Maradnak a szankciók Oroszország ellen

Az Oroszország ellen 2014 júliusától hatályban lévő európai uniós szankciók hat hónapos, automatikus meghosszabbításáról döntöttek tegnap a tagállamok nagykövetei. A büntetőintézkedések elsősorban az orosz bankokat, az olajipart és a hadipart sújtják, s két éves fennállásuk alatt komoly károkat okoztak az orosz gazdaságnak. 

A válaszképpen bevezetett, mezőgazdasági-élelmiszeripari korlátozások az uniós országok ellen sújtják a 28 tagállam gazdaságát is, épp ezért egyre erősödnek a szankcióellenes hangok.

Moszkvát az ukrajnai konfliktusban való szerepvállalásért bünteti az Európai Unió, s a jelenlegi álláspont szerint a szankciók eltörléséről csakis a minszki fegyverszüneti megállapodás maradéktalan tiszteletben tartása esetén lehet szó. A keddi döntést, ahhoz hogy hivatalossá váljon, még jóvá kell hagyniuk az uniós szakminisztereknek is, ami vélhetően még ezen a héten megtörténik. A kérdés azonban továbbra is napirenden marad, s vélhetően a hónap végi uniós csúcson is terítékre kerül.

Az európai gazdaságnak is kárt okozó intézkedések, valamint az EU-Oroszország kapcsolata már nemcsak az uniós tagállamokat osztja meg, hanem a német kormánykoalíciót is. Angela Merkel kancellár a szankciók fenntartásának híve, míg partnerei, a szocialista SPD, de már a CSU is egyre hangosabban követeli a kérdés árnyaltabb megközelítését. Walter-Steinmeier német külügyminiszter és Sigmar Gabriel alkancellár, mindketten a szocialista párt politikusai, hetek óta jelezték, álláspontjuk szerint „adni is kell valamit”, s a minszki egyezmény fokozatos teljesítése nyomán a szankciókat is fokozatosan kellene visszavonni.

Tegnap pedig Gabriel hivatala bejelentette, jövő hét elején a német alkancellár Moszkvába látogat és tárgyal Vlagyimir Putyin orosz államfővel a német-orosz kapcsolatok helyzetéről, jelentette a Rheinische Post német napilap információira hivatkozva a Reuters. A hírügynökség megjegyzi, Gabriel legutóbb tavaly októberben látogatott Moszkvába.

Tegnap megszólalt a kérdésben Merkel másik szövetségese, a CSU. A bajor kormánypárt is a szankciók fenntartása ellen emelt szót, jelezve, hogy azok nem tarthatnak örökké, s ártanak a német és a bajor gazdaságnak is. A CSU is a fokozatos leépítés híve.

Petro Porosenko ukrán elnök, aki tegnap Párizsban tárgyalt, üdvözölte az EU döntését és ismételten leszögezte, a kelet-ukrajnai konfliktus lezárásának nincs más alternatívája, mint az Oroszország elleni szankciók fenntartása mindaddig míg Moszkva támogatja a szakadárokat.

Szerző

Karamarko a HDZ éléről is távozik

Nem élte túl a horvát kormányválságot Tomislav Karamarko, akinek oroszlánrésze van abban, hogy Zágrábban, szeptemberben előrehozott választást kell kiírni, miután alig fél év után megbukott Tihomir Oreskovic kormánya. 

Karamarkót egyre többen bírálták saját pártján, a Horvát Demokratikus Közösségen (HDZ) belül, így tegnap lemondott a pártelnöki tisztségről. „Úgy vélem, kötelességem, hogy bejelentsem azt, ami már két-három napja a levegőben lóg. Lemondok a HDZ elnöki tisztségéről. Felelősnek érzem magam a történtekért, s lehetővé teszem azt, hogy nyissunk az új lehetőségek felé. Meggyőződésem, hogy jót tettem a párttal az eltelt négy év folyamán, s büszke is vagyok erre” – fejtette ki.

Az utóbbi napokban már a jobboldali párt elnöksége is hátat fordított Karamarkónak. Az egész kormányválság abból indult ki, hogy feleségét lobbitevékenységgel vádolták a Mol-Ina ügyben, ezért Bozo Petrov, a koalíciós partner Híd elnöke Karamarko lemondását követelte a kormányfő-helyettesi tisztségről. Ha akkor visszalép, akkor talán még megmenthető lett volna a koalíció. Így azonban nemcsak a kormány omlott össze, hanem pártelnöki tisztségét is elvesztette.

Többen is bejelentették, pályáznak Karamarko posztjára, ám még nem dőlt el a választás lebonyolításának módja. Az egyik lehetőség az, hogy a HDZ küldöttei választják meg a teljes elnökséget és az elnököt, a másik, hogy minden tag voksol. Távozását követően ideiglenesen helyettese, Milijan Brkic vette át a párt irányítását.

A HDZ válsága nem jött túl jól a pártnak, hiszen a tömörülésnek épp a választási kampány közepette kellene új vezetőt találnia. Az egyik legesélyesebb jelöltnek Andrej Plenkovicot tartják, aki jelenleg a HDZ európai parlamenti képviselője. Előzőleg, 2011-2013 között a horvát törvényhozás tagja volt.

Szerző

Karamarko a HDZ éléről is távozik

Nem élte túl a horvát kormányválságot Tomislav Karamarko, akinek oroszlánrésze van abban, hogy Zágrábban, szeptemberben előrehozott választást kell kiírni, miután alig fél év után megbukott Tihomir Oreskovic kormánya. 

Karamarkót egyre többen bírálták saját pártján, a Horvát Demokratikus Közösségen (HDZ) belül, így tegnap lemondott a pártelnöki tisztségről. „Úgy vélem, kötelességem, hogy bejelentsem azt, ami már két-három napja a levegőben lóg. Lemondok a HDZ elnöki tisztségéről. Felelősnek érzem magam a történtekért, s lehetővé teszem azt, hogy nyissunk az új lehetőségek felé. Meggyőződésem, hogy jót tettem a párttal az eltelt négy év folyamán, s büszke is vagyok erre” – fejtette ki.

Az utóbbi napokban már a jobboldali párt elnöksége is hátat fordított Karamarkónak. Az egész kormányválság abból indult ki, hogy feleségét lobbitevékenységgel vádolták a Mol-Ina ügyben, ezért Bozo Petrov, a koalíciós partner Híd elnöke Karamarko lemondását követelte a kormányfő-helyettesi tisztségről. Ha akkor visszalép, akkor talán még megmenthető lett volna a koalíció. Így azonban nemcsak a kormány omlott össze, hanem pártelnöki tisztségét is elvesztette.

Többen is bejelentették, pályáznak Karamarko posztjára, ám még nem dőlt el a választás lebonyolításának módja. Az egyik lehetőség az, hogy a HDZ küldöttei választják meg a teljes elnökséget és az elnököt, a másik, hogy minden tag voksol. Távozását követően ideiglenesen helyettese, Milijan Brkic vette át a párt irányítását.

A HDZ válsága nem jött túl jól a pártnak, hiszen a tömörülésnek épp a választási kampány közepette kellene új vezetőt találnia. Az egyik legesélyesebb jelöltnek Andrej Plenkovicot tartják, aki jelenleg a HDZ európai parlamenti képviselője. Előzőleg, 2011-2013 között a horvát törvényhozás tagja volt.

Szerző