Cameron: jobb az Európai Unión belül

A brit miniszterelnök szerint az EU-tagság mindenekelőtt Nagy-Britannia gazdasági biztonságát szolgálja, és a kilépés súlyos kockázatokat jelentene a brit családok megélhetésére, mivel munkahelyek kerülnének veszélybe.

David Cameron, aki kedd délután intézett felhívást a brit választókhoz a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt, kijelentette: ha a brit EU-tagságról kiírt csütörtöki népszavazáson a többség a kilépésre szavazna, azt a jövő nemzedékei szenvednék meg a leginkább, különös tekintettel arra, hogy az EU-tagság feladása végleges és visszafordíthatatlan döntés lenne.

Hangsúlyozta: tudja, hogy miniszterelnökségének eddigi hat éve alatt hozott téves döntéseket, és azt is, hogy nem mindenki elégedett az ő tevékenységével. "Arról azonban meg vagyok győződve, hogy Nagy-Britanniának jobb az Európai Unión belül, mint egyedül az unión kívül" - tette hozzá.

Szerző

Orbánra "felhúzták a szemöldöküket" - írja a külföldi sajtó

Lengyelország, Magyarország és Csehország az uniós szerződések  módosításán dolgozik  - írta diplomáciai forrásokra hivatkozva a The Times című brit napilap.

A weboldalára hétfőn délután felkerült cikkben a konzervatív újság az Európai Unió külügyminisztereinek aznapi találkozójáról írt, amelynek témája az volt, hogyan előzzék meg a brit uniós tagságról szóló referendumot követő "dominóhatást", vagyis azt, hogy több tagállam is népszavazást tartson az EU-tagságról, s ezzel hozzájáruljon az európai közösség széteséséhez.

A lap azt is felidézte, hogy az unió szétszakításával fenyegető sorozatos népszavazásoktól való félelem volt az egyik tényező, amely miatt európai vezetők nem akartak jelentősebb engedményeket tenni David Cameron brit miniszterelnöknek, amikor februárban a britek által igényelt reformkövetelésekről tárgyaltak.

A The Times diplomáciai forrásokra hivatkozva megjegyezte, Lengyelország, Magyarország és Csehország azon dolgozik, hogy módosítsák az EU szerződéseit, például lazítsanak az eurózónához való csatlakozás jogi kötelezettségén. Az újság emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szeptember végén vagy október elején népszavazást tart az uniós menekültkvótákról, mintegy "beharangozva egy őszi kelet-nyugati politikai válságot". A brit lap szerint Magyarország a nyár folyamán az EU hosszabb távú újragondolására fog törekedni.

A The Times-nak a magyar kormány egy meg nem nevezett minisztere azt a kérdést tette fel: "A brit referendum jelenti az EU végét?" Hozzátette, a népszavazást követően semmi sem marad már a régi.

Sok uniós vezető biztatja maradásra Nagy-Britanniát, azonban Orbán Viktornak a Daily Mailben megjelent egészoldalas hirdetése a legszembetűnőbb - írta internetes kiadásában a Financial Times című londoni gazdasági napilap. Hozzáteszi: Orbán az első uniós vezető, aki közpénzből hirdet a brit médiában, fizetett politikai hirdetésekben ösztönözve a szavazókat az unióban való maradásra.

A napilap szerint Orbán "beavatkozására" többen is "felhúzták a szemöldöküket", tekintve hogy lépése ellentétben áll az otthoni, nyilvánosan és "perzselően euroszkeptikus" retorikájával. Kormánya plakátkampányt indított, bírálva az uniós menekültpolitikát - tették hozzá. A cikk szerint Kovács Zoltán kormányszóvivő közölte: Orbán Viktor és David Cameron jó viszonyban vannak egymással. A kormányszóvivő azonban arról nem nyilatkozott - fűzte hozzá a szerző -, hogy egyeztették-e előre az üzenetet a brit miniszterelnökkel.

Szerző

Kvótareferendum - Az Ab bevédte a kormánykampányt

Publikálás dátuma
2016.06.21. 15:44
Nem sikerült megtámadni a kvótareferendumot. FOTÓ: Népszava
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden meghozott két határozata nem adott helyt a kormány által a betelepítési kvótáról kezdeményezett népszavazás ellen benyújtott négy indítványnak. Mindkét határozat olvasható az Ab honlapján.

 Az indítványok közül három - köztük Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő indítványa - a népszavazás kiírását elrendelő május 10-ei országgyűlési határozatot támadta azzal, hogy alaptörvénybe ütköző módon fogadták el, és ezért kérte megsemmisítését. Az indítványozók többek között hivatkoztak az Európai Bizottság (EB) május 4-ei - a közös európai menekültügyi rendszer reformjára irányuló - előterjesztésére, mint amely a körülményekben lényeges változást hozott, ugyanis akár 100 milliárdos költséggel is járhat Magyarország számára, ha kimarad a migránsok áthelyezésére vonatkozó uniós mechanizmusból.

Ebben az eljárásban az Ab a népszavazás elrendelésével kapcsolatos országgyűlési határozatot érdemben nem vizsgálhatta, csupán a megszületését eredményező parlamenti eljárás alkotmányosságát, törvényességét. Az Ab-nek ebben az ügyben soron kívül, legkésőbb június 23-áig kellett döntenie.

Az Ab határozatának indoklása az indítványozók álláspontjával szemben megállapította: nem alaptörvény-ellenes, hogy az országgyűlési határozati javaslatot csak a törvényalkotási bizottság vitatta meg, a házszabályt sem sértette a parlamenti eljárás, és az EB május 4-ei javaslataival összefüggésben sem állapítható meg, hogy az országgyűlési határozatot alaptörvényt sértő módon fogadták volna el.

Az egyik indítványban szereplő felvetésről, amely szerint a népszavazási kérdés az EU közös politikáját érinti, ezért nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, az Ab arra emlékeztetett: ezt ebben az eljárásban érdemben nem vizsgálhatja. Az Ab kedden meghozott másik határozatában Fodor Gábornak, a Magyar Liberális Párt elnökének indítványáról döntött, amely a népszavazásra feltett kérdést megengedő május 3-ai kúriai döntést támadta a népszavazási kérdés tartalma miatt, és kérte a kúriai határozat megsemmisítését. Az ellenzéki politikus egyebek mellett hivatkozott arra, hogy a kormány népszavazásra feltett kérdése nem parlamenti, hanem uniós hatáskörbe tartozik, ezért nem lehet róla népszavazást tartani. A kormány népszavazási kérdése úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"

MLP: el kell menni és Európára kell voksolni
A Magyar Liberális Párt tudomásul veszi az Alkotmánybíróság döntését, amelyikben elutasították a kormány által a betelepítési kvótáról kezdeményezett népszavazás ellen benyújtott indítványukat, de nem értenek azzal egyet. Az MLP elnöke továbbra is mindenkit arra bíztat, hogy vegyen részt a népszavazáson és voksoljon igennel.
Fodor Gábor keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, ez az igen szavazat" egy jó válasz egy rossz kérdésre", mert egy demokratának akkor is ki kell fejtenie az álláspontját, ha nem ért egyet a kérdéssel. Az igen szavazattal az Orbán-rendszer ellen és Európa mellett kell fellépni - jelentette ki. Hozzátette, az EU-ban nincs kötelező betelepítés, az unió csak azt várja, hogy Magyarország folytassa le 1294 ember menekültügyi eljárását. Hangsúlyozta, hogy ha a nemek győznek a népszavazáson, akkor az "könnyen elvezethet az Európai Unióból való kilépéshez."

 

Az Ab a kúriai döntés ellen benyújtott alkotmányjogi panasz visszautasítását főként az indítványozó személyes érintettségének hiányával indokolta.  Az Ab határozatában kifejtette, hogy a jogállamiságra és jogbiztonságra hivatkozásnak alkotmányjogi panasz esetében csak kivételesen - visszaható hatályú jogalkotás, illetve felkészülési idő hiánya esetén - van helye. Továbbá az Ab rámutatott arra is, hogy az európai egység megteremtésével, illetve a hatáskörök közös gyakorlásával kapcsolatos alkotmányos előírások nem minősülnek az alaptörvényben biztosított jognak, így azokra alkotmányjogi panaszt nem lehet alapítani.

Mindkét határozat előadóbírája Sulyok Tamás, az Ab elnöki feladatait ellátó elnökhelyettes volt. Az alaptörvény szerint 15 tagú testület jelenleg 11 alkotmánybíróból áll. A népszavazásról szóló két keddi határozattal kapcsolatban egyikük sem fogalmazott meg különvéleményt, mindkét határozatot részben eltérő indoklással, de egyhangúlag támogatták.

Miután az Ab helybenhagyta az országgyűlési határozatot, a szabályozás szerint az államfő feladata kitűzni a népszavazás időpontját a parlamenti határozattal kapcsolatos jogorvoslat lezárultát követő 15 napon belül, a kitűzésről szóló döntésétől számított 70. és 90. nap közötti időpontra, jelen esetben tehát várhatóan szeptemberben vagy október elején, valamelyik vasárnapra. Az Országgyűlés döntése ellen már nem lehet jogorvoslattal élni, a Kúria május 3-ai döntése ellen azonban 60 napig lehet alkotmányjogi panasszal fordulni az Ab-hez, az a határidő július elején jár le.

A kötelező menekültkvóta ügyében más eljárások is folyamatban vannak. Magyarország az Európai Unió Bíróságán támadta meg 2015 december elején az "úgynevezett kötelező kvótadöntést". A luxembourgi testület általában egy-két év alatt hozza meg határozatát. Szintén 2015 végén fordult - alkotmányértelmezést kérve - az Ab-hez Székely László ombudsman az uniós kvótarendszer, menekültek tömeges áthelyezésének lehetősége miatt. Indítványában többek között azt vetette fel, hogy köteles-e Magyarország "uniós parancsra" más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából - egyéni vizsgálat nélkül - áthelyezést lehetővé tenni, ha erre az ország nem adott át hatáskört az uniónak, és ha ez az intézkedés emberi jogi tartalmában meglehetősen aggályos. Az ombudsman indítványának tárgyalását hétfői teljes ülésén kezdte meg az Ab.

Szerző
Frissítve: 2016.06.21. 17:49