Ürmössy Gergely, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint a döntés nem meglepetés, hiszen a tanács már májusban jelezte, hogy lezártnak tekinti a kamatcsökkentési ciklust. Úgy vélte, az alapkamat az év végéig változatlan maradhat.
Úgy vélte, a csütörtöki népszavazás a Brexitről izgalomban tartja a piacokat, így a nemzetközi befektetői hangulat bármikor elromolhat, ami a magyar piacra is átcsordulhat. A stabil és kiszámítható jegybanki kamatpolitika mérsékelheti a forint árfolyam és a magyar államkötvényhozamok ingadozásait.
Az Erste elemzője szerint a következő hónapokban az alapkamatról átkerülhet a fókusz más, nem-konvencionális eszközökre, amelyeknek a segítségével a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tovább lazíthatja a pénzügyi kondíciókat. Erre legkorábban júliusban kerülhet sor, az után, hogy a Moody's hitelminősítő nyilvánosságra hozta döntését, visszaemeli-e Magyarországot a befektetésre ajánlott kategóriába. Várakozásaik szerint a Fitch-hez hasonlóan a Moody's is felminősíti idén Magyarországot - ha nem júliusban, akkor novemberben.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője sem várt változtatást, egyrészt azért, mert a nemzetközi piacokon bizonytalanság uralkodik elsősorban a britek EU-ból történő kilépéséről szóló csütörtökön esedékes népszavazás miatt. Másrészt az Európai Központi Bank (EKB) nem tervez újabb lazítást, azaz nem akarja fokozni a "pénzpumpa" működését - írta. Továbbra is kérdés, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed mikor nyúl a kamathoz, emiatt indokolt a kivárás - értékelte a döntést Németh Dávid. A K&H elemzője is megemlítette, hogy a magyar jegybankárok a legutóbbi, májusi döntéskor utaltak a kamatcsökkentési ciklus végére. A jegybank célja a tartósan alacsony kamatkörnyezet fenntartása, a kamatszint pedig támogatja az inflációs cél elérését - írta.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is azt emelte ki, hogy az MNB legutóbbi kommunikációiban már jelezte, hogy véget ért a legutóbbi kamatcsökkentési sorozat. Ennek oka, hogy a korábbi várakozásoknál némileg lazább fiskális politika elegendő mértékben ösztönözheti a gazdasági növekedést ahhoz, hogy elérhető legyen a 3 százalékos inflációs cél. A szakértő szerint a jövő évi adócsökkentések miatt erre jövőre sem lehet számítani, de az adóváltozások által okozott alacsonyabb jövő évi infláció felett "átnézhet" a monetáris politika. Az MNB valójában arra törekedhet, hogy az elért alacsonyabb kamatszintet huzamosabb ideig tartani tudja, mintsem arra, hogy további kamatcsökkentések esetén később korrekcióra kényszerüljön - vélekedett. A Takarékbank elemzője arra számít, hogy a mostani kamatcsökkentést követően a jövő év végéig változatlanok maradnak a kamatok, miközben a bankközi kamatok (BUBOR) irányadó jellege erősödhet.
A kamatok alacsony szinten tartását támogatja, hogy 2018 előtt nem várható az inflációs cél elérése, hozzájárulhat továbbá a külső adósság és sérülékenység meredek csökkenése is, a kockázati megítélés javulása jelenősen csökkentheti a kockázati felárakat. Az alacsony hazai kamatszintet ezen felül az EKB folyamatban levő mennyiségi lazítása, valamint a Fed korábbi várakozásoknál lassabb és későbbre tolódó kamatemelési pályája is támogatják - vélte az elemző.