"Nem lopták el" - Válaszolt a Takarékbank Demjánnak

Az elmúlt időszakban nem történt lopás a takarékszövetkezeti szektorban, és nem igazak a szektor eredményeivel kapcsolatos állítások sem - reagált a Takarékbank az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökének állításaira. 

Demján Sándor csütörtökön azt mondta, sikerült megakadályozni, hogy ellopják a takarékszövetkezetek vagyonát. Az elnök szerint egy megtervezett bűnszövetkezet a takarékszövetkezeti rendszer félelemben tartásán keresztül, "jogi csűrcsavarral élve", erkölcsileg nem elfogadható módon gazdagodott meg. Kitért arra is, hogy a takarékok 10 milliárd forintos eredménye pár év alatt 2 milliárd forint veszteségbe ment át, miközben a "profitcentrum", a Takarékbank eredménye 200 millióról 3,2 milliárd forintra nőtt.

"A Takarékbank Zrt. a leghatározottabban visszautasítja, és tételesen cáfolja Demján Sándor újabb vádaskodásait" - írja közleményében a hitelintézet. Nem az elmúlt időszakban történt lopás a szektorban, hanem az integráció megújítása előtti időszakban derült fény komoly visszaélésekre (Jógazda, Soltvadkert, Körmend és Vidéke, Orgovány, Alba, Széchenyi, Tisza), melyek némelyikében jelenleg is hatósági eljárások folynak. 

A Takarékbank szerint nem igazak Demján állításai a takarékszektor működésének eredményeivel kapcsolatosan sem. Az integráció konszolidált adózás előtti eredménye 3,312 milliárd forintot tett ki, amiben jelentős szerepet játszott a Takarékbank eredményessége. A központi banki funkciója mellett önálló kereskedelmi és befektetési banki tevékenységet is folytató Takarékbank jó eredményei nem a profitcentrum létrejöttének, hanem nagyrészt olyan tevékenységeknek köszönhetőek, amelyeket a takarékszövetkezetek nem végeznek (nagyvállalatoknak nyújtott szolgáltatások, elsődleges állampapír forgalmazói tevékenység, intézményi ügyfelek számára nyújtott befektetési szolgáltatások). A takarékszövetkezetek 60 százaléka 2015-ben pozitív eredménnyel zárta az évet, miközben a magyarországi bankok jelentős része még veszteséges volt - teszik hozzá.

Kifejtik: a Takarékbank Zrt. többségi tulajdonosának, a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-nek a részvényesei 75 százalékban takarékszövetkezetek és takarékszövetkezeti vezetők, és a kisebbségi tulajdonosok is takarékok, így a Takarékbank eredményéből a takarékok osztalék formájában részesednek. A Takarékbank 2015-ben több mint 2 milliárd forint osztalékot fizetett ki részvényeseinek.

A hitelintézet szerint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SzHISz) és a Takarékbank kizárólag a jogszabályok és a kötelező szabályzatok megsértése miatt menesztett takarékszövetkezeti vezetőket az elmúlt években. A Takarékbank 2015 elején indított vizsgálata öt takarékszövetkezet esetében tárta fel, hogy a jogszabályi előírást és a kötelező szabályzatokat megsértve az integráció központi bankján kívül tartottak fenn bank-, illetve értékpapírszámlát. Minden olyan esetben, ahol ezt a törvénysértést megállapították, kivétel nélkül felmentették az érintett vezetőket - írják.

A közlemény kitér arra is, hogy 2015-ben - a szektor első közösen tervezett üzleti évében - a korábbinál aktívabb üzleti tevékenységnek köszönhetően jelentős eredményeket sikerült elérni mind a hitelezés, mind a megtakarítások, mind a számlanyitások területén. A takarékszövetkezetek mintegy 20 milliárd forinttal több hitelt helyeztek ki a vállalkozói ügyfeleknek, mint 2014-ben, és idén tovább növelték hitelezési aktivitásukat. Hasonló tendenciák mutatkoztak a lakossági hitelezés területén. A devizahitelek forintosításához kapcsolódó hitelkiváltásban a takarékszövetkezetek helyezték ki az összes kiváltó hitel 30 százalékát, 2016 első negyedévében pedig két és félszer annyi lakossági jelzáloghitelt értékesítettek, mint 2015 hasonló időszakában. 

Megjegyzik továbbá, hogy a takarékszövetkezetek 2012. évi aggregált eredményének összevetése a 2015. évi konszolidált eredménnyel nem helytálló. Egyrészt 2012 óta a takarékszövetkezeti csődök és az integrációból kilépő takarékszövetkezetek miatt jelentősen csökkent a szektor szereplőinek száma, másrészt korábban soha nem készített a szektor konszolidált beszámolót, harmadrészt egy sor olyan bankpiaci esemény zajlott az elmúlt három évben, amely nemcsak a takarékszövetkezetek, de a bankpiac többi szereplőjének eredményességét is jelentősen visszavetette.

Szerző

Megvan a veszprémi kézisek új sportigazgatója

Eklemovics Nikola lett a Telekom-Veszprém férfi kézilabdaklub sportigazgatója.

A Veszprém Handball Zrt. csütörtökön jelentette be, hogy az egykori klasszis játékos feladatkörébe tartozik a felnőtt csapat szakmai munkájának felügyelete, tovább az utánpótlás korosztályok szakmai munkájának felügyelete is. Eddig a Zrt. nem rendelkezett sportigazgatói státusszal, de állásfoglalása szerint a társaság ezzel is elő kívánja segíteni a csapat minél sikeresebb működését, és egy minden tekintetben professzionális szakmai háttér megteremtését, amely segíti az edzői kar, a játékosok és az utánpótlás korosztályok szakmai munkáját is.

A sportigazgatói megbízást indokolja az is - áll a közleményben -, hogy a következő szezon minden eddiginél nagyobb terhet ró a Telekom-Veszprémre, miután a felnőtt csapat résztvevője lesz az NB I teljes sorozatának - azaz nem csak a rájátszásra csatlakozik be -, a SEHA Ligának és a Bajnokok Ligája versenysorozatának is. Mindemellett várhatóan a klub fogja adni a legtöbb játékost abba a válogatottba, amely 2017 januárjában részt vesz a franciaországi világbajnokságon.

Eklemovics kinevezése nem érinti Xavi Sabate vezetőedző munkáját, illetve munkakörét. A spanyol szakemberrel a Zrt. érvényes szerződéssel rendelkezik, és munkájára a továbbiakban is vezetőedzőként számít. A szerb-magyar származású, 38 esztendős Eklemovics Belgrádban, az RK Partizanban kezdte profi pályafutását, majd a Crvena zvezda játékosa lett. Tizennégy alkalommal szerepelt a szerb válogatottban. Magyarországon 1999-től előbb a Pick Szegedben, majd 2004-től az MKB Veszprémben játszott. Utóbbi színeiben 170 mérkőzésen 422 gólt dobott. A magyar válogatottban 32 mérkőzésen 80 gólt szerzett. 2011-14 között a lengyel Wisla Plock, 2014-2015-ben a román HCM Baia Mare játékosa volt.

Szerző

Megvan a veszprémi kézisek új sportigazgatója

Eklemovics Nikola lett a Telekom-Veszprém férfi kézilabdaklub sportigazgatója.

A Veszprém Handball Zrt. csütörtökön jelentette be, hogy az egykori klasszis játékos feladatkörébe tartozik a felnőtt csapat szakmai munkájának felügyelete, tovább az utánpótlás korosztályok szakmai munkájának felügyelete is. Eddig a Zrt. nem rendelkezett sportigazgatói státusszal, de állásfoglalása szerint a társaság ezzel is elő kívánja segíteni a csapat minél sikeresebb működését, és egy minden tekintetben professzionális szakmai háttér megteremtését, amely segíti az edzői kar, a játékosok és az utánpótlás korosztályok szakmai munkáját is.

A sportigazgatói megbízást indokolja az is - áll a közleményben -, hogy a következő szezon minden eddiginél nagyobb terhet ró a Telekom-Veszprémre, miután a felnőtt csapat résztvevője lesz az NB I teljes sorozatának - azaz nem csak a rájátszásra csatlakozik be -, a SEHA Ligának és a Bajnokok Ligája versenysorozatának is. Mindemellett várhatóan a klub fogja adni a legtöbb játékost abba a válogatottba, amely 2017 januárjában részt vesz a franciaországi világbajnokságon.

Eklemovics kinevezése nem érinti Xavi Sabate vezetőedző munkáját, illetve munkakörét. A spanyol szakemberrel a Zrt. érvényes szerződéssel rendelkezik, és munkájára a továbbiakban is vezetőedzőként számít. A szerb-magyar származású, 38 esztendős Eklemovics Belgrádban, az RK Partizanban kezdte profi pályafutását, majd a Crvena zvezda játékosa lett. Tizennégy alkalommal szerepelt a szerb válogatottban. Magyarországon 1999-től előbb a Pick Szegedben, majd 2004-től az MKB Veszprémben játszott. Utóbbi színeiben 170 mérkőzésen 422 gólt dobott. A magyar válogatottban 32 mérkőzésen 80 gólt szerzett. 2011-14 között a lengyel Wisla Plock, 2014-2015-ben a román HCM Baia Mare játékosa volt.

Szerző