Foci Eb 2016 - Imára hívják a magyar szurkolókat Lyonban

Közös imádkozásra hívja szerdára a franciaországi Európa-bajnokságon részt vevő magyar labdarúgó-válogatott Lyonban tartózkodó szurkolóit a dunavarsányi Soli Deo Gloria közösség.

Keresztesi Balázs, az esemény szervezője keddi közleményében azt írta: az imádság vezetésére Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspököt kérték fel, aki szintén a városban van. Az esemény szerdán 13 órakor kezdődik a Szent János-székesegyházban. Keresztesi Balázs úgy fogalmazott: szeretnék közösen kifejezni hálájukat és fohászukat azért, hogy az Európa-bajnokság továbbra is "az öröm, a béke, és az összetartozás ünnepe legyen".

Szerző

Nem okozott meglepetést a kamattartás

 Elemzők szerint nem volt meglepő a jegybank monetáris tanácsának keddi döntése, hogy nem változtatott a 0,90 százalékos alapkamaton; az MTI-nek nyilatkozók közült volt aki 2016 végéig, más 2017 végéig számol változatlan alapkamattal.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint a döntés nem meglepetés, hiszen a tanács már májusban jelezte, hogy lezártnak tekinti a kamatcsökkentési ciklust. Úgy vélte, az alapkamat az év végéig változatlan maradhat.
Úgy vélte, a csütörtöki népszavazás a Brexitről izgalomban tartja a piacokat, így a nemzetközi befektetői hangulat bármikor elromolhat, ami a magyar piacra is átcsordulhat. A stabil és kiszámítható jegybanki kamatpolitika mérsékelheti a forint árfolyam és a magyar államkötvényhozamok ingadozásait.

Az Erste elemzője szerint a következő hónapokban az alapkamatról átkerülhet a fókusz más, nem-konvencionális eszközökre, amelyeknek a segítségével a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tovább lazíthatja a pénzügyi kondíciókat. Erre legkorábban júliusban kerülhet sor, az után, hogy a Moody's hitelminősítő nyilvánosságra hozta döntését, visszaemeli-e Magyarországot a befektetésre ajánlott kategóriába. Várakozásaik szerint a Fitch-hez hasonlóan a Moody's is felminősíti idén Magyarországot - ha nem júliusban, akkor novemberben.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője sem várt változtatást, egyrészt azért, mert a nemzetközi piacokon bizonytalanság uralkodik elsősorban a britek EU-ból történő kilépéséről szóló csütörtökön esedékes népszavazás miatt. Másrészt az Európai Központi Bank (EKB) nem tervez újabb lazítást, azaz nem akarja fokozni a "pénzpumpa" működését - írta. Továbbra is kérdés, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed mikor nyúl a kamathoz, emiatt indokolt a kivárás - értékelte a döntést Németh Dávid. A K&H elemzője is megemlítette, hogy a magyar jegybankárok a legutóbbi, májusi döntéskor utaltak a kamatcsökkentési ciklus végére. A jegybank célja a tartósan alacsony kamatkörnyezet fenntartása, a kamatszint pedig támogatja az inflációs cél elérését - írta.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is azt emelte ki, hogy az MNB legutóbbi kommunikációiban már jelezte, hogy véget ért a legutóbbi kamatcsökkentési sorozat. Ennek oka, hogy a korábbi várakozásoknál némileg lazább fiskális politika elegendő mértékben ösztönözheti a gazdasági növekedést ahhoz, hogy elérhető legyen a 3 százalékos inflációs cél. A szakértő szerint a jövő évi adócsökkentések miatt erre jövőre sem lehet számítani, de az adóváltozások által okozott alacsonyabb jövő évi infláció felett "átnézhet" a monetáris politika. Az MNB valójában arra törekedhet, hogy az elért alacsonyabb kamatszintet huzamosabb ideig tartani tudja, mintsem arra, hogy további kamatcsökkentések esetén később korrekcióra kényszerüljön - vélekedett. A Takarékbank elemzője arra számít, hogy a mostani kamatcsökkentést követően a jövő év végéig változatlanok maradnak a kamatok, miközben a bankközi kamatok (BUBOR) irányadó jellege erősödhet. 

A kamatok alacsony szinten tartását támogatja, hogy 2018 előtt nem várható az inflációs cél elérése, hozzájárulhat továbbá a külső adósság és sérülékenység meredek csökkenése is, a kockázati megítélés javulása jelenősen csökkentheti a kockázati felárakat. Az alacsony hazai kamatszintet ezen felül az EKB folyamatban levő mennyiségi lazítása, valamint a Fed korábbi várakozásoknál lassabb és későbbre tolódó kamatemelési pályája is támogatják - vélte az elemző.

Szerző

Jávor: most szálljunk ki Paks 2-ből!

Publikálás dátuma
2016.06.21. 16:28
FOTÓ: Népszava
Egy múlt heti bírósági ítélet alapján immár több mint 1 milliárd eurójába kerül Bulgáriának, hogy végül mégsem építhet Oroszország atomerőművet Belenében. Az ítélet figyelmeztető jel Magyarország számára is - írja Jávor Benedek közleményében.

Az egyre reménytelenebb helyzetben lévő paksi bővítés forint százmilliárdokba kerülhet az országnak, még akkor is, ha nem épül meg. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője ezért levélben fordult Lázár Jánoshoz, követelve a megvalósítási szerződések felmondási feltételekre vonatkozó rendelkezéseinek nyilvánosságra hozatalát, egyben felszólítva a minisztert, hogy nyújtson tájékoztatást egy esetleges szerződésbontás várható költségeiről. Jávor szerint minél hamarabb kiszállunk az értelmetlen beruházásból, annál kisebbek lesznek az ezzel kapcsolatos kiadások.

A múlt héten a párizsi székhelyű Nemzetközi Választott Bíróság kimondta, hogy a bolgár állami energetikai cég, a Natsionalna Elektricheska Kompania (NEK) közel 550 millió euró kompenzációt köteles fizetni az orosz Atomstroyexportnak a belenei atomerőműprojekttől való visszalépése miatt. A NEK 2006-ban két 1000 megawattos reaktorra kötött szerződést, melyeket a Duna mentén Belenében szerettek volna megépíteni. Ezzel immár az 1 milliárd eurót is meghaladják a meg nem valósult beruházással összefüggő bolgár kiadások.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője levélben fordult Lázár Jánoshoz az ítélettel összefüggésben. A képviselő szerint a mostani döntés figyelmeztetés Magyarországnak is: Paks 2 kapcsán ugyanazokkal a szereplőkkel szerződtünk, mint a bolgárok, akik aligha lesznek megengedőbbek velünk, mint Bulgáriával a paksi projekt bukása esetén.

Márpedig a bővítés egyre reménytelenebb helyzetben van, az uniós vizsgálatok sora mellett immáron a finanszírozást biztosító Vnyesekonombank csődközeli helyzete is növeli a kilátástalanságot. Arról azonban a kormány mindmáig nem tájékoztatta a közvéleményt, hogy a projekt bukása esetén milyen feltételekkel bonthatunk szerződést az oroszokkal, és ennek milyen pénzügyi következményei lehetnek. Jávor ezért felszólította Lázár Jánost hogy nyújtson tájékoztatást egy esetleges szerződésbontás várható költségeiről, továbbá hozza nyilvánosságra a megvalósítási szerződések felmondási feltételekre vonatkozó rendelkezéseit. Ez a minimum, amivel a számlát végső soron álló magyar adófizetőknek a kormány tartozik. A képviselő szerint a Paks 2 beruházás törlésének költségei annál alacsonyabbak, minél hamarabb meglépjük, ezért felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul bontsa fel a két új blokkra vonatkozó szerződéseket Oroszországgal.

Szerző