Putyin nem haragtartó

Kiemelt figyelmet kapott az idén a szentpétervári gazdasági fórum. Vezető európai politikusok paroláztak Putyinnal, ami az uniós-orosz viszony javulását sejteti, azt, hogy Brüsszel netalán engedményre is kész. Az EU hétfőn dönt az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról. Putyin bizakodó, és mint jelezte, „nem haragtartó”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nemzetközi helyzetének és az EU-orosz kapcsolatok javulását sejteti az orosz Davosként emlegetett 20. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum. A csütörtökön kezdődött eseményre az idén több nyugati vezető politikus is elment, de legnagyobb feltűnést- felhördülést Jean-Claude Juncker keltette, az Európai Bizottság elnöke ugyanis az első európai uniós vezető, aki a Krím elcsatolása óta Oroszországba látogatott. Az eseménynek különleges súlyt adott az is, hogy az Oroszország elleni szankciókról hétfőn döntenek az uniós külügyminiszterek.

Junckert számos kritika érte e vizit miatt. Az EB-elnök azonban Szentpéterváron is egyértelművé tette, hogy mindaddig maradnak a szankciók, míg Oroszország a minszki egyezményt maradéktalanul be nem tartja. Juncker csütörtökön tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is, annak ellenére, hogy e kétoldalú találkozóért külön bírálatokat is kapott, különösen a balti államok részéről, ahol úgy vélik, hogy ezzel a gesztussal Putyint erősíti, aki „csak az erőből ért”. Az uniós vezető politikus szerint azonban a feszültséget csak folyamatos párbeszéddel lehet oldani. Mint fogalmazott, azért érkezett Szentpétervárra, hogy „hidat verjen”, mert a józan ész azt diktálja, hogy fennmaradjon a dialógus Brüsszel és Moszkva között. Vlagyimir Csizsov, az EU mellett működő orosz diplomáciai képviselet vezetőjének közlése szerint az Oroszország és az Európai Unió közötti csúcsszintű párbeszéd felújításáról és energetikai kérdésekről tárgyalt egymással Putyin és Juncker, a szankciók eltörlésének kérdése nem szerepelt a napirenden. Az orosz-EU csúcstalálkozók gyakorlatának felújításának csak tényét jelentették be, azt azonban nem, hogy mikor és hol kerül sor a következő fordulóra. Az ukrán válság 2014-es kitöréséig 32 ilyen találkozóra került sor, a legfelső szintű, intézményesített kapcsolattartás azóta szünetelt.

Az orosz Davoson részt vett Nicolas Sarkozy volt francia elnök is, aki azt a javaslatot vetette fel, hogy előbb Oroszországnak kellene egyoldalúan visszavonnia a saját szankcióit, mintegy gesztusként. (Franciaország ellenzi az Oroszország elleni szankciókat, a francia parlament is határozatot hozott, amelyben a szankciók elleni szavazást kért a Valls kormánytól.) Erre azonban vajmi kevés esély van, Putyin tegnapi szentpétervári beszédében világosan elmondta, kész gesztusra, közeledésre, de az nem lehet egyoldalú. Az orosz elnök szerint országa és az EU közötti viszony megromlását nem Moszkva kezdeményezte. De, mint fogalmazott, „az oroszok nem haragtartók, készen állnak lépni az európai partnerek felé”. Hozzátette azonban, hogy „egy ilyen gesztus nyilván nem lehet egyoldalú”.

Bár egyre több uniós tagállam jelzi, hogy nem híve a szankciók fenntartásának (Franciaország mellett Olaszország a másik nagy ellenző, Matteo Renzi miniszterelnök el is látogatott a fórumra) kevés az esélye a büntetőintézkedések feloldásának. Csütörtöki kiszivárgott hírek szerint a külügyminiszterek hétfőn további hat hónappal meghosszabbítják az Oroszország elleni szankciókat. Ezt az információt magas rangú uniós forrásokra hivatkozva az AFP hírügynökség közölte. Az is jelzés értékű, hogy Brüsszel tegnap egy évvel meghosszabbította a Krím-félszigetről származó áruk és a területén eszközölt befektetések bojkottját. A kereskedelmi és befektetési tevékenységeket korlátozó intézkedések 2017. június 23-ig maradnak érvényben.