Juncker bizakodó: az EU-orosz viszony nem helyrehozhatatlan

Nem helyrehozhatatlan az Európai Unió és Oroszország viszonya, szükség van a párbeszédre, és ahhoz kiindulópontul az ukrajnai rendezésről megkötött megállapodások maradéktalan végrehajtásának kell szolgálnia - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke a 20. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum csütörtöki megnyitóján.

Az uniós szankciók feloldásának egyetlen módja a minszki megállapodások végrehajtása - jelentette ki az elnök, jelezve: őszinte megbeszélésre számít Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akivel a nap folyamán később találkozik. 

Ilyen kapcsolatfelvételre azóta nem volt példa, hogy az EU az ukrajnai konfliktus miatt 2014-ben szankciókat vezetett be Oroszország ellen. Az unió még június folyamán el fogja dönteni, hogy meghosszabbítja-e a büntetőintézkedések hatályát.
"Még ha kapcsolataink zaklatottak és bizalmatlansággal terheltek is, nem romlottak meg a helyrehozhatatlanságig. Meg kell javítanunk őket, és bízom benne, hogy képesek vagyunk rá" - mondta az EB elnöke.

Juncker egyúttal rámutatott: nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Oroszország ukrajnai fellépése megrengette az európai biztonság alapelveit. Hangsúlyozta: mindenkinek tiszteletben kell tartania az ukrán nép arra vonatkozó döntését, hogy milyen jövőt akar magának. Úgy vélekedett, hogy Nagy-Britanniának az EU-ból való kiválása a globális bizonytalanság időszakát nyitná meg, amelyet el kell kerülni.

Nicolas Sarkozy volt francia elnök, aki az "orosz Davos" meghívottjaként már szerdán találkozott Putyinnal, kijelentette: az EU-nak meg kell szüntetnie az Oroszországgal szembeni szankciókat, de az első gesztust, vagyis az ellenlépésként meghirdetett gazdasági büntetőintézkedések eltörlését elsőként "a legerősebbnek", Moszkvának kell megtennie.

Sarkozy orosz médiumoknak nyilatkozva csütörtökön síkraszállt amellett, hogy Oroszországot bevonják egy közös európai rakétapajzs kiépítésébe, ugyanakkor elvetette, hogy az EU az orosz állampolgárok esetében is bevezesse a vízummentességet. Hangot adott abbéli meggyőződésének, hogy hiba lenne Ukrajnának a NATO-ba történő felvétele.

Szerző

Deutsch a Digitális Jólét Programról tájékoztat - Fotó

Publikálás dátuma
2016.06.16. 15:17
MTI Fotó: Soós Lajos
Jövőre 18 százalékra csökken az internetszolgáltatás áfája, amely soha nem volt 20 százalék alatt. Ha a magyar gazdaság teljesítőképessége lehetővé teszi, akkor egy évvel később öt százalékra csökkenhet - az MTI híradása szerint egyebek mellett ezt mondta a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos  az Információs Társadalom Parlamentje nevű konferencián.

A kialakítás és a végrehajtás során a Digitális Jólét Program sikeréhez széleskörű párbeszédre, a kormányzat, a piaci szereplők, a szellemi, társadalmi és tudományos műhelyek, valamint a nyilvánosság együttműködésére és a kormányzat aktív szerepvállalására van szükség - hangsúlyozta a beszámoló szerint a miniszterelnöki biztos. Deutsch szerint csak ott volt sikeres a digitális átállás, fejlesztés, ahol a kormányzat is elvégezte a rá váró feladatokat, hozzátéve, mára e területen a kormányzat felzárkózott másokhoz. Azt is mondta: alapvető célkitűzés, hogy a digitalizációnak mindenki a nyertese legyen, ez megvalósulhat úgy, hogy valaki nagyon komolyan tud előrelépni az életében, de úgy is, hogy valakit sikerül megóvni a folyamat természetes negatív következményeitől.

( a szerk.-nek viszket a klaviatúrája, de megállja, hogy ne minősítsen, inkább bízza azt rá a kedves olvasóra) 

Deutsch Tamás célnak nevezte azt is, hogy Magyarország 2018-ra elérje, 2020-ra pedig meghaladja az uniós átlagot a digitális írástudás, az internethasználat és -elterjedtség, a tanárok digitális kompetenciái és az oktatás digitalizáltsága terén. Napjainkra a digitális gazdaság részaránya Magyarország termelésében elérte a 20 százalékot, ezek a területek alkalmazzák a dolgozók 15 százalékát, és az ágazatnak fontos szerepe lesz a gazdasági növekedésben és a foglalkoztatás bővülésében - mondta. Arra pedig lehetőségként és nem problémaként tekintenek, hogy Magyarországon több mint húszezer betöltetlen informatikus álláshely van. Deutsch Tamás kérdésre válaszolva arról is beszélt: a köznevelési rendszer feladata lesz felkészíteni a diákokat arra, hogy Magyarországon ma lényegében nincs olyan állás, amelynek a betöltéséhez "jelentős mértékű digitális ismeret, készség, tudás ne kellene".

Aranyosné Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) főigazgatója felszólalásában megemlítette: kontinensünkön az informatikai esélyegyenlőségnek ma az a feltétele, hogy minden európai polgárhoz eljusson az internet.
Kiemelte, hogy Magyarország két évvel korábban, már 2018-ban eleget tesz annak az uniós célnak, hogy minden polgár számára hozzáférhető legyen a szupergyors szélessávú internetes hálózat.

Szerző

Deutsch a Digitális Jólét Programról tájékoztat - Fotó

Publikálás dátuma
2016.06.16. 15:17
MTI Fotó: Soós Lajos
Jövőre 18 százalékra csökken az internetszolgáltatás áfája, amely soha nem volt 20 százalék alatt. Ha a magyar gazdaság teljesítőképessége lehetővé teszi, akkor egy évvel később öt százalékra csökkenhet - az MTI híradása szerint egyebek mellett ezt mondta a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos  az Információs Társadalom Parlamentje nevű konferencián.

A kialakítás és a végrehajtás során a Digitális Jólét Program sikeréhez széleskörű párbeszédre, a kormányzat, a piaci szereplők, a szellemi, társadalmi és tudományos műhelyek, valamint a nyilvánosság együttműködésére és a kormányzat aktív szerepvállalására van szükség - hangsúlyozta a beszámoló szerint a miniszterelnöki biztos. Deutsch szerint csak ott volt sikeres a digitális átállás, fejlesztés, ahol a kormányzat is elvégezte a rá váró feladatokat, hozzátéve, mára e területen a kormányzat felzárkózott másokhoz. Azt is mondta: alapvető célkitűzés, hogy a digitalizációnak mindenki a nyertese legyen, ez megvalósulhat úgy, hogy valaki nagyon komolyan tud előrelépni az életében, de úgy is, hogy valakit sikerül megóvni a folyamat természetes negatív következményeitől.

( a szerk.-nek viszket a klaviatúrája, de megállja, hogy ne minősítsen, inkább bízza azt rá a kedves olvasóra) 

Deutsch Tamás célnak nevezte azt is, hogy Magyarország 2018-ra elérje, 2020-ra pedig meghaladja az uniós átlagot a digitális írástudás, az internethasználat és -elterjedtség, a tanárok digitális kompetenciái és az oktatás digitalizáltsága terén. Napjainkra a digitális gazdaság részaránya Magyarország termelésében elérte a 20 százalékot, ezek a területek alkalmazzák a dolgozók 15 százalékát, és az ágazatnak fontos szerepe lesz a gazdasági növekedésben és a foglalkoztatás bővülésében - mondta. Arra pedig lehetőségként és nem problémaként tekintenek, hogy Magyarországon több mint húszezer betöltetlen informatikus álláshely van. Deutsch Tamás kérdésre válaszolva arról is beszélt: a köznevelési rendszer feladata lesz felkészíteni a diákokat arra, hogy Magyarországon ma lényegében nincs olyan állás, amelynek a betöltéséhez "jelentős mértékű digitális ismeret, készség, tudás ne kellene".

Aranyosné Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) főigazgatója felszólalásában megemlítette: kontinensünkön az informatikai esélyegyenlőségnek ma az a feltétele, hogy minden európai polgárhoz eljusson az internet.
Kiemelte, hogy Magyarország két évvel korábban, már 2018-ban eleget tesz annak az uniós célnak, hogy minden polgár számára hozzáférhető legyen a szupergyors szélessávú internetes hálózat.

Szerző