EU-Oroszország - Maradnak a szankciók

Már a szentpétervári gazdasági fórumra látogató Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is egyértelművé tette, hogy mindaddig maradnak az Oroszország elleni szankciók, míg Oroszország a minszki egyezményt maradéktalanul be nem tartja. Majd az uniós tanács pénteken bejelentette: az Európai Unió egy évvel meghosszabbította az Oroszország ellen a Krím félsziget elcsatolása miatt hozott szankcióit.  A kereskedelmi és befektetési tevékenységeket korlátozó intézkedések a most hozott döntés értelmében 2017. június 23-ig maradnak érvényben - derül ki a közleményből.

Junckert számos kritika érte, hogy elsőként és egyetlenként az Európai Unió vezetői közül Oroszországba látogatott. A Krím félsziget elcsatolása óta ugyanis uniós vezető még nem tett hivatalos látogatást Oroszországba. Juncker csütörtökön tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is, annak ellenére, hogy számtalan kritika érte emiatt, különösen a balti államok részéről, ahol úgy vélik, hogy ezzel a gesztussal Putyint erősíti, aki „csak az erőből ért”.

Az EB-elnök azt hangsúlyozta, a feszültséget csak folyamatos párbeszéddel lehet oldani és kiemelte, Oroszország ukrajnai tevékenysége aláásta Európa biztonságérzetét. Ezért a szankciók megszüntetése csak akkor lehetséges, ha Oroszország is teljes egészében végrehajtja a minszki tűzszünet előírásait. Juncker, szavai szerint azért érkezett Szentpétervárra, hogy „hidat verjen”, mert a józan ész azt diktálja, hogy fennmaradjon a dialógus Brüsszel és Moszkva között. A szankciókról hétfőn döntenek az uniós külügyminiszterek. A szentpétervári Junker-látogatással egyidőben kiszivárgott, hogy a testület további hat hónappal meghosszabbíthatja az Oroszország elleni szankciókat. Ezt az információt magas rangú uniós forrásokra hivatkozva az AFP hírügynökség közölte. ( Ez ma meg is történt, azzal a különbséggel, hogy a meghosszabbítás egy évre szól)

A fórumon részt vesz Nicolas Sarkozy volt francia elnök is, aki azt a javaslatot vetette fel, hogy előbb Oroszországnak kellene egyoldalúan visszavonnia a saját szankcióit, mintegy gesztusként. (Franciaország különben ellenzi az Oroszország elleni szankciókat, a francia parlament is határozatot hozott, amelyben a szankciók elleni szavazást kért a Valls kormánytól.)

Moszkva vélhetően nem tesz semmilyen egyoldalú gesztust, és mindaddig fenntartja az élelmiszer embargót, míg élnek az ellene hozott büntetőintézkedések. A közvélemény is ezt támogatja. A Levada Intézet május végén készített felmérése szerint az oroszok 75 százaléka gondolja úgy, hogy Oroszországnak a szankciók ellenére folytatnia kell saját politikáját. Csak 17 százalék szerint kellene kompromisszumot keresni.

Szerző

Ismét gyengült a forint az euróhoz képest

Vegyesen mozgott a forint árfolyama a főbb nemzetközi devizákkal szemben a bankközi piacon péntek reggel: az euróhoz képest gyengült, míg a dollárral, a svájci frankkal és a japán jennel szemben enyhén erősödött.

Reggel hét órakor az euró 314,47 forinton, a dollár 279,53 forinton, a svájci frank 289,95 forinton, a japán jen pedig 2,6817 forinton állt. Nyitó jegyzéséhez képest az euró 0,12 százalékkal drágult, míg a dollár árfolyama 0,08 százalékkal, a franké 0,01 százalékkal, a jené pedig 0,003 százalékkal gyengült.  Az euró jegyzése 0,20 százalékkal 1,1246 dollárra emelkedett. Napi legalacsonyabb jegyzése 1,1220, a legmagasabb pedig 1,1273 dollár volt.

A svájci frankhoz képest 0,15 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0846 frankon forgott. Egy dollárért 0,9642 frankot kértek, 0,08 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest is gyengült minimálisan, 0,02 százalékkal a dollár, kora reggel 104,32 jenen állt az árfolyama.

Szerző
Témák
forint devizapiac

Elszállhat a büdzsé hiánya jövőre

A kormány a 2016-os költségvetés módosításának elfogadásával, az újabb adócsomaggal és a 2017-es költségvetéssel mondhatni lenullázta saját álmait. Holott ezek nélkül az évtized végére a kormányzat akár el is érhette volna a hőn áhított és korábban bejelentett nulla, vagyis az egyensúlyi költségvetést, a GDP arányos államadósság pedig megközelíthette volna az "alaptörvényben" rögzített 60 százalékot. Igaz viszont, hogy ha nem vált át a lazítás politikájára, éves szinten még a 2 százalékos GDP bővülés is eredménynek számítana az elkövetkezendő években

Az intézkedés csomaggal 1-1,5 százalékos többletnövekedést érhet el a kabinet 2018-ig, e nélkül 2016-ban is legföljebb 1,3 százalékos lenne a GDP növekedés - jelentette ki a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) ügyvezetője, Romhányi Balázs. A növekedést serkenti a kormányzati kiadások elképesztő emelése, hiszen 600 milliárd forinttal költ idén többet magára az állam, mint amennyi a konvergencia programban szerepelt.

A kormány jövőre 0,9 százalékos inflációval számol a 2017-es költségvetésben és így az infláció követő nyugdíjemelést is ehhez szabta. Ez azért is furcsa, mert nemcsak az intézet elemzése vár az idei 0,3 százalékosra becsült infláció után jövőre 2,4 százalékos pénzromlást, hanem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is. Ez azt jelenti, hogy már eleve bekódoltak egy jelentős módosítást és persze többletkiadást a jövő évi büdzsébe.

Az inflációt azonban nemcsak a nyugdíjindexálás gerjesztheti, hanem a versenyszférában a megfelelő szakemberek egyre súlyosabb hiánya miatti 4-5 százalékos reálbér emelés is. A kormányzati lépések miatt pedig évekre beragadhat az államadósság a 73-74 százalékos szint környékén.

Idén a költségvetési hiány 2,8-2,9 százalék körül alakul, de a kormányzat növekedést serkentő lépései miatt jövőre már elérheti a 3,7 százalékot és 2020-ig nem is nagyon esik 3 százalék alá. Az Orbán kormány azonban bízhat az uniós bürokrácia körülményességében és mire az adófizetők számára fájdalmas megszorítások elkerülhetetlenné válnak, már túl lesz az ország a 2018-as parlamenti választásokon.

Az esetleges brit kilépésnek az unióból rövid távon ugyan közvetlen hatása nem lesz Magyarországra, de közvetve számos és egyenként is súlyos hatással lehet számolni - válaszolta a Népszava kérdésére Romhányi Balázs. A helyzetet bonyolíthatja, hogy David Cameron a kilépés "győzelme" esetére a lemondását ígérte, vagyis hónapokig elhúzódó kormányválság is következhet. Ez felgyorsíthatja a mára nettó befizetővé vált magországok integrációját és a kétsebességes Európa perifériájára szoruló Magyarország 2020-tól egy a mainál jóval kisebb uniós forrásra számíthat, s emiatt leszakadó pályára kerülhet. Nem lesz fojtatható a minél több pénzt, de minél kevesebb együttműködés politikája, az akkori kormány jelentős megszorításokra kényszerülhet - hangsúlyozta Romhányi Balázs.

Szerző