Putyin: "mumust" csinálnak Oroszországból

Publikálás dátuma
2016.06.18. 10:26
FOTÓ: Hannah Peters/Getty Images
Oroszország több feltétellel kész lenne Ukrajnával is együttműködni az európai gázszállítások ügyében, az Északi Áramlat-2 tisztán kereskedelmi projekt, Oroszország ugyanakkor nem mondott le a Déli Áramlat megvalósításáról sem - jelentette ki Vlagyimir Putyin, aki a 20. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum alkalmából, helyi idő szerint péntek éjjel a világ 12 vezető hírügynökségének vezetőivel találkozott. Az orosz elnök a Brexittel kapcsolatban azt mondta, nem illendő  "mumust" csinálni Oroszországból.

"Ha ukrán partnereink ma egy gazdasági értelemben célszerű projektet javasolnának nekünk, olyat, amely garantálja számunkra a szállítás biztonságát és a gazdasági célszerűséget, akkor Ukrajnával fogunk dolgozni" - mondta az elnök.

"Ha Ukrajna megérti, hogy nincs monopóliuma az orosz gáz Európába szállítására, akkor véget ér némely szerepelőknek az ezzel a szállítással kapcsolatos zsarolása is" - vélekedett Putyin.

Az orosz elnök tisztán kereskedelmi projektnek nevezte a tervezett Északi Áramlat-2 gázvezetéket, kijelentve, hogy arra az orosz kormánynak nincs befolyása. Szavai szerint a Déli Áramlatra sohasem tekintettek az északi alternatívájaként. Emlékeztetett arra, hogy a déli projektet a bolgár kormány leállító határozata hiúsította meg, de hangsúlyozta, hogy ennek megvalósításáról Oroszország sosem mondott le végérvényesen.

Az Európai Unióból való kilépésről megtartandó brit népszavazásról kijelentette, hogy az az EU és a britek ügye. Ezzel kapcsolatban nem kívánta kifejteni magánvéleményét, és úgy nyilatkozott, hogy "nem nagyon illendő" Oroszországot olyan ügyekben befolyásolással vádolni és "mumust" csinálni belőle, amelyekhez nincs köze.

Az Európában kiépítendő amerikai rakétavédelmi rendszerről kijelentette, hogy Moszkva nagyjából tisztában van vele, hogy annak keretében melyik évben fognak 500 kilométernél nagyobb hatótávolságú rakétákat hadrendbe állítani, ami szerinte fenyegetést jelent majd az orosz nukleáris potenciál számára.

Mint mondta, a románok sohasem fogják megtudni, hogy milyen változtatásokat hajtanak végre a területükön lévő rakétasilóikban, amelyeknek a közelébe sem engedik őket. Vlagyimir Putyin nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy az Oroszország és az Egyesült Államok közötti katonai szembenállás "új dimenzióba húzza be a világot". Véleménye szerint stratégiai erőegyensúlyra van szükség, amely az elmúlt 70 évben szavatolta, hogy el lehetett kerülni a nagyobb katonai konfliktusokat. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az "orosz kártyát" minden amerikai elnökválasztási kampányban eszközként használják fel.

Szerző

Kizárhatják a szocialisták Ficóékat

Két héttel azt megelőzően, hogy Szlovákia veszi át az Európai Unió soros elnöki tisztségét, az Európai Szocialisták Pártja (PES) kilátásba helyezte a Robert Fico miniszterelnök által fémjelzett Smer tagságának felfüggesztését a baloldali pártcsaládban. A kemény lépésre a kormányfőnek az iszlámmal kapcsolatos kijelentései miatt kerülhet sor.

Fico május végén a szlovák TASR hírügynökségnek kijelentette, „az iszlámnak nincs helye Szlovákiában”. A PES hangsúlyozta, hogy a vallásszabadság alapjog egy nyitott társadalomban. „Ezért elvárjuk azt Robert Ficótól, hogy világossá tegye álláspontját, s korrigálja azt” – hangzik a Brüsszelben kiadott közlemény.

Amennyiben nem tapasztalnak e tekintetben előrelépést, úgy szankciókat hozhatnak, amely akár a Smer PES-ből való kizárását is jelentheti. Elvárják továbbá a szlovák miniszterelnöktől azt is, hogy az EU következő soros elnökeként „programjával egyértelműen tegyen hitet az erős és egységes Európa mellett”.

Szlovákia a visegrádi államokkal, köztük Magyarországgal együtt a kvótarendszer legnagyobb bírálói közé tartozik. Pozsony július 1-jén veszi át a soros elnökséget Hollandiától. Sokan attól félnek, hogy az ország a második félévben mindent elkövet a menekültek elosztásának megakadályozásáért.

Szerző
Témák
Robert Fico Fico

Putyin nem haragtartó

Publikálás dátuma
2016.06.18. 07:36
Jean-Claude Juncker az első uniós vezető, aki Putyinhoz látogatott a Krím elcsatolása óta FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MIKHAIL S
Kiemelt figyelmet kapott az idén a szentpétervári gazdasági fórum. Vezető európai politikusok paroláztak Putyinnal, ami az uniós-orosz viszony javulását sejteti, azt, hogy Brüsszel netalán engedményre is kész. Az EU hétfőn dönt az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról. Putyin bizakodó, és mint jelezte, „nem haragtartó”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nemzetközi helyzetének és az EU-orosz kapcsolatok javulását sejteti az orosz Davosként emlegetett 20. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum. A csütörtökön kezdődött eseményre az idén több nyugati vezető politikus is elment, de legnagyobb feltűnést- felhördülést Jean-Claude Juncker keltette, az Európai Bizottság elnöke ugyanis az első európai uniós vezető, aki a Krím elcsatolása óta Oroszországba látogatott. Az eseménynek különleges súlyt adott az is, hogy az Oroszország elleni szankciókról hétfőn döntenek az uniós külügyminiszterek.

Junckert számos kritika érte e vizit miatt. Az EB-elnök azonban Szentpéterváron is egyértelművé tette, hogy mindaddig maradnak a szankciók, míg Oroszország a minszki egyezményt maradéktalanul be nem tartja. Juncker csütörtökön tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is, annak ellenére, hogy e kétoldalú találkozóért külön bírálatokat is kapott, különösen a balti államok részéről, ahol úgy vélik, hogy ezzel a gesztussal Putyint erősíti, aki „csak az erőből ért”. Az uniós vezető politikus szerint azonban a feszültséget csak folyamatos párbeszéddel lehet oldani. Mint fogalmazott, azért érkezett Szentpétervárra, hogy „hidat verjen”, mert a józan ész azt diktálja, hogy fennmaradjon a dialógus Brüsszel és Moszkva között. Vlagyimir Csizsov, az EU mellett működő orosz diplomáciai képviselet vezetőjének közlése szerint az Oroszország és az Európai Unió közötti csúcsszintű párbeszéd felújításáról és energetikai kérdésekről tárgyalt egymással Putyin és Juncker, a szankciók eltörlésének kérdése nem szerepelt a napirenden. Az orosz-EU csúcstalálkozók gyakorlatának felújításának csak tényét jelentették be, azt azonban nem, hogy mikor és hol kerül sor a következő fordulóra. Az ukrán válság 2014-es kitöréséig 32 ilyen találkozóra került sor, a legfelső szintű, intézményesített kapcsolattartás azóta szünetelt.

Az orosz Davoson részt vett Nicolas Sarkozy volt francia elnök is, aki azt a javaslatot vetette fel, hogy előbb Oroszországnak kellene egyoldalúan visszavonnia a saját szankcióit, mintegy gesztusként. (Franciaország ellenzi az Oroszország elleni szankciókat, a francia parlament is határozatot hozott, amelyben a szankciók elleni szavazást kért a Valls kormánytól.) Erre azonban vajmi kevés esély van, Putyin tegnapi szentpétervári beszédében világosan elmondta, kész gesztusra, közeledésre, de az nem lehet egyoldalú. Az orosz elnök szerint országa és az EU közötti viszony megromlását nem Moszkva kezdeményezte. De, mint fogalmazott, „az oroszok nem haragtartók, készen állnak lépni az európai partnerek felé”. Hozzátette azonban, hogy „egy ilyen gesztus nyilván nem lehet egyoldalú”.

Bár egyre több uniós tagállam jelzi, hogy nem híve a szankciók fenntartásának (Franciaország mellett Olaszország a másik nagy ellenző, Matteo Renzi miniszterelnök el is látogatott a fórumra) kevés az esélye a büntetőintézkedések feloldásának. Csütörtöki kiszivárgott hírek szerint a külügyminiszterek hétfőn további hat hónappal meghosszabbítják az Oroszország elleni szankciókat. Ezt az információt magas rangú uniós forrásokra hivatkozva az AFP hírügynökség közölte. Az is jelzés értékű, hogy Brüsszel tegnap egy évvel meghosszabbította a Krím-félszigetről származó áruk és a területén eszközölt befektetések bojkottját. A kereskedelmi és befektetési tevékenységeket korlátozó intézkedések 2017. június 23-ig maradnak érvényben.

Szerző