Előfizetés

Juhász Péter Polt Péterrel ebédelne

Z. Á.
Publikálás dátuma
2016.06.22. 07:11
Juhász Péter FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Juhász Péter kiemelten fontosnak tartja, hogy tájékoztassa Polt Pétert a Rogán-Portik-ügyben, ezért munkaebédre hívta a legfőbb ügyészt. Az Együtt alelnöke szerint ugyanis Matolcsy György jegybankelnökhöz hasonlóan laza, informális, keretek között tudnák átbeszélni az ügyészséget is érintő peres ügyeket, nyomozásokat. 

A főügyésszel vélhetően elmarad a közös falatozás, de Rogán továbbra is küzd az „igazáért”. Hiszen az egykori V. kerületi polgármester jogi képviselője a korábbi bírói elutasítás után ismét indítványozta Bolcsik Zoltánnak, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatójának, valamint Felhősi Lászlónak, a Terrorelhárítási Központ ezredesének tanúmeghallgatását – értesült a kormánypárti Magyar Idők. Amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy idézést küld a két rendőri vezetőnek, kérdéses, hogy a tanúk egyáltalán nyilatkozhatnak-e az alvilág egyik vezetőjének tartott Portik Tamással kapcsolatban, aki 2013 áprilisában a közreműködésükkel került rács mögé. Bolcsikot és Felhősit ugyanis ezzel összefüggésben titoktartási kötelezettség terheli, így a perben csak akkor nyilatkozhatnak, ha az ügy titokgazdája ezt engedélyezi, és akkor is előfordulhat, hogy meghallgatásuk során zárt tárgyalást kell elrendelni.

Juhász azt sem érti, hogyan kerülhetett nyilvánosságra Bolcsik és Felhősi neve.

Rogánt egyébként a távirati iroda próbálja megvédeni: az Együtt szerint tudatosan nem közlik a Rogán-Portik-üggyel kapcsolatos közleményeiket, és nem tudósítanak a párt sajtótájékoztatóiról sem.

A Juhász-Rogán per múlt pénteki fordulóján az Együtt alelnökének indítványára a törvényszék tanúként hallgatta meg Portik Tamást, aki azt állította: egy ingatlanügylettel összefüggésben tízmillió forintnak megfelelő eurót adott át Rogánnak. A Miniszterelnöki Kabinetiroda rekordgyorsasággal reagált a vallomásra: szerintük Rogán soha, sehol nem találkozott Portikkal, se házibulin, se máshol. Ahogyan a miniszter Pápa Marianne-t (Habony Árpád nagynénjét) sem ismeri, vele sem találkozott személyesen.

Rogán Antalról is kérdezték tegnap Tuzson Bence kommunikációért felelős államtitkárt egy sajtótájékoztatón. Portik állításai hazugságok, ezeket a helyükön kell kezelni - mondta az államtitkár.

Orbáni populizmustól féltik Európát

Publikálás dátuma
2016.06.22. 07:09

"Akartok politikai uniót ezekkel?" - tette fel a kérdést Twitteren a Brexiért kampányoló brit UKIP képviselője, Douglas Carswell miután a magyar kormány 21 millió forintért kampányolt a Daily Mail-ben (a lap hivatalos tarifái szerint is ennyibe kerül egy hirdetés, nem adtak kedvezményt) a brit EU-tagság mellett. A képviselő ugyanakkor a magyar kormány hirdetését, a szélsőséges Jobbiknak tulajdonította.

Kovács Zoltán kormányszóvivő mindezt nem hagyta annyiban, az M1-en és a twitterén is üzente, hogy "a képviselőnek bocsánatot kellene kérnie tudatlanságáért, mivel tisztában kellene lennie azzal, hogy milyen színezetű a magyar kormány és milyen álláspontot képvisel." A Financial Times viszont úgy értelmezi, hogy a brit politikus szerint a Jobbik finanszírozta a propagandát, a képviselő ezért kérdezi azt, hogy ilyen erőkkel akar-e a brit közvélemény Uniót.

Kovács szerint egyébként nagyobb visszhangja volt a kormányhirdetésnek, mint amit a felület indokolna, hiszen egyértelmű kiállás arról, hogy a kormány mit tart Európa érdekének. Kifejtette, Magyarország álláspontja a migráció ügyében vagy a gazdasági problémák megoldására tett lépések miatt értékelődött fel, és "van súlya annak, hogy a magyar miniszterelnök mit gondol a kérdésről." Az Financial Times szerint akár visszafelé is elsülhet Orbán Viktor üzenete. Mint írták, a magyar kormányfő a maradás mellett kampányolt a Daily Mailben, "ugyanakkor a népszerű szigetországi bulvárlap olvasóitól arra számíthatunk, hogy éppen az ellenkezőjét fogják tenni annak, amit egy furcsa nevű ember mond nekik". A lap szerint Orbán is csatlakozott ahhoz az egyre nagyobb kórushoz, amely maradásra igyekszik bírni a briteket. A kormányfő bejelentkezése azonban igen látványos, mert ő az első uniós ország vezetője, aki közpénzből vett politikai reklámot a szigetországban. A Financial Times kijelentette, az akció némi meglepetést keltett, hiszen éles ellentétben áll Orbán itthoni, erősen euroszkeptikus retorikájával. Felidézték, a kormány médiakampányt indított az EU migrációs politikája ellen, Orbán pedig kijelentette, hogy a keresztény Európa elleni invázió megtervezésében európai legfelső vezetői is benne voltak.

A gazdasági következményekre figyelmeztetett Soros György a Guardianban: a magyar származású milliárdos befektető szerint a brit kilépés jelentős font leértékelődést, a háztartások jövedelmének csökkenését és gazdasági recessziót okozna, ami "Fekete Péntekhez" is vezethet. Kifejtette, a brit jegybank a jelenlegi szintekről érdemben nem tudná tovább vágni a kamatokat, az országban a folyó fizetési mérleg jelentős hiányt mutat, a font leértékelődése pedig nem serkentené az exportot a Brexit okozta bizonytalanságok miatt.

A Deutche Welle úgy vélekedett, a magyarok és a lengyelek aligha veszik át a brit példát, mert a budapesti és a varsói kormánytól is lehet hallani nacionalista hangokat, és lehet, hogy ez az oldal sürgetné a kilépést az Unióból, csak ezzel szemben áll a populista valóság, mivel a közvélemény többsége mindkét országban az EU oldalán áll. A német közszolgálati rádióban megszólaló Boros Tamás kétli, hogy az Uniót gyakorta kritizáló Orbán itthon kampányt indítana a kiválás mellett. A Political Solutions munkatársa kifejtette: a hivatalos retorika igazából arra szolgál, hogy ellenséget találjon a határokon kívül. Itt ugyanis populistákról van szó, akik értik, hogy nem mehetnek szembe a tömegekkel. Hasonló véleményen van a New York Times is, amely szerint egyértelmű, hogy a szigetországban is jelen van az a populista áramlat, amely Magyarországon és Lengyelországban nacionalista kormányokat emelt hatalomra.

Az AFP-n megszólaló szakértők attól tartanak, hogy a brit példa egész Európában felbátorítja az amúgy is erősödő populista pártokat,. Ám az elemzők szerint ez aligha vonatkozik a magyar és a lengyel kormányra: a két ország ugyan a szervezet leghangosabb bírálói közé tartozik és időről időre éles támadásokat intéz Brüsszel ellen, csakhogy egyúttal a közösségi támogatások legnagyobb haszonélvezői. Ennélfogva a keménykedés jelentős része a hazai közönségnek szól.

Polgármesteri hivatalok: zárva

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2016.06.22. 07:07
Választ sem kaptak a kormánytól FOTÓ: NÉPSZAVA
Kétórás, jelképes figyelmeztető sztrájkot tartanak ma reggel több mint száz önkormányzatnál, hogy nyomatékot adjanak a helyi hivatalokban dolgozók 30 százalékos bérkövetelésének, és érik egy szeptemberi egész napos munkabeszüntetés megszervezése is. Sok településen már az ügyintézést veszélyezteti az elvándorlás, mert a 37 ezer köztisztviselő kétharmada nyolc éve nem kapott egy fillér emelést sem.

Ilyen még nem volt a hazai önkormányzatok történetében: kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak ma reggel 8 és 10 óra között az ország több mint száz polgármesteri hivatalában. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) azt akarja elérni az akcióval, hogy a járási hivatalokban dolgozók júliusi 30 százalékos béremelése után, októbertől a helyi önkormányzatok ügykezelői és fizikai alkalmazottjai is kapjanak ugyanennyivel magasabb bért. A települések hivatalaiban dolgozó 36 749 munkatársból ugyanis 24 058-nak nyolc éve nem emelkedett a juttatása egyetlen fillérrel sem. Már négyezer forintért is elmennek máshová dolgozni, sok helyen az építési hatósági ügyintézés már most is nehézségekbe ütközik, humánerőforrás-válság van kialakulóban – írta le a helyzetet a Népszavának nyilatkozó Boros Péterné. A jelképes figyelmeztető sztrájkot szervező szakszervezet elnöke reális veszélynek tartja, hogy helyi hivatalok szűnnek meg hamarosan, ha a helyzet nem változik, vagyis nemcsak önmagukért és kollégáikért harcolnak a sztrájkolók, hanem azért is, hogy a lakosság ügyintézését ne tegye lehetetlenné az állam.

A köztisztviselők csak ott szervezhetnek munkabeszüntetést, ahol van helyi szakszervezeti alapszervezet és a sztrájkot a munkatársak fele támogatja. A mai figyelmeztető akció hírére megugrott az érdekvédőkhöz csatlakozók száma, 18 helyen jött létre új alapszervezet, máshol pedig kék szalag kitűzésével fejezik ki szolidaritásukat a hivatali dolgozók.

Az MKKSZ elnöke kérdésünkre, kaptak-e már választ a sztrájktárgyalások megkezdését kérő, június 8-án elküldött levelükre a Belügyminisztériumtól (BM), határozott nemmel felelt. Boros Péterné emlékeztetett rá, hogy a hatályos törvények és megállapodások alapján 3 munkanapon belül meg kellett volna kezdeni az egyeztetést, vagyis a hallgatással Pintér Sándor tárcája mulasztásos törvénysértést követ el. Hozzátette: remélik, hogy csak a foci Eb miatt nem voltak döntési helyzetben a minisztérium vezetői, de hamarosan komolyan veszik az üzenetet és nem merik megtenni több tízezer emberrel, hogy semmibe veszik a követelésüket. Könnyű ugyanis cinikusan kimondani Lázár János kancelláriaminiszternek, hogy az önkormányzatok oldják meg saját dolgozóik béremelését, de ezt még ott sem tudják szabadon megtenni a jelenlegi illetményalap kormányzati megváltoztatása nélkül, ahol lenne elég adóbevétele a településnek a többletpénz kifizetésére – emlékeztetett Borosné. A kisebb és szegényebb önkormányzatok pedig eddig sem tudtak emelni a fizetéseken és ezután sem lesz erre forrásuk, hiszen az állam az utóbbi években a bevételeiket elvette, a maradékot pedig kötelező feladatok ellátására lekötötte – tette hozzá.

Az MKKSZ kérte a belügyminisztert, hogy az egyeztetésekbe vonják be az országos önkormányzati érdekszövetségeket is. A nyolcból a kisebb településeket képviselő öt szövetség szolidaritásáról biztosította a mai figyelmeztető sztrájkot szervező érdekvédőket. Pártállástól függetlenül egységes nyilatkozatot adtak ki a hónap elején, hogy a sztrájkot indokoltnak tartják, „mert nem fogadható el, hogy az állam csak az állami igazgatásban dolgozó közszolgák bérét emeli, míg az önkormányzati alkalmazottak esetében nem biztosítja a bérfejlesztés fedezetét és nem gondoskodik az életpályáról”. A helyi igazgatás felszámolása miatt érzett aggodalmat osztja a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége, a Községek és Kistelepülések Országos Önkormányzati Szövetsége, a Magyar Faluszövetség, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is. A szövetségek – együttműködve a szakszervezettel - megkezdték egy közös javaslat kidolgozását az önkormányzati dolgozók jogállásáról, életpályájáról és javadalmazásáról.

A mai sztrájkkal szolidaritást vállalt és tagságát kék szalag kitűzésére kérte a Pedagógusok Szakszervezete, a Liga Szakszervezetek és a Magyar Szakszervezeti Szövetség is. Utóbbi vezetője, Kordás László a 3000 munkavállaló elbocsájtásával fenyegető háttérintézményi átszervezések miatt épp a napokban jelentette ki, hogy forró ősz jön, érik az összefogás egy nagyobb demonstráció vagy akár szélesebb körű sztrájk megszervezésére. Boros Péterné is elképzelhetőnek tart egy egész napos sztrájkot szeptemberben, ha a kormány nem tesz eleget a követelésüknek és nem tárgyal az önkormányzati köztisztviselők béremeléséről és életpályájáról. Az MKKSZ akkor is szétküldi majd az ügyfeleknek szóló üzenetét, ami ma is kikerült a hivatalok bejáratára:"mivel a köztisztviselők többsége csatlakozott a sztrájkhoz, polgármesteri hivatalunk zárva tart".