Paks II. - Mi lesz az atomhulladékkal?

Publikálás dátuma
2016.06.16. 07:22
FOTÓ: Népszava
Szűk egy hetet adott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) arra, hogy a magyar társadalom véleményt nyilvánítson a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezeléséről szóló nemzeti programról, amelynek kidolgozását minden tagország számára előírja az Európai Unió.

A  magyar program egyik leglényegesebb hiányossága, hogy nem ad választ arra, mi lesz a Paksi Atomerőmű kiégett fűtőelemeinek végleges sorsa, azaz: hol fogják elhelyezni a radioaktív hulladékot. Az NFM szerint még nem áll rendelkezésre elegendő információ ennek eldöntéséhez, így ezt a jövő feladatának tekintik - írta közleményében az Energiaklub.

A nemzeti program szerint összesen mintegy 1650 milliárd forintra lesz szükség a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok majdani kezelésére, és a Paksi Atomerőmű leszerelésére 2084-ig. Jelenleg a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban (KNPA) gyűlik a pénz erre a célra. Az Alap legnagyobb befizetője maga a Paksi Atomerőmű, vagyis a magyar áramfogyasztók.

Már most látszik azonban, hogy Paks befizetései a szükséges összeg kevesebb, mint a felét teszik majd ki, a hiányzó összeget az adófizetőknek kell majd előteremteniük - állapította meg az Energiaklub. Ráadásul óriási kockázatot jelent, hogy a költségek nagy része az üzemidő lejárta után jelentkezik, amikor már nem történik befizetés az alapba. A nemzeti program nem tér ki arra, hogy ha nem gyűlik össze elég pénz a KNPA-ban, akkor a felmerülő költségeknek ki lesz a felelőse. Ez jelentős kockázati tényező, és a legnagyobb valószínűség szerint újabb hatalmas összegeket kell majd a jövő generációk adófizetőinek erre a célra áldozniuk - figyelmeztetett a civilszervezet.

Szerző

Kemény bírálatot kapott Matolcsy

Publikálás dátuma
2016.06.16. 07:00

Nem egyeztethető össze a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pallas Athéné Közgondolkodási Programja és a jegybanki alapítványhálózat az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel - szögezte le Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke. A másik elmarasztalást itthon kapta az MNB: ki kell adnia az 1,8 milliárd forintot érő Századvég-tanulmányt.

Az MNB jelenlegi működése szigorú uniós bírálatot kapott. Molnár Csaba a jegybanki alapítványok állampapír vásárlásairól idén májusban Roberto Gualterit, az Európai Unió gazdasági és monetáris bizottsága elnökét kérdezte, ám a DK-s európai parlamenti képviselőnek már Mario Draghi válaszolt. Az EKB elnöke válaszának legfontosabb megállapítása az, hogy az Európai Unió alapszerződésének 123. cikke "megtiltja mind az EKB, mind a nemzeti központi bankok számára államadósságot megtestesítő értékpapírok vásárlását közvetlenül az elsődleges piacon. A másodlagos piacon végrehajtott államkötvény-vásárlásokat pedig - amelyek elvben nem sértik a monetáris finanszírozás tilalmát - nem szabad a monetáris finanszírozás tilalma céljainak megkerülésére használni".

Mint a Népszava korábbi cikkeiből is kiderül, az MNB által létrehozott Pallas Athéné alapítványok több milliárd forintra rugó pénzeszközeiből állampapírokat vásárolt néhány kereskedelmi banknál, a többi között az evoBanknál (jelenlegi nevén NHB Bank), amely Matolcsy unokatestvére Szemerey Tamás tulajdonában van. Arról is beszámoltunk, hogy mindig a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamatra történtek ezek a lekötések, amelyek így a Magyar Államkincstárnál elérhetőnél kisebb hozamot eredményeztek.

Mario Draghi a Molnár Csabának írt levelében emlékeztet arra, hogy a magyar jegybank felelőssége gondoskodni arról, hogy az alapítványoknak juttatott pénzből sem közvetlen, sem közvetett módon ne finanszírozzák az államháztartást.

Mario Draghi levelét megírta – a magyar jegybank meg semmibe veszi FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THOMAS LOHNES

Mario Draghi levelét megírta – a magyar jegybank meg semmibe veszi FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THOMAS LOHNES

Szakemberek szerint pedig ez kétségtelenül megtörtént, ugyanis a jegybanktól kapott pénz nagy részét, 197,3 milliárd forintot magyar államkötvények vásárlására költöttek a Pallas Athéné alapítványok. Az utóbbi napokban kiderült, hogy a jövőben már inkább ingatlanokba fektetik majd az alapítványok a vagyonukat állampapírok helyett, ezzel kívánják kivédeni Mario Draghi bírálatát. Az EKB elnöke azzal fejezte be a levelét, hogy az európai bank még információkat gyűjt az MNB alapítványainak befektetési stratégiájáról és tevékenységéről, hogy megállapítsa, vajon megszegték-e a monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozó szabályt.

Egyébként nem ez első eset, hogy Mario Draghi levelet írt az alapítványok ügyében. Legutóbb áprilisban hívta fel a figyelmet arra, hogy az EKB folyamatosan nyomon követi, hogy a nemzeti jegybankok ténykedése mennyiben egyeztethető össze a monetáris finanszírozás és a kiváltságos hozzáférés tilalmáról szóló szabályokkal. Úgy tűnik azonban ez a levél hatástalan maradt.

Igazi, érdemi pofont kapott Matolcsy György az EKB-tól - így kommentálta lapunk érdeklődésére Molnár Csaba a bank elnökének válaszlevelét, amely - az uniós képviselő véleménye szerint - nem is burkolt formában, pontosan azt erősíti meg, amit a Demokratikus Koalíció már korábban is mondott: Itt bizony tiltott monetáris finanszírozás valósult meg, mégpedig a kormány szándékai szerint. Ugyanakkor, amit Matolcsy György és a jegybank csinált, az "nettó csalás" - tette hozzá. Molnár Csaba álláspontja szerint mindennek kötelezettségszegési eljárás és óriási büntetés lehet a vége, amit az adófizetők zsebe bánhat.

Ki kell adni a Századvég-tanulmányt
Az EKB újabb figyelmeztetése mellett tegnap elbukott egy adateltitkolási ügy is az MNB-nél. Azt a Századvéges tanulmányt, illetve annak bírálatát zárták volna el a nyilvánosság elől, amely alapján az MNB 3 évre a Századvég Politikai Iskola Alapítványt bízta meg konjunktúrakutatással és tanácsadással. Csakhogy a Századvég egy olyan mintatanulmánnyal utasította maga mögé a Kopint-Tárki vezette konzorciumot, amely több ponton sem felelt meg a kiírásnak. A pályázat dokumentumainak kiadásáért az Átlátszó és a Transparency International Magyarország által indított per kedden zárult le: a jogerős ítélet szerint az MNB-nek 15 napon belül ki kell adnia az 1,8 milliárdot érő tanulmányt is.

Lásd még: Hová tűnt az MNB érmegyűjteménye?

Szerző

Pénzt kapnak a quaestorosok

Publikálás dátuma
2016.06.15. 22:35
FOTÓ: Népszava
Az Országgyűlés módosította a kárrendezési törvényt, pontosítva a kárrendezés során figyelembe vett hozamok számításának szabályait.

A Kárrendezési Alap előzetes becslése szerint a módosítás nyomán több mint 6 ezer ügyfélnek összesen mintegy 1,4 milliárd forinttal növekedhet a kifizetés összege. A módosult jogszabály hatálybalépésétől számított 30 napon belül az Alap újraszámolja a kárrendezési ellenértéket, és értesíti az érintetteket a módosult összegről, s annak kifizetéséről.

Szerző