliárdosok nevezetű oknyomozó sorozata, amiről később a hvg.hu kiderítette, hogy az a Kunfalvi Nóra készítette, aki korábban Juhász Pétert és Pukli Istvánt is megpróbálta lejáratni az általa készített riportokkal. Az anyag indokolatlanul és irreálisan sokat foglalkozott a vállalkozó magánéletável, kezdve, hogy "Spédernek jól ment a matek", egészen addig, hogy felesége a teniszedzőjével csalta.  A riportban egy mogorva, pénzéhes, rosszindulatú vállalkozóként mutatták be az FHB elnökét, akinek uszodaméretű medencéje van, helikoptert ajándékoz ismerősének és akár "félmillió ember megtakarítását is hajlandó lenne elvenni, azért, hogy neki még több pénze legyen".

A Fidesz alelnöke a holnap megjelenő interjúban beszél továbbá visszavonulási gondolatairól és arról, hogy a nemzeti nagytőke megteremtése nem csak egy fedőtörténet-e.

Szerző

Százmilliárdok luxusberuházásokra és Matolcsy alapítványaira

Az MSZP szerint a következő két évben 50-50 százalékos béremelést kellene adni az egészségügyi szakdolgozóknak.  Gúr Nándor országgyűlési képviselő példának hozta fel, hogy míg luxusberuházásokra van pénz, addig az egészségügy béremeléséből többen kimaradnak.

Gúr Nándor szerdán Budapesten sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a kormány bejelentése szerint a szakdolgozók a következő négy évben ötven százalékos béremelést kapnak, ami bruttó 30-60 ezer forintot jelent.  Szerinte ez a mérték "példátlan és orcátlan", a kormány az egészségügyben torz folyamatokat indít el. 

Az ellenzéki politikus a szakorvosoknak és a rezidenseknek ígért béremelés mértékét rendben lévőnek találta. Gúr Nándor közölte, ha az MSZP által javasolt 50-50 százalékos béremelés megvalósulna, akkor is csak az uniós átlag 60 százalékát érné el az egészségügyi szakdolgozók fizetése. Kérdésre válaszolva hozzátette: 50 ezer fős szakdolgozói létszámmal számolva a kétszer ötven százalékos béremelés 75 milliárd forintot jelentene. Abban az országban, ahol százmilliárdok vannak luxusberuházásokra, vagy a Matolcsy által vezérelt jegybank alapítványaiban, ott van forrás a fizetésemelésre - hangsúlyozta.

Szóvá tette, hogy a béremelésből kimarad az egészségügyi intézményekben dolgozó technikai személyzet, illetve a védőnők.  Az MSZP-s képviselő elmondta, hogy annak idején pártja ötven százalékos béremelést hajtott végre a közszférában és itt az ideje, hogy ismét ilyen mértékű emelés legyen. Ebből nem maradhatnak ki az önkormányzatoknál dolgozók sem - közölte.

Szerző