Orbáni populizmustól féltik Európát

Publikálás dátuma
2016.06.22. 07:09

"Akartok politikai uniót ezekkel?" - tette fel a kérdést Twitteren a Brexiért kampányoló brit UKIP képviselője, Douglas Carswell miután a magyar kormány 21 millió forintért kampányolt a Daily Mail-ben (a lap hivatalos tarifái szerint is ennyibe kerül egy hirdetés, nem adtak kedvezményt) a brit EU-tagság mellett. A képviselő ugyanakkor a magyar kormány hirdetését, a szélsőséges Jobbiknak tulajdonította.

Kovács Zoltán kormányszóvivő mindezt nem hagyta annyiban, az M1-en és a twitterén is üzente, hogy "a képviselőnek bocsánatot kellene kérnie tudatlanságáért, mivel tisztában kellene lennie azzal, hogy milyen színezetű a magyar kormány és milyen álláspontot képvisel." A Financial Times viszont úgy értelmezi, hogy a brit politikus szerint a Jobbik finanszírozta a propagandát, a képviselő ezért kérdezi azt, hogy ilyen erőkkel akar-e a brit közvélemény Uniót.

Kovács szerint egyébként nagyobb visszhangja volt a kormányhirdetésnek, mint amit a felület indokolna, hiszen egyértelmű kiállás arról, hogy a kormány mit tart Európa érdekének. Kifejtette, Magyarország álláspontja a migráció ügyében vagy a gazdasági problémák megoldására tett lépések miatt értékelődött fel, és "van súlya annak, hogy a magyar miniszterelnök mit gondol a kérdésről." Az Financial Times szerint akár visszafelé is elsülhet Orbán Viktor üzenete. Mint írták, a magyar kormányfő a maradás mellett kampányolt a Daily Mailben, "ugyanakkor a népszerű szigetországi bulvárlap olvasóitól arra számíthatunk, hogy éppen az ellenkezőjét fogják tenni annak, amit egy furcsa nevű ember mond nekik". A lap szerint Orbán is csatlakozott ahhoz az egyre nagyobb kórushoz, amely maradásra igyekszik bírni a briteket. A kormányfő bejelentkezése azonban igen látványos, mert ő az első uniós ország vezetője, aki közpénzből vett politikai reklámot a szigetországban. A Financial Times kijelentette, az akció némi meglepetést keltett, hiszen éles ellentétben áll Orbán itthoni, erősen euroszkeptikus retorikájával. Felidézték, a kormány médiakampányt indított az EU migrációs politikája ellen, Orbán pedig kijelentette, hogy a keresztény Európa elleni invázió megtervezésében európai legfelső vezetői is benne voltak.

A gazdasági következményekre figyelmeztetett Soros György a Guardianban: a magyar származású milliárdos befektető szerint a brit kilépés jelentős font leértékelődést, a háztartások jövedelmének csökkenését és gazdasági recessziót okozna, ami "Fekete Péntekhez" is vezethet. Kifejtette, a brit jegybank a jelenlegi szintekről érdemben nem tudná tovább vágni a kamatokat, az országban a folyó fizetési mérleg jelentős hiányt mutat, a font leértékelődése pedig nem serkentené az exportot a Brexit okozta bizonytalanságok miatt.

A Deutche Welle úgy vélekedett, a magyarok és a lengyelek aligha veszik át a brit példát, mert a budapesti és a varsói kormánytól is lehet hallani nacionalista hangokat, és lehet, hogy ez az oldal sürgetné a kilépést az Unióból, csak ezzel szemben áll a populista valóság, mivel a közvélemény többsége mindkét országban az EU oldalán áll. A német közszolgálati rádióban megszólaló Boros Tamás kétli, hogy az Uniót gyakorta kritizáló Orbán itthon kampányt indítana a kiválás mellett. A Political Solutions munkatársa kifejtette: a hivatalos retorika igazából arra szolgál, hogy ellenséget találjon a határokon kívül. Itt ugyanis populistákról van szó, akik értik, hogy nem mehetnek szembe a tömegekkel. Hasonló véleményen van a New York Times is, amely szerint egyértelmű, hogy a szigetországban is jelen van az a populista áramlat, amely Magyarországon és Lengyelországban nacionalista kormányokat emelt hatalomra.

Az AFP-n megszólaló szakértők attól tartanak, hogy a brit példa egész Európában felbátorítja az amúgy is erősödő populista pártokat,. Ám az elemzők szerint ez aligha vonatkozik a magyar és a lengyel kormányra: a két ország ugyan a szervezet leghangosabb bírálói közé tartozik és időről időre éles támadásokat intéz Brüsszel ellen, csakhogy egyúttal a közösségi támogatások legnagyobb haszonélvezői. Ennélfogva a keménykedés jelentős része a hazai közönségnek szól.

Szerző

Polgármesteri hivatalok: zárva

Publikálás dátuma
2016.06.22. 07:07
Választ sem kaptak a kormánytól FOTÓ: NÉPSZAVA
Kétórás, jelképes figyelmeztető sztrájkot tartanak ma reggel több mint száz önkormányzatnál, hogy nyomatékot adjanak a helyi hivatalokban dolgozók 30 százalékos bérkövetelésének, és érik egy szeptemberi egész napos munkabeszüntetés megszervezése is. Sok településen már az ügyintézést veszélyezteti az elvándorlás, mert a 37 ezer köztisztviselő kétharmada nyolc éve nem kapott egy fillér emelést sem.

Ilyen még nem volt a hazai önkormányzatok történetében: kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak ma reggel 8 és 10 óra között az ország több mint száz polgármesteri hivatalában. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) azt akarja elérni az akcióval, hogy a járási hivatalokban dolgozók júliusi 30 százalékos béremelése után, októbertől a helyi önkormányzatok ügykezelői és fizikai alkalmazottjai is kapjanak ugyanennyivel magasabb bért. A települések hivatalaiban dolgozó 36 749 munkatársból ugyanis 24 058-nak nyolc éve nem emelkedett a juttatása egyetlen fillérrel sem. Már négyezer forintért is elmennek máshová dolgozni, sok helyen az építési hatósági ügyintézés már most is nehézségekbe ütközik, humánerőforrás-válság van kialakulóban – írta le a helyzetet a Népszavának nyilatkozó Boros Péterné. A jelképes figyelmeztető sztrájkot szervező szakszervezet elnöke reális veszélynek tartja, hogy helyi hivatalok szűnnek meg hamarosan, ha a helyzet nem változik, vagyis nemcsak önmagukért és kollégáikért harcolnak a sztrájkolók, hanem azért is, hogy a lakosság ügyintézését ne tegye lehetetlenné az állam.

A köztisztviselők csak ott szervezhetnek munkabeszüntetést, ahol van helyi szakszervezeti alapszervezet és a sztrájkot a munkatársak fele támogatja. A mai figyelmeztető akció hírére megugrott az érdekvédőkhöz csatlakozók száma, 18 helyen jött létre új alapszervezet, máshol pedig kék szalag kitűzésével fejezik ki szolidaritásukat a hivatali dolgozók.

Az MKKSZ elnöke kérdésünkre, kaptak-e már választ a sztrájktárgyalások megkezdését kérő, június 8-án elküldött levelükre a Belügyminisztériumtól (BM), határozott nemmel felelt. Boros Péterné emlékeztetett rá, hogy a hatályos törvények és megállapodások alapján 3 munkanapon belül meg kellett volna kezdeni az egyeztetést, vagyis a hallgatással Pintér Sándor tárcája mulasztásos törvénysértést követ el. Hozzátette: remélik, hogy csak a foci Eb miatt nem voltak döntési helyzetben a minisztérium vezetői, de hamarosan komolyan veszik az üzenetet és nem merik megtenni több tízezer emberrel, hogy semmibe veszik a követelésüket. Könnyű ugyanis cinikusan kimondani Lázár János kancelláriaminiszternek, hogy az önkormányzatok oldják meg saját dolgozóik béremelését, de ezt még ott sem tudják szabadon megtenni a jelenlegi illetményalap kormányzati megváltoztatása nélkül, ahol lenne elég adóbevétele a településnek a többletpénz kifizetésére – emlékeztetett Borosné. A kisebb és szegényebb önkormányzatok pedig eddig sem tudtak emelni a fizetéseken és ezután sem lesz erre forrásuk, hiszen az állam az utóbbi években a bevételeiket elvette, a maradékot pedig kötelező feladatok ellátására lekötötte – tette hozzá.

Az MKKSZ kérte a belügyminisztert, hogy az egyeztetésekbe vonják be az országos önkormányzati érdekszövetségeket is. A nyolcból a kisebb településeket képviselő öt szövetség szolidaritásáról biztosította a mai figyelmeztető sztrájkot szervező érdekvédőket. Pártállástól függetlenül egységes nyilatkozatot adtak ki a hónap elején, hogy a sztrájkot indokoltnak tartják, „mert nem fogadható el, hogy az állam csak az állami igazgatásban dolgozó közszolgák bérét emeli, míg az önkormányzati alkalmazottak esetében nem biztosítja a bérfejlesztés fedezetét és nem gondoskodik az életpályáról”. A helyi igazgatás felszámolása miatt érzett aggodalmat osztja a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége, a Községek és Kistelepülések Országos Önkormányzati Szövetsége, a Magyar Faluszövetség, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is. A szövetségek – együttműködve a szakszervezettel - megkezdték egy közös javaslat kidolgozását az önkormányzati dolgozók jogállásáról, életpályájáról és javadalmazásáról.

A mai sztrájkkal szolidaritást vállalt és tagságát kék szalag kitűzésére kérte a Pedagógusok Szakszervezete, a Liga Szakszervezetek és a Magyar Szakszervezeti Szövetség is. Utóbbi vezetője, Kordás László a 3000 munkavállaló elbocsájtásával fenyegető háttérintézményi átszervezések miatt épp a napokban jelentette ki, hogy forró ősz jön, érik az összefogás egy nagyobb demonstráció vagy akár szélesebb körű sztrájk megszervezésére. Boros Péterné is elképzelhetőnek tart egy egész napos sztrájkot szeptemberben, ha a kormány nem tesz eleget a követelésüknek és nem tárgyal az önkormányzati köztisztviselők béremeléséről és életpályájáról. Az MKKSZ akkor is szétküldi majd az ügyfeleknek szóló üzenetét, ami ma is kikerült a hivatalok bejáratára:"mivel a köztisztviselők többsége csatlakozott a sztrájkhoz, polgármesteri hivatalunk zárva tart".

Jöhet a kvótaellenes referendum

Publikálás dátuma
2016.06.22. 07:05
Magyarországról ezt üzenjük az Uniónak FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Zöld utat adott a kvótanépszavazásnak az Alkotmánybíróság, így már biztos, hogy ősszel üzenhetünk Brüsszelnek. A testület tegnapi ülésén elutasította a referendumot támadó indítványokat, ezért Áder János köztársasági elnökön a sor, hogy kiírja a népszavazás időpontját. A kormány által kezdeményezett és Orbán Viktor számára fontos referendumot május 10-én rendelte el az Országgyűlés annak ellenére, hogy szakemberek és ellenzéki politikusok is állították, a kabinet kérdése alkotmányellenes és nemzetközi szabályba ütközik.

Elhárult az utolsó akadály, így ősszel szavazhatunk a még nem is létező kötelező menekültkvótáról és egyben Brüsszelnek is megüzenhetjük, hogy a magyarokkal nem lehet packázni. Az Alkotmánybíróság (AB) ugyanis tegnap a kormány várakozásának megfelelően elutasította a népszavazás elrendelését támadó indítványokat. A kabinet által február 24-én kezdeményezett referendum kérdése úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" A parlamentben május 10-én szavazták meg a kormánypárti és jobbikos képviselők az erről szóló határozatot. Az Országgyűlés azt követően rendelte el a népszavazást, hogy a Kúria május 3-án úgy döntött, a kormány által megfogalmazott kérdésről lehet referendumot tartani. Az ugyanis nem ütközik nemzetközi szerződésbe és így tiltott tárgykörbe. Az Országgyűlés hatáskörét illetően a bíróság azt állapította meg, hogy a parlament valamennyi szabályozást igénylő területet a törvényalkotás körébe vonhat.

Később a parlamenti határozatot két magánszemély, illetve Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő megtámadta az Alkotmánybíróságon. Az egyik indítvány szerint a határozat meghozatalára az Országgyűlésnek nem volt hatásköre, mivel a népszavazási kérdés az unió közös politikájára vonatkozik. Más egyebek mellett hivatkozott az Európai Bizottság (EB) május 4-i - a közös európai menekültügyi rendszer reformjára irányuló - előterjesztésére, amely szerint akár 100 milliárdos költséggel is járhat Magyarország számára, ha kimarad a migránsok áthelyezésére vonatkozó uniós mechanizmusból. Az indítványozó szerint a parlament figyelmen kívül hagyta az alaptörvény egyik rendelkezését is, amikor nem mérlegelte a népszavazással és az EB-előterjesztéssel összefüggő lehetséges költségvetési kihatásokat. Szanyi beadványában szintén az EB május 4-i döntésére hivatkozott, a parlamenti határozat megszületéséhez vezető eljárást pedig alaptörvény-ellenesnek és házszabálysértőnek minősítette.

Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke a Kúria május 3-án közzétett döntését támadta meg, amely szerint lehet népszavazást tartani a kormány által megfogalmazott kérdésről. A politikus szerint a kormány kérdése nem parlamenti, hanem uniós hatáskörbe tartozik, ezért nem lehet róla népszavazást tartani. Akkor sem, ha a Kúria ezzel ellentétes határozatot hozott. A kormánypárt vezető politikusai saját bevallásuk szerint nem tartottak attól, hogy az Ab megakadályozza a kvótareferendumot. Orbán Viktoréknak nem is kellett csalódniuk, mert az Ab elutasította a beadványokat. Részben, mert a testület szerint ők ebben az eljárásban a népszavazás elrendelésével kapcsolatos országgyűlési határozatot érdemben nem vizsgálhatták, az ügyben ugyanis soron kívül, legkésőbb június 23-g kellett dönteni. Kiderült, a testület ebben az eljárásban érdemben azt sem vizsgálhatta, hogy a kormány kérdése az EU közös politikáját érinti-e, ezért nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe. Azt viszont kimondták, hogy az EB május 4-i javaslataival összefüggésben nem állapítható meg, hogy az országgyűlési határozatot alaptörvényt sértő módon fogadták volna el.

Fodor kérését sem teljesítette az AB, mert nem semmisítették meg a Kúria határozatát. A testület a benyújtott alkotmányjogi panasz visszautasítását főként az indítványozó személyes érintettségének hiányával indokolta. Az Ab tegnapi határozatában egyebek mellett az áll: "Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése - Magyarország független, demokratikus jogállam - vonatkozásában megállapítja, hogy az abban megfogalmazott jogállamiság és a jogbiztonság alkotmányos követelménye nem minősül Alaptörvényben biztosított jognak", így azokra alkotmányjogi panaszt nem lehet alapítani.

A Liberális párt elnöke tudomásul veszi ugyan a döntést, de azzal nem ért egyet. Fodor mindenki arra biztat, menjen majd el voksolni és mondjon igent, mert a rossz kérdésre ez a megfelelő válasz. Ha a nemek győznek a népszavazáson, akkor az "könnyen elvezethet az Európai Unióból való kilépéshez" - fogalmazott.

"Európát nem lehet a feje tetejére állítani. Európában a döntéseket elsődlegesen a nemzetek hozzák, és ezeknek a nemzeteknek a döntéseit hajtja végre Brüsszel, az Európai Bizottság, nem pedig fordítva". Erről már Tuzson Bence államtitkár beszélt tegnap, aki természetesen üdvözölte az Ab határozatát. Közölte, akkor lesz sikeres a magyar referendum, ha annyian mennek el szavazni, hogy az összességében képes lesz az EU gépezetének megállítására.

Orbánéknak kedvező testület

Várható volt, hogy így dönt az Ab, hiszen a Fidesz számára nagyon fontos ez a népszavazás. Erre Szentpéteri Nagy Richárd figyelmeztetett tegnap. A politológus lapunkat arra emlékeztette, apróságokban, "szépészeti" ügyekben ugyan olykor ellentmond a kormánynak a testület, ám jelentős kérdésekben úgy dönt, ahogyan azt Orbánék érdeke kívánja. Véleménye szerint mostantól még nagyobb sebességre kapcsolják a menekültellenes kampányt, különben nem lesz érvényes a referendum. Szentpéteri a döntés kapcsán az ellenzéknek azt üzeni: semmilyen népszavazással nem kellene most foglalkozni, mert az mind a Fidesznek kedvez.



Szerző